Kívánjuk a sajtó szabadságát – Török Zsuzsa vallomása – A XXI. század újságírói

Negyedszázada belefogtam.
Radír Rádió, Magyar Rádió Körzeti Stúdiója, TKTV, Kisalföld, 168 Óra, Klubrádió, OVTV. Győrffy Miklós, Szalay Antal, Ditrói Zoltán, Nyerges Csaba, Rózsa Péter. 

„Nem érdekel, hova szavazol, de a tudósítás csak objektív lehet. Ha nem kérdezed meg a másik oldalt, nem megy le a tudósítás. Ha szubjektív vagy, nem megy le a tudósítás. A meghívó szövege nem érdekel. Az, hogy miről akarnak tájékoztatni, nem érdekel. Csak az a fontos, ami az embereket érinti.” 

Ha igazi mestered volt, máshogy nem is tudod csinálni. Nagy munka jól csinálni, mégsincs elismerés. A valódi újságírás valódi luxus.

   „Átok reá, ki elhajítja
   Kezéből a nép zászlaját. 
   Átok reá, ki gyávaságból
   Vagy lomhaságból elmarad”

A tartalomszolgáltatás még nem újságírás. Azt bárki meg tudja csinálni. Sőt, keresni is elég jól lehet vele. Az alany-állítmány egyeztetése nem követelmény. Petőfi meg egy nagy hadvezér volt. „Tartsd oda a mikrofont, majd a fontos ember elmondja, amit szeretne, kérdezni nem kell, ne legyél láb alatt, a polgármester mindenképp beszéljen, a nevét majd kiguglizzuk. Másold ki a Facebook-posztjából, olvasd el az MTI-t, ne gondolkodjál, az árt a szépségednek, a sajtótájékoztatón meg hallgass okosan és nézz magabiztosan!” 

   „Vannak hamis próféták, akik
   Azt hirdetik nagy gonoszan,
   Hogy már megállhatunk, mert itten
   Az ígéretnek földe van.”

 

Török Zsuzsa

 

A Radír Rádió ma Forrás Rádió. Tulajdonosa egy Fidesz-közeli vállalkozó. A Magyar Rádió körzeti stúdióit becsukták. Szétverték a közrádiót és a köztévét. De lett Pesti TV. A TKTV-t bezárták, majd újraszervezték 2011-ben. Egy nap alatt az utcára kerültünk, munkajogi perben jutottunk a jogos és szánalmas fizetésünkhöz. A mostani tévések erről mit sem tudnak, de mi sajnálgatjuk őket, hogy az újabb átszervezés csupán 1 év felmondási időt biztosít számukra. A Kisalföld ma pontosan ugyanaz, mint a 24 óra. Pozitív tartalmak, kormányüzenetek, sok szép beruházás, publicisztikák az Adventről, esetleg Tél Tábornokról, az ellenzék nevetségessé tétele – ez ma egy megyei napilap. A 168 Órát belülről verték szét. Az OVTV padlóra került a Covid miatt. A Klubrádiótól elvették először az országos lefedettséget, februárban a budapesti frekvenciát, már csak interneten szólhat. 

   „Hazugság, szemtelen hazugság,
   Mit milliók cáfolnak meg
   Kik nap hevében, éhen-szomjan,
   Kétségbeesve tengenek."

Nincs válasz a kérdésekre. Elolvashatom a honlapon, amit üzenni akarnak. Aki nem barát, az ellenség. Az nem juthat be egy hivatalos sajtótájékoztatóra sem. Aki nem csókos, le van sajnálva. A hatalom egyáltalán nem válaszol. Már kitérően sem.

"Hány alkalmazott nem írta alá az új egészségügyi szerződést?" "Bírja-e a kórház a pluszterhelést?" "Mit üzen annak a 6000 embernek, aki aláírt a népszavazás érdekében Tatán?"
Nincsenek válaszok.

   „Ha majd a szellem napvilága
   Ragyog minden ház ablakán:
   Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk,
   Mert itt van már a Kánaán!"

Kevesen maradtunk. És egyre csak fogyunk. 
Előbb-utóbb mindenki föladja. Elhallgattatják, így vagy úgy. 
S végül mi elhagyjuk a pályát, mert valamiből élni kell. Belefáradunk abba, hogy harcoljunk, folyamatosan. Hogy az embereket nézzük, ne magunkat, és hogy szembeszálljunk naponta a hatalmaskodókkal, mint A XIX. század költői, akik semmitől sem rettennek vissza. 
Hogy úgy csináljuk ezt a szakmát, ahogy még nekünk megtanították.
Pedig nem mi vagyunk azok, akik nem kapunk válaszokat, nem minket fosztanak meg az igazságtól.
Benneteket etetnek szeméttel, hazugsággal. 

   „Talán az élet, munkáinkért,
   Nem fog fizetni semmivel,
   De a halál majd szemeinket
   Szelíd, lágy csókkal zárja be.”

Most volt március 15-e. 2021-ben.
A sajtószabadság ünnepe még mindig ez a nap Magyarországon.