Ligeti az MNB ügyekről: "Teljesen fékevesztett költekezés, elszállt, ízléstelen közpénzherdálás"

Körülbelül 30 millió forintért épült vizesblokk a Magyar Nemzeti Bank (MNB) székházfelújítása során Matolcsy György, akkori jegybankelnök irodájában, derült ki a felújítás dokumentációjából, amelyet a 444 perelt ki. Az eredetileg 55 milliárdos felújítás végül csaknem kétszer ennyibe, 105 milliárd forintba került. Ennek részleteit szerezte meg a lap.

Az elnöki vizesblokkban a „lágy záródású WC-deszkával, érintés nélküli fedélnyitással és bidé funkciókkal működő” vécé nettó 1,1 millió forintba, a padlót díszítő kőmozaik nettó 9,6 millió forintba került. A 84,4 négyzetméternyi Bianco Lasa márványból készült természetes kő falburkolat ára 11,3 millió forint volt. A luxusmosdót egy „műemléki jellegű díszítő fatagozatokkal ellátott, külön belsőépítészeti tervek alapján készített, pácolt, tömör fa ajtó” választja el Matolcsy egykori irodájától, amelyet egyébként több mint nettó 20 millió forintrét tapétáztak ki.

Erről kérdeztük Ligeti Miklóst, a Transparency International Magyarország jogi igazgatóját a Megbeszéljük adásában. "Van, akinél becsípődött az aranybudi, Janukovics korábbi, oroszbarát ukrán elnök köreiben is volt ilyen. El lehetne élcelődni azon, hogy egy ilyet hogyan lehet takarítani, fogja-e a Domestos az aranyat" - mondta Ligeti, és hozzáteszi, ennek az ügynek már nem az igazságszolgáltatási része a legizgalmasabb, az csak a legbotrányosabb. Felháborítja, hogy mennyire tesz a magyar nép fejére az igazságszolgáltatás, a rendőrség, az ügyészség azzal, hogy nem nagyon vizsgálja az ügyet. Aki azt gondolja, hogy közpénzből büntetlenül ilyet meg lehet, meg szabad tenni, annak elmeorvoshoz illene fordulnia.  

Hangsúlyozta: ebben a sztoriban semmi nem jogszerű. A Transparency már tizenkettedik éve mondja ezt. Nem vehetett volna el a Matolcsy György vezette jegybank - személyesen az elnök döntése nyomán - 266 milliárd forintot a jegybanki közvagyonból, és azt a pénzt nem tehette volna alapítványokba. Ezek az alapítványok nem tolhatták volna át a milliárdokat mindenféle bukásra ítélt kockázatos ingatlan- és egyéb befektetésekbe, amelyekről most már ők is elismerték, hogy legalább 270 milliárd forintot el is buktak. Ez nyilván ugyanúgy hűtlen kezelés, ahogyan az ingatlan felújítás is ilyen mértékű pazarlással történt. Mindkettő a Büntető törvénykönyv paragrafusai szerint büntetendő magatartás.

Amikor olyan mértékben aránytalan, túlzó, giccses, és cinikus a közvagyon egyéni luxusszempontok szerinti felhasználása, mint ahogyan az kiderült, akkor már nem csak arról van szó, hogy valakinek "egy picit túlszaladt" a keze, és akart magának egy szebb tárgyalóasztalt, vagy egy elegánsabb besorolású szolgálati autót. Ezekre még azt mondanánk, „jó, jó, úrhatnám a figura, de mindegy, 100 millióba így is bekerült volna, kerüljön 120 millióba, több is veszett Mohácsnál”. De itt az arányok iszonyatosan elszálltak, ez egy teljesen fékevesztett költekezés lett.

Anélkül, hogy a konkrétumokat ismerné, meg meri előlegezni: ha bejutnánk a NER többi olyan kultikus giccsparádéiba, mint amilyen például Hatvanpuszta, akkor ott is valami ilyesmit látnánk. Teljesen elszállt, ízléstelen közpénzherdálás nyomait találnánk. Ezért gondolja, hogy azok az emberek, akik azt hiszik, hogy nekik hatalmukban, jogukban, lehetőségükben áll az egyébként minden magyar polgár jólétét szolgálni hivatott közvagyont ilyen mértékben, ellenőrizetlenül a maguk luxusigényeire elkölteni, azoknak nemcsak az erkölcsi, hanem az elmebéli képességeivel kapcsolatban is komoly aggályok merülnek fel. 

Ligeti Miklós ironizálva megjegyezte: "A rendőrség munkáját segítendő, azt javasolnám, hogy a jegybanki botrányban azok között kellene keresni a felelősöket, akiknek a neve M-mel kezdődik. Most már lassan tizenöt hónapja nem találják  a felelősöket. Először 2016. április 16-án tettünk az ügyben feljelentést, másodjára 2025 márciusában, tehát azt is egy jó évvel ezelőtt. Sikkasztás és hűtlen kezelés gyanújáról beszélünk már tizedik éve." 

Mind az egyszerűség kedvéért „aranybudi-ügynek”, mind a jegybanki székházfelújításnak van egy másik dimenziója is: a NER-ben semmi nem történik önmagában. Semmi nem történik úgy, hogy arról a legfőbb döntéshozók, mondjuk Orbán Viktor és a közvetlen köre ne tudnának. Voltak és még mindig vannak intézményes fékek a jegybank működése fölött, az állam tulajdonosi jogait a kormány gyakorolja, a kormány nevében az államháztartásért felelős miniszter jár el ebben a feladatkörben. Ez a miniszter 2013 és 2025 között Varga Mihály volt, ő most a jegybank elnöke. Miért nem tette meg a szükséges intézkedést pénzügyminiszterként illetve nemzetgazdasági miniszterként? Két szakértőt ő delegált saját jogon a jegybank felügyelőbizottságba, rajtuk keresztül tudnia kellett arról, mi zajlik a jegybankban. Ha nem szólította fel a bank vezetőit, hogy ezt ne tegyék, ha nem tett feljelentést a nemzeti vagyon megóvása érdekében, akkor bizony bűnpártolást követett el. Ezt Ligeti szerint sem Varga Mihály, sem Papcsák Ferenc, az MNB felügyelőbizottságának elnöke, nem úszhatja meg, de rajtuk kívül is számos ember elszámoltatása szükséges lehetne. „Ha ez nem történik meg, az nyilván nem független attól, hogy a NER nem szereti önmagát élve boncolni”.

Matolcsy György kezében lehet az aduász. Egyrészt sokáig őt tartották a miniszterelnök jobbkezének, másrészt a Magyar Nemzeti Bank elnökeként rálátása lehetett az összes magántőkealap tulajdonosi körére. Az MNB, mint pénzügyfelügyeleti hatóság regisztrálja azok működését, pontosan tudja , hogy a körülbelül 1300 milliárd forint közvagyonból megtolt magántőkealapokból, pontosan mennyi pénz jutott és melyik NER-es haszonhúzóhoz, miniszterelnöki vőhöz, egyéb családtaghoz. 

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)