Ligeti: A NER bukása nélkül nem lehet visszaszerezni a közvagyont

Ligeti Miklós szerint a magyar társadalom legkorábban a 2026-os tavaszi választások után remélhet érdemi jeleket az elszámoltatásból: akkor, ha politikai váltás történik, és az új kormány valódi akaratot mutat a közpénzek visszaszerzésére. Úgy véli, bizonyos ügyekben gyors, látványos eredmények is elérhetők, de a nagy vagyonkonglomerátumok – mint az MBH vagy a 4iG – esetében csak óvatos, körültekintő lépések hozhatnak tartósan jogszerű megoldást.

Arra a kérdésre, hogy nem húzható el az igazságszolgáltatási eljárás, hogyha egy könnyen megtalálható csúcsszemély helyett esetleg 100 felé kell keresni ezt az ebből szerzett jószágot, Ligeti Miklós azt mondta: "már most sem lesz egyszerű végrehajtani ezt a vagyonvisszavételt, ha egyszer ez elkezdődik, de hogy még egy két szintet beépítenek, ez már majdhogynem nem oszt, nem szoroz. A vagyonok bizonyos értelemben nyilvánosan mozognak, ha az cégjegyzékben történő tulajdoni lapon történő átvezetést tartalmaz, akkor az látszani fog, hogy honnan hova mozog. Más szempontból meg most sem látszik, hogy mi van, mert, hogy magántőke alapokba rejtették ezeknek már a nagyon tetemes, nagyon jelentős részét, tehát tényleges haszonhúzó, természetes személy tulajdonosokat, akik a végén tarthatják a markukat, azok most sem azonosíthatóak könnyen".

Ligeti Miklós hangsúlyozta,  a vagyonvisszaszerzés meg az igazságtétel az végrehajtható, csak nem lesz könnyű. Az elévülés problémája valóban előjön, bár valószínűleg azért a NER 15-16 évét eltekintve, ha ez 2026-ban komolyan felmerül, akkor azért még a nagyon nagy értékű NER-közeli magatartások, azok olyan igazán látványosak voltak, mondjuk a lélegeztetőgépek, vagy esetleg a látens csapatsport támogatáshoz köthető, úgynevezett TAO pénzes magatartások egy része ezek nem feltétlenül évültek még el, nem telt el annyira nagyon sok idő, az Elios-ügy az már ilyen billegősebb, vagy legalábbis az ott felmerülő magatartások közül, a hivatali visszaélés az lehet, hogy már elévül, de a nagyon nagy lenyúlások, mondjuk a Belgrád-Budapest vasútvonalon, mondhatni, hogy 700-800 milliárd forint közé ugrott fel a kivitelezés értéke, akkora összeg, ami túlárazással érintett lehet, hogy az itt felmerülő hűtlen kezelés, az még minden bizonnyal bőven az elévülési időn belül van.

Ligeti felvetette, hogy lehet, hogy lesz vagyoni átrendezés, időnként tartanak sorcseréket, a második, harmadik vonalban felnőnek új szereplők Mészáros Lőrinc mellett pár éve, Jászai Gellért úgy jelent meg önálló szereplőként a 4IG-vel, hogy szemben a Simicska éra végével, ezúttal a Mészáros Lőrinc éra nem ért véget, és az is egy nagyon nagyarányú, közpénzből megvalósított gazdagodás eredménye, hogy a 4IG megszerezte a Vodafont, meg az Antenna Hungáriát, illetve a szerződés aláírás fázisában van, a hadiipar állami tulajdonban lévő részesedéseinek felvásárlása, de - mind mondta - ezt vagyonvisszaszerzést akkor is meg kell csinálni, ha nehéz lesz, mert  ez szolgálja a közjót.

A jogász szerint az összes vagyonvisszavételi dilemma közül a legnehezebb azokkal az esetekkel foglalkozni, amikor az állam segítségével felhalmozott vagyon piacinak tűnő módon működő cégekben landol. A legtipikusabb példák erre a 4iG és az MBH Bank: mindkettőt rendkívül erős állami hátszéllel rakták össze.

"Most arról beszélünk, hogy az MBH-ban a folyamatosan csökkenő állami részesedés eddig 20 százalék volt, és ebből a 20-ból adtak el 5 százalékot magának a banknak. A hivatalos cél az, hogy az MBH a saját részvényeit dolgozói – valójában főként a vezetők – ösztönzésére használja. Ez önmagában piacinak tűnő megoldás: ha a vezetők részvényjutalmat kapnak, érdekük, hogy a cég jól teljesítsen, mert akkor többet ér a részvényük.

Csakhogy a részvények megszerzése a szokásos NER-logika szerint történt: úgy lehet igazán nagyot szakítani állami vagyonon, hogy olcsón szerzik meg, majd drágán adják vissza az államnak. Ez történt korábban a Matolcsy-féle ingatlanügyleteknél is. Itt most az a helyzet, hogy az MBH a tőzsdei árhoz képest nagyjából féláron veszi meg a saját részvényeit az államot képviselő Corvinus Zrt.-től. Mi is figyeljük, mi zajlik, és peres úton, közérdekű adatigényléssel próbáljuk kideríteni, hogyan állapították meg ezt az árat. Ezt egyelőre nem látjuk" - magyarázta a Ligeti Miklós.

Ennél is fontosabbnak látja, hogy az egész bankot hogyan lehet majd visszavezetni a közvagyoni körbe. Az MBH-ban ugyanis benne van az állami pénzből konszolidált egykori MKB, és benne van a korábban állami kézbe került Budapest Bank is. Ezeknek a vagyonrészeknek a döntő része közpénzből ered. "Ezt a vagyont valahogy ki kell metszeni Mészáros Lőrinc érdekköréből, ami valójában azt jelenti, hogy a mögötte álló magántőkealapokhoz kell nyúlni – csak így szerezhető vissza maga a bank is".

Az 5 százalékos részvényvásárlásról Ligeti Miklós azt mondta, "akkor támadható legeredményesebben, ha hozzájutunk az összes kapcsolódó dokumentumhoz. Ez nyilván nem lesz könnyű, mert banktitokra, üzleti titokra és mindenre hivatkozni fognak. De ha bizonyítható, hogy az állam a piaci árhoz képest aránytalanul olcsón adott el, akkor ez polgári jogilag semmis lehet, mert az aránytalan ügyletek érvényteleníthetők".

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)