Magyar György a szolidaritási hozzájárulás ügyéről: Nagyon örülök, hogy az Alkotmánybíróságnak is megjött az esze

Az Alkotmánybíróság belenyúlt a szolidaritási hozzájárulásról szóló kormányrendelet több részébe; ami eddig például azt mondta ki, hogy a szolidaritási hozzájárulás megalapítása ellen eddig közigazgatási pernek nincs helye, és ez változik, de hogy egészen pontosan miről van szó, hogyan és miért, azt Magyar György ügyvéddel beszéltük meg az Esti gyorsban.

Úgy fogalmazott: borzalmas dolog történt az év elején, amikor a harci helyzetre hivatkozással a most búcsúzó hatalom rendeletben arról hozott döntést, hogy mit tehetnek és mit nem tehetnek a magyar bíróságok a szolidaritási hozzájárulás megítélése tárgykörében. Tehát a februári rendelkezésnek az alkotmánysértését állapította most meg az alkotmánybíróság rendkívül helyesen, és szerencsére elég gyorsan, mielőtt súlyos károkat okozott volna ez az „abszurd jogtiprás” – mondta.

A döntés lényege tehát az, hogy igenis lehet ilyen típusú pereket vinni, igenis lehet kifogásolni a szolidaritási hozzájárulás kivetésének jogalapját illetve összegszerűségét, és nem mondhatja meg egy hatalom se a bírói hatalmi ágnak, hogy milyen ügyet vizsgálhat, és mi az, amihez nincs joga – emelte ki.

Jelezte: „mi magunk is, civilek, jogászok, már arra készültünk, hogy utcára megyünk, és nyílt levelekben, petíciókban tiltakozunk e rendkívüli jogtiprással szemben, de szerencsére a bírák önérzete megelőzte ezt, nem kellett nekünk fölháborodnunk, elég volt csak ordítani és toporzékolni, hogy ezt már nem lehet megtenni, ezt szembe megy a magyar alaptörvénnyel, az EU-s joggal, a hatalmi ágak szétválasztásának elvével, a visszamenőleges jogalkotás tilalmát üti, mindenféleképpen teljesen elfogadhatatlan”. És szerencsére a bírák felálltak, fölháborodtak, felfüggesztették az eljárásokat, és a luxemburgi európai bírósághoz fordultak, annak megállapítása végett, hogy ütközik ez a bizonyos tisztességtelen rendelkezés az európai joggal, és megszüntette a jogorvoslat lehetőségét, és mindenféleképpen meg kell ezt változtatni.

Magyar György megjegyezte: „nagyon örülök, hogy az Alkotmánybíróságnak is megjött az esze, hogy így mondjam, külön örömömre szolgál, hogy az Alkotmánybíróságon belül az a Handó Tünde, aki nem arról volt híres, hogy a bírák mellett állt ki, most megtette, mert ő véletlenül nem csak politikai kinevezett alkotmánybíró, hanem gyakorló bíró, sőt, bírósági vezető volt, ő is felébredt, a szakmai lelki ismerete legyőzte az eddigi szervilitását és lojalitását”.

Arra a kérdésre, hogy vajon az Alkotmánybíróság nem arra játszik-e, hogy majd ezzel meg hasonló ítéletekkel úgymond befizeti magát a jövőbe, Magyar György úgy válaszolt: láthatjuk, hogy Magyar Péter a megszólalásaiban igen jelentős mértékben megjelölte, mik azok a közjogi méltósági elemek, mik azok a jogsértő állapotok, amelyeken ő személyileg is változtatni akar, és felsorolta a közszázsági elnököt, megjelölte a legfelsőbb bíróság elnökét, a legfőbb üdvészt és az Alkotmánybíróság tagjait, valamint elnökét is ezek között a változtatni valók között. Azt látjuk tehát, hogy igazodás kezdődött, Magyarországon új szelek fújnak.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)