„1%
Esti gyors

Laborc Áder testőreinek megfigyeléséről: Ez példa nélküli, talán nemzetközi szinten is

13/12/2021 23:17

| Szerző: Klubrádió

A Direkt36 írt arról, hogy Áder János legközelebbi testőreit is megcélozták a Pegasusszal. Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója szerint ez „párját ritkító”, ilyesmire talán a nemzetközi gyakorlatban sincs példa. Ugyanis ezzel a kémszoftverrel a köztársasági elnök mellett álló testőrök telefonját bekapcsolva az ő beszélgetéseit is le lehet hallgatni. Úgy véli, csak egy szervezet, az NVSZ járhatott el, de ők is csak a testőrök ügyében tehették volna.

2021. december 13. Esti gyors - részlet 21.12.13. Laborc Sándor
11:45
00:00

A Direkt36 arról számolt be hétfőn, hogy Áder János köztársasági elnök és családja legközelebbi testőreit is megcélozták a Pegasusszal. Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója (2007-től 2009-ig) az Esti gyorsban azt mondta: a mostani hírek alapján, ami történt, az eléggé megdöbbentő, különösen, hogy a Pegasus használatáról van szó. Ugyanis az minőségileg más eszköz, mint egy sima lehallgatási rendszer, mert úgynevezett aktív eszközként alkalmas arra, hogy az adott helyiségben (vagy például autóban) bármilyen információt rögzítsen, akár Áder Jánost is hallhatták vele.

Szerinte ebben az esetben csak egy hatóságnak lehet hatásköre és illetékessége – és kizárólag a testőrökre vonatkozóan – nekik viszont nem lett volna lehetőségük arra, hogy ha együtt utazik vagy egy irodában van a testőr a védett személlyel, jelen esetben a köztársasági elnökkel, vagy a családjával, azokat a beszélgetéseket is rögzíteni tudják. Ez „párját ritkító”, erre szerinte talán nemzetközi gyakorlatban sincs példa.

Véleménye szerint ez az egy szervezet a 2010-ben létrehozott Nemzeti Védelmi Szolgálat lehet, amelynek az a feladata, hogy a hivatásos állományúakat különböző ellenőrzésekkel, megbízhatóság szempontjából nyomon kövesse. Ha nincs konkrét bűncselekményre utaló gyanú, akkor szerinte más jogszerűen nem járhat el, ez az NVSZ hatásköre.

Jelezte, a célhoz kötöttség minden egyes úgynevezett titkos információgyűjtésnél meg kell, hogy legyen, a törvények meghatározzák. Kellett valami alapnak lenie, ami miatt ezt „le tudták papírozni” akár a testőröknél, akár bárki másnál, például újságíróknál, akiket a hírek szerint megfigyelhettek a Pegasussal. Laborc Sándor azt nem tartja elképzelhetőnek, hogy ez „ne legyen lepapírozva”. Az már más kérdés, hogy mi van a papíron – tette hozzá.

Portik-Laborc - A ténymegállapító albizottság ülése
 
Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója távozik az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának a Portik-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága zárt üléséről a Képviselői Irodaházban 2014. február 18-án. Fotó: MTI/Beliczay László
 

Alapvető problémának tartja, hogy mi lesz ezekkel az adatokkal, a beszélgetések leiratával. Ugyanis ami a Pegasust megkülönbözteti az összes többitől, az az, hogy a technikailag a kibertérben működik. Legalább négy szerver van, amely kívülről fogad el különböző parancsokat. Ez azt jelenti, hogy az ott keletkezett adatok, még ha fizikailag adott esetben nagyon jól védett helyen is vannak, kívülről, az interneten keresztül elérhetők. Mert – ismételte meg – ez aktív eszköz, nemcsak arra alkalmas, hogy bármilyen beszélgetést lehallgasson, akár emaileket továbbítson, hanem arra is, hogy az elnök mellett álló testőr telefonjáról a helyiséget, autót, bármit lehallgathassa. Ezek az adatok tehát valahol az interneten elérhető szerveren vannak.

Az igazi kérdés a köztársasági elnök személyes biztonsága. Katonai, nemzetbiztonsági, külpolitikai, gazdasági kérdések, személyi ügyekre, kapcsolati rendszerre vonatkozó témák szóba kerülhetnek az ő környezetében, amelyeket rögzíteni lehet a mellette álló testőr telefonjának bekapcsolásával. Ha ez bárhova kikerülhet, ha erre 1 százalék esély van, az már olyan mérvű kockázat, amely miatt nem lett volna szabad ilyen eszközt megvásárolni véleménye szerint.

A hírek szerint Laborc Sándort is megfigyelték a Pegasussal, de mint elmondta, eddig hivatalosan senki nem kereste meg ezzel kapcsolatban. Viszont szerinte nem is az áldozatokat kellene „zaklatni”, hanem sokkal egyszerűbb lenne az ügyészségi nyomozóhivatalnak begyűjteni ezen személyeknek az adatait, a telefonszámait a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattól, amelynek a törvény szerint kötelessége jegyzőkönyvet összeállítani a vizsgálatokról és megőrizni azokat. Vagyis, ha például az ő telefonját lehallgatták, az ügyészség elbattyog oda, megkérdezi, hogy az általuk ismert telefonját lehallgatták-e, milyen engedély alapján, milyen eszközt használtak hozzá, ki rendelte el és miért.

A köztársasági elnök testőrségéhez tartozók sztorija azért is érdekes, mert, mint mondta, álláspontja szerint az ellenőrzést nagy valószínűséggel a Nemzeti Védelmi Szolgálat rendelhette el. Amely szervnek szintén kell az engedélyét kérni, ha valakit előléptetnek. „Milyen érdekes az” – fogalmazott, hogy Pegasussal lehallgatják a testőrség vezetőjét (amihez kellene valami ok, valami rendellenesség a háttérben), majd szemrebbenés nélkül hozzájárulnak ahhoz, hogy tábornoki csillagot kapjon az illető. Ez olyan disszonancia a szervezetek között, ami Laborc Sándor számára megmagyarázhatatlan. De valószínűleg visszavezethető arra, hogy 2010 óta a különböző közjogi méltóságok közötti bizalmatlanság egyre erősebbé vált – vélekedett.

A bolgár szakemberek

Laborc Sándornak, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatójának hosszú szolgálati múltja van, amely kapcsán többször került politikai színezetű viták középpontjába, és utólag  bíróság is vizsgálta a tevékenységét. Elődje, Galambos Lajos 2007-ben állítólagos bolgár szakembereket hívott az NBH-ba, hogy hazugságvizsgálatnak vessen alá több, általa megbízhatatlannak tartott középvezetőt. A szakemberek valójában oroszok voltak, és sajtóhírek szerint a polgári elhárítás szerverére is rákapcsolódhattak, így akár államtitkokhoz is hozzájuthattak. Galambost állítólag figyelmeztették beosztottai, hogy a bolgárok valójában oroszok, ám a tábornok ezt figyelmen kívül hagyhatta. Laborc Sándor ellen azért emeltek vádat, mert nem intézkedett, amikor szembesült elődje tettével. A Kúria 2018-ban elutasította a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványát a kémkedéssel vádolt volt titkosszolgálati vezetők ügyében, így jogerős maradt a korábbi felmentő rendelkezés.

A Portik–Laborc-ügy

Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2013. április 25-én oldotta fel a Portik Tamás, az olajszőkítési ügyben hírhedtté vált Energol volt igazgatója és Laborc Sándor közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. Az iratok szerint 2008-ban kétszer találkozott Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában, és Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplőkre terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. Portik Tamás 2014 februárján másfél órán át beszélgetett egy büntetés-végrehajtási intézetben az Országgyűlés Portik–Laborc-találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottságával. A választások után, 2014. május 30-án véget ért a Portik–Laborc-találkozó miatti nyomozás, és közölték: nem történt bűncselekmény.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: MTI/Illyés Tibor

Esti gyors
2021. december 13., hétfő 18:15
Műsorvezető: Dési János