„1%
Ötös - Bódy Gergővel

Legendás női vezetők

27/02/2022 17:56

| Szerző: Matolcsi Zita/Klubrádió

Angela Merkel német kancellár tavaly év végi visszavonulása alkalmából a történelem meghatározó női személyiségeit, életüket és tetteiket elevenítette fel Bódy Gergő műsorvezető és beszélgetőtársa, Kopcsik István, a Történelemtanárok Egyletének alelnöke.

2022. február 08. Kopcsik István - Bódy Ötös (2022.02.08.)
15:12
00:00

Nem sok esélye volt a nőknek a történelem folyamán, hogy a férfiak uralta társadalmakban vezető pozícióhoz jussanak, összeszedtünk néhány kivételes történelmi pillanatot, amikor ez mégis megtörtént.

Hatsepszut

Az egyik első uralkodónő a Kr. e. 1509-ben született Hatsepszut egyiptomi királynő volt, aki féltestvéréhez, II. Totmeszhez ment feleségül, és az ő halála után, akkor még kiskorú közös fiúgyermekük helyett lépett a trónra, az első években régensként, majd később fáraónőként. Uralkodása csaknem 22 évig tartott, nevéhez fűződik az egyik legkoraibb és legjelentősebb ókori békés kereskedelmi expedíció is, Punt országába, ami vélhetően a mai Szomália területén feküdt.

 
Hatsepszut temploma Luxorban
Fotó: Pixabay
 

Nofertiti

 
Nofertiti
Fotó: Pixabay
 

Egyiptomban feltételezhetően a következő női uralkodó Nofertiti volt a Kr. e. XIV. század közepén, a nagy reformer IV. Amenhotep, későbbi nevén Ehnaton fáraó felesége, akivel valószínű, társuralkodói rangban irányították az egyiptomi Újbirodalmat. Ehnaton híres vallási, kulturális újításainak végrehajtásában nagymértékben támaszkodott rá is, amikor az addig többistenhitű országban egyistenhitet igyekezett bevezetni a napkoronggal azonosított Aton imádatának kizárólagossá tételével. Ehnaton uralkodásának 16. évében Nofertiti váratlanul eltűnik, nevét nem említik többé. Egyes feltételezések szerint járvány áldozatául esett, más elméletek szerint valamiért kiesett a fáraó kegyeiből, és egy kisebb palotában élte le hátralévő életét. Egyes feltételezések szerint az ő fia volt a későbbi Tutanhamon fáraó, de ez erősen vitatott, ennél valószínűbb, hogy Tutanhamon anyja Ehnaton egyetlen ismert másodfelesége, Kia volt.

 

Kleopátra

Sok híres uralkodófeleség volt, de kevés uralkodónő, ezen kevesek egyike, Hatsepszut mellett, a szintén egyiptomi VII. Kleopátra királynő, az ország utolsó fáraója. Nagy Sándor tábornokának, a későbbi I. Ptolemaiosz fáraónak egyenes ági leszármazottjaként látta meg a napvilágot Kr. e. 69-ben. A legenda szerint nagyon vonzó és intelligens, négy nyelven beszélő csodaszép nő volt. A római hadvezér és politikai vezető Julius Caesartól, majd annak utódjától, Marcus Antoniustól is született gyermeke. Előbbi akkoriban nagy aggodalomra adott okot Caesar hazai ellenfeleinek körében, hiszen Róma diktátora végrendeletében egyetlen vér szerinti fiát, a fáraónőtől született Caesariont nevezte meg örökösének. Pár évvel gyermeke születése után Caesart merényletben meggyilkolták. A történészek szerint a hadvezér megölésében nem csupán Róma köztársasági berendezkedésének védelme, hanem a Kleopátra elleni háborgás is közrejátszott. Kleopátra ezt követően Caesar hívének, a szintén nagy hatalmú Marcus Antonius hadvezérnek lett a szeretője, majd felesége, és három gyermekük is született. A Római Birodalom vezetéséért vívott polgárháborúban azonban Antonius vereséget szenvedett Octavianustól, a későbbi Augustus császártól, és ezzel Kleopátra sorsa is megpecsételődött. Az utolsó egyiptomi uralkodó, hogy elkerülje a fogságot, Kr. e. 30-ban öngyilkosságot követett el. Az ókori feljegyzések általában egybevágnak abban, hogy vesztét egy áspiskígyó marása okozta.

Zénobia

A III. század híres uralkodójának számított Zénobia, Palmüra királynője. Férje, a Római Birodalomhoz tartozó szíriai kereskedőváros császár által kinevezett ura, Odaenathus volt, akinek halála után Zénobia vette át a virágzó település irányítását. Ezt követően önállósította magát, és sikeres birodalmat hozott létre, olyat, amelynek katonái körmönfont tervel még a római Közel-Keletet és Egyiptom egy részét is elfoglalták. Pár éves uralmának a rómaiak vetettek véget, a mondák szerint aranyláncra verve, diadalmenetben vezették be az örök városba, de nem végezték ki, hátralévő éveit saját birtokon gyermekeivel együtt élhette le.

Theodóra

Érdekes történet a táncosnőből a Bizánci Birodalom históriájának legbefolyásosabb császárnéjává vált Theodóra felemelkedése is. A VI. század elején alacsony sorba született lány apja a hippodrom medvefelügyelője volt, ami kevés esélyt adott arra, hogy a gyermekből egyszer uralkodói feleség váljon. Ám a tinédzserkorba érő, cirkuszban szereplő és a rossz nyelvek szerint prostituáltként is működő Theodóra nagyon szép és okos volt, és meghódította a harmincas éveiben járó jövőbeni császárt, Jusztinianoszt. Theodóra nem elégedett meg a háttérben maradó uralkodói feleség szerepével, aktívan részt vett a politikában és a bizánci vallási küzdelmekben is, amelyek során végig hathatósan segítette férjét, például a nevéhez kötődő első hivatalos állami titkosszolgálattal. Ez is közrejátszhatott abban, hogy Jusztinianosz felül tudott maradni a külső és belső küzdelmekben, sikerrel verte le a lázadásokat, összeesküvéseket és több győztes háborút is vívott, így az ezeréves Bizánci Birodalom talán leghíresebb császára lett. A Bizánci helyett akkoriban hivatalosan még Kelet-rómainak hívott impérium energikus uralkodója több egykori nyugat-római tartományt is visszafoglalt, és így részben sikerült újraalkotnia az egykori egységes birodalmat, valamint, ő építette az Hagia Szophiát, amely ma is a világ egyik legnagyobb katedrálisa. A sikeres uralkodó támasza, Theodóra 50 éves kora körül hunyt el rákban, Jusztinianosz, aki élete végéig imádta, mélyen meggyászolta, tartományokat, városokat, épületeket nevezett el róla.

Vu Cö-tien

Az egyetlen kínai császárnő, a sok-sok ármány közepette hatalomra került Vu Cö-tien (Wu Zetian) volt a VII. században. Élete tele volt izgalmas fordulatokkal, gyönyörű lányként 14 évesen került a Tang-dinasztia alapítója, Tang Taj-cung (Tang Tai Zong) háremébe, ahonnan akkor szabadult, amikor a császár elhunyt. Ilyenkor az volt a szokás, hogy a halott uralkodó háremét az utód elköltöztette, de az ő esetében mégsem így történt. Miután a régi császár kilencedik fia és trónutódja, Tang Kao-cung (Kao Cung) szerelmes lett belé, 30 éves korára feleségül kérte, így a háremből közvetlenül az uralkodó mellé került. Majd azt követően, hogy férje stroke-ot kapott, csaknem 50 éven keresztül volt az ország egyedüli vezetője. Korlátlan hatalommal rendelkezett, kiválóan működő titkosszolgálatot hozott létre, a birodalom határait kiterjesztette, és isteni származásúnak próbálta beállítani magát, például azzal, hogy a saját arcképét Buddha arcaként faragtatta ki egy hatalmas szoborcsoport felállításakor. Regnálását sokan rémuralomnak tartották, ami nem volt alaptalan, hiszen még a saját, ellenségnek vélt családtagjai halálában is közreműködött. Vu császárnő kicserélte a birodalom egész uralmi rendszerét, és fiaival megpróbált új dinasztiát is alapítani, de az erre irányuló kísérlete kudarcba fulladt, majd uralma ellen, amikor már nyolcvanon túl járt, lázadás tört ki, és letaszították a trónról. Bár nem ölték meg, állítólag a hatalomvesztés miatti bánatba pár hónap múlva mégis belehalt. Mindezzel együtt Vu császárnő a kínai történelem kiemelkedő alakja, nem csak azért, mert jelentősen megnövelte Kína területét, de azért is, mert kiemelkedő támogatója volt a taoizmusnak és a buddhizmusnak, valamint az oktatásnak és az irodalomnak is.

A rövid történelemórát a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!

Ötös – Bódy Gergővel/Beszélgetés Kopcsik Istvánnal
2022. február 08., kedd 10:05