„Zajlik
Esti gyors

Körrupció - Dési János jegyzete

22/07/2019 18:01

| Szerző: Dési János/Klubrádió

Nyilvánvaló, hogy a rendőr akkor simán megbünteti a tilosban parkoló orvosigazgatót, mert nincs szüksége erre a viszontszolgálatra. Ekkor az orvosigazgató fizethet, mint bárki más. Mi következik ebből? Nyilvánvalóan, hogy az orvosigazgatónak az az érdeke, hogy legyen szép hosszú sor, és akadjon olyan, akinek bizony napokig fáj a hasa, mert szegény nem tud cserében mit adni. És akkor akik tudnak, rögtön kezesebbek lesznek.

2019. július 22. Esti gyors-részlet (2019.07.22. Dési János jegyzete)
02:54
00:00
Mint arról már hivatalos, pecsétes, pir. burg. pár. káp. állásfoglalás is van, hogy az teljesen rendjén való Magyarországon, hogy a rendőr ne büntesse meg a városi kórházigazgatót. Mint azt a karcagi rendőrkapitány napvilágra került parancsnoki eligazításából tudjuk, ha megbünteti a rendőr, az amúgy fideszes képviselő kórházigazgatót, akkor nem fogják tudni elintézni azt, hogy a fájós hasú rendőrnek ne kelljen végigvárni a szép hosszú várólistát Nem jobb szépen, felemelt fejjel bevonulni a zsarolási potenciállal nem rendelkező polgártársak előtt a vizsgálóba.

Most azt csak a hangulati elem kedvéért jegyzem meg, hogy barátomat a minap több órán át rendőrségi fogdában tartották mert gyermeke rokkantigazolványával állt meg azután is, hogy a gyermek kiszállt a kocsiból. Jó, ő mit adott volna cserében?

De most nézzük ezt fordítva, az orvosigazgató felől. Tegyük fel, hogy minden magyar állampolgár, ha fáj a hasa, akkor azonnal a legmagasabb szintű, az ő állapotát megillető vizsgálathoz, majd kezeléshez jut.

Na mi van akkor?

Nyilvánvaló, hogy a rendőr akkor simán megbünteti a tilosban parkoló orvosigazgatót, mert nincs szüksége erre a viszontszolgálatra. Ekkor az orvosigazgató fizethet, mint bárki más. Mi következik ebből? Nyilvánvalóan, hogy az orvosigazgatónak az az érdeke, hogy legyen szép hosszú sor, és akadjon olyan, akinek bizony napokig fáj a hasa, mert szegény nem tud cserében mit adni. És akkor akik tudnak, rögtön kezesebbek lesznek.

Nemrégiben nehezen múló rekedtségem okán elküldtek a gégészhez. Most hagyjuk, hogy hány hónapra adtak időpontot – nem, nem vagyok rendőr, nem volt cserealapom –, a gégész hölgy belepislantott a torkomba és közölte, hogy sajnos csak a felső részét látja, ott ugyan nincs semmi, de talán lejjebb. Mire én biztattam, hogy akkor, ha már ilyen szépen összejöttünk ennyi idő után, nézzen lejjebb.

Mire szomorúan közölte, hogy sajnos nem tud, mert itt a kerületi szakrendelőben nincs műszer hozzá.

Drága? Nehezen hozzáférhető? – kérdeztem együttérzően.

A hölgy megnyugtatott, hogy egy elég átlagos dolog, és szerencsére az ő magánrendelőjében található is ilyen, és máris a kezembe is nyomta az előre odakészített névjegyét. Jelentkezzek, már holnapra is kaphatok időpontot; nem lesz olcsó, de az egészség a legdrágább.

És akkor most képzeljük el, hogy nincs kilométeres várólista a kerületi szakrendelőben, de van az a műszer. Akkor mikor fizetnék egy létező összeget ennek a kedves doktornőnek?

Hát így. Gyűjtse hát mindenki azokat a dolgokat, amelyekkel sakkban tud tartani másokat, amivel zsarolhatja. S miközben százszámra nőnek ki a földből a stadionok, fociakadémiák, egyházi wellness-szállók, a királyi vár trónterme, aközben a közrendőr tudja, ha nem akar bajt magának, tudnia kell, kit szabad megbüntetni és kit nem.

Ha elrontja, akár az életébe is kerülhet.

A miénkbe már biztos.

Dési János jegyzete a 2019. július 22-i Esti gyorsban hangzott el.