Magyar György a szolidaritási hozzájárulás ügyéről: Nagyon örülök, hogy az Alkotmánybíróságnak is megjött az esze

Az Alkotmánybíróság belenyúlt a szolidaritási hozzájárulásról szóló kormányrendelet több részébe; megváltoztatták például azt, amely kimondta, hogy a szolidaritási hozzájárulás megalapítása ellen közigazgatási pernek nincs helye. Ez változi, de hogy egészen pontosan miről van szó, hogyan és miért, azt Magyar György ügyvéddel beszéltük meg az Esti gyorsban.

Úgy fogalmazott: borzalmas dolog történt az év elején, amikor a háborús helyzetre hivatkozással a most búcsúzó hatalom rendeletben arról hozott döntést, hogy mit tehetnek és mit nem a magyar bíróságok a szolidaritási hozzájárulás megítélésének tárgyában. Tehát rendkívül helyesen a februári rendelkezés alkotmánysértését állapította most meg az Alkotmánybíróság, szerencsére elég gyorsan, mielőtt súlyos károkat okozott volna ez az „abszurd jogtiprás” – mondta.

A döntés lényege az, hogy lehet ilyen típusú pereket inditani, igenis lehet kifogásolni a szolidaritási hozzájárulás kivetésének jogalapját illetve összegszerűségét, és nem mondhatja meg a kormányzat a bírói hatalmi ágnak azt sem, hogy milyen ügyet vizsgálhat, és mi az, amihez nincs joga – emelte ki az ügyvéd.

Jelezte: „mi magunk is, civilek, jogászok, már arra készültünk, hogy utcára megyünk, és nyílt levelekben, petíciókban tiltakozunk e rendkívüli jogtiprással szemben, de szerencsére a bírák önérzete megelőzte ezt, nem kellett nekünk fölháborodnunk, elég volt csak ordítani és toporzékolni, hogy ezt már nem lehet megtenni. Ez szembe megy a magyar alaptörvénnyel, az EU-s joggal, a hatalmi ágak szétválasztásának elvével, a visszamenőleges jogalkotás tilalmát üti, mindenféleképpen teljesen elfogadhatatlan”. Szerencsére a bírák felálltak, fölháborodtak, felfüggesztették az eljárásokat, és a luxemburgi európai bírósághoz fordultak, annak megállapítása végett, hogy ütközik-e ez a tisztességtelen rendelkezés az európai joggal, amikor megszüntette a jogorvoslat lehetőségét?

Magyar György megjegyezte: „nagyon örülök, hogy az Alkotmánybíróságnak is megjött az esze, hogy így mondjam. Külön örömömre szolgál, hogy az Alkotmánybíróságon belül az a Handó Tünde, aki nem arról volt híres, hogy a bírák mellett állt ki, most megtette, mert ő véletlenül nemcsak politikai kinevezett alkotmánybíró, hanem gyakorló bíró, sőt, bírósági vezető is volt, most ő is felébredt, a szakmai lelkiismerete legyőzte az eddigi szervilitását és lojalitását”.

Vajon az Alkotmánybíróság nem arra játszik, hogy ezzel, meg hasonló más ítéletekkel úgymond befizesse magát a jövőbe? – kérdeztük. Magyar György úgy válaszolt: láthatjuk, hogy Magyar Péter a megszólalásaiban megjelölte, melyek azok a közjogi méltóságok, mik azok a jogsértő állapotok, amelyeken kormányfőként személyileg is változtatni akar. Felsorolta a köztársasági elnököt, megjelölte a legfelsőbb bíróság elnökét, a legfőbb ügyészt és az Alkotmánybíróság tagjait, valamint elnökét is azok között, ahol személyi változtatásokat tervez. Azt látjuk tehát, hogy igazodás kezdődött. Magyarországon új szelek fújnak.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)