Kínai nagykövet: Máshonnan jöhetett a koronavírus, a magyar kormány viselkedése pedig örömteli
11/05/2020 08:49
| Szerző: Klubrádió
Egyre több bizonyíték mutatja, hogy nem Vuhanból ered az új koronavírus, sem a helyi piacról, sem a nagyváros oly sokat emlegetett víruslaboratóriumából – nyilatkozta a Klubrádiónak Kína magyarországi nagykövete, Duan Jielong. A tolmácson keresztül nyilatkozó diplomata visszautasította és provokációnak minősítette azt az amerikai gyanúsítást, hogy a vuhani kutatóhelyről szabadult volna ki a kórokozó. Más hangon beszélt Magyarországról, Duan Jielong dicsérte a kormánnyal való együttműködést és azt, ahogy Magyarországon az 5G fejlesztésben érdekelt Huaweijel bánnak, ám azt nem árulta el, milyen értékben szállítottak védőfelszereléseket hazánkba. Nincs tudomása a Budapest-Belgrád vasúti projektre vonatkozó, a sajtóban ismertetett adatokról, a szerződés titkosítását pedig nem kívánta kommentálni. Duan Jielong nagykövettel Csernyánszky Judit riporter beszélgetett.
Kína magyarországi nagykövete először, kérdésre válaszolva, az új koronavírus, a SARS-Cov2 okozta fertőzés kínai adatairól beszélt. Duan Jielong azt mondta, több mint négy hónapos kitartó munka után a kínai járványhelyzet hatásos kontroll alá került és enyhült, a járvány kockázata csökkent, az élet és a gazdaság helyzete normalizálódott. Május 7-én 449 aktív, igazolt fertőzöttet tartottak nyilván. Az elmúlt hónapokban 79 324-en gyógyultak ki az új koronavírus miatt kialakult Covid-19 betegségből és 4633-an hunytak el. A kínai nagykövet szerint országa számára jelenleg főleg a külföldről érkező fertőzöttek jelentenek kockázatot.
Tegyük hozzá, 1,4 milliárd lakosú országról beszélünk, és ugyan a nagykövet nem mondta, de a világhálón elérhető adatok szerint mintegy 83 ezren fertőződtek meg Kínában, legalábbis ezek a hivatalos számok. Amerikai titkosszolgálati jelentésekre hivatkozva azonban a Bloomberg még áprilisban azt írta, amiről a 444.hu is beszámolt, hogy a kínai hatóságok nem valós adatokat közöltek, és a járványnak az ázsiai országban lényegesen több áldozata volt, mint az a hivatalos adatokból látszik. Összehasonlításként, a 330 milliós Egyesült Államokban már 80 ezer felé közelít az áldozatok száma és 1,3 milliónál több a fertőzötteké.
A nagykövet a kínai járványellenes lépések kapcsán három dolgot emelt ki, azzal kezdve, hogy a siker titka a nép, a kormány és az elnök összefogásának, erejének köszönhető. Kettő: mivel a nép tisztában van a járvány súlyosságával, megérti a kormány intézkedéseit. A januártól márciusig, több mint 70 napon át tartó időszakban betartották a kijárási tilalmat és a maszkok viselését. Három: igyekeznek minél előbb felderíteni a fertőzötteket, és minél előbb megkezdeni a kezelésüket.
Nem Kínából ered, de Kína vette észre először
Duan Jielong arra a riporteri felvetésre, hogy verősen vitatott, honnan ered a Covid-19 betegséget okozó SARS-CoV-2 vírus – Donald Trump amerikai elnök és Michael Pompeo külügyminiszter szerint feltehetően egy vuhani laboratórumból –, azt mondta, Kína mindig is úgy vélte, az új koronavírus forrása összetett tudományos kérdés, amely megköveteli a tudósok szakmai ismereteken és bizonyítékokon alapuló ítéleteinek meghallgatását. Minden felelősségteljes politikusnak így kell hozzáállnia a kérdéshez, és tiszteletet kell tanúsítania a tudomány iránt – tette hozzá.
Egyúttal felhívta a figyelmet, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vészhelyzeti programjának ügyvezető igazgatója, Michael Ryan május 4-én azt nyilatkozta, a WHO kész fogadni minden információt, ami a vírus forrására utalhat. A nagykövet szerint közben egyre több bizonyíték azt mutatja, hogy a vírus nem a vuhani Huanan tenger gyümölcsei piacról származik és nem is a város víruslaboratóriumából. Hozzátette, az utóbbi időben a zéró páciensek kórtörténetének megismerésében sok ország haladást ért el. (Zéró páciensnek azt nevezik, aki egy adott területen az első fertőzött, és akitől helyben elindul a járvány.)
A nagykövet szerint tehát feltehetően nem onnan ered a vírus, de Kína minden bizonnyal az első, amely felfedezte a kórokozót. Azt pedig, hogy honnan származik a SARS-CoV-2 , majd a tudósok fogják kikövetkeztetni. Hozzátette, néhány politikus az új koronavírus forrása körüli felhajtást igyekszik kihasználni arra, hogy támadja és megbélyegezze Kínát, és ezzel saját magának politikai előnyt szerezzen. Arra a kérdésre pedig, hogy ha a vírus nem a vuhani piacról és nem is az ottani laboratóriumból ered, akkor vajon honnan, a nagykövet azt mondta, szeretné megismételni , hogy tudományos kérdésről van szó, aminek megválaszolását, illetve az ahhoz szükséges elemzések és kutatások eredményeit türelemmel ki kellene várni.
Ehhez képest április végén a Sky News arról írt, hogy többszöri kérésére is megtagadta a kínai kormány a WHO részvételét abban a kutatásban, amely megpróbálja meghatározni, pontosan honnan indult a SARS-CoV-2 vírus. Erről a 444.hu is beszámolt. Közben az amerikai hírszerzés, ahogy arról a Fox Newsra hivatkozva Index is írt, azzal kapcsolatban vizsgálódik, hogy van-e szerepe Vuhanban működő víruslaboratóriumoknak a járvány kialakulásában.
Nem akarták elhamarkodni
Arra a világszerte gyakori kritikára, hogy Kína kezdetben eltitkolta a vírus megjelenését, de legalábbis késleltetve adta át az erről szóló adatokat a WHO-nak, a nagykövet azt mondta, miután a kínai kormány felfedezte és meghatározta az újkoronavírus-járványt, azonnal intézkedéseket tett, hogy időszerűen jelentést tegyen a WHO-nak és adatokat, valamint releváns kutatási eredményeket tárjon fel a nemzetközi közösségnek. Kína mindig együttműködik a WHO-val és más országokkal, magatartását pedig átláthatóság és őszinteség jellemzi.
Ugyanakkor Kína elismeri, hogy az új koronavírus felismeréséhez és kutatásához, mivel az emberiség korábban még nem találkozott vele, idő kell. 2019. december 27.én egy vuhani orvos jelentette az első három gyanús esetet, amely az osztályán megjelent. A Vuhan Városi Egészségügyi Bizottság december 30-án adta ki a sürgős értesítést az ismeretlen eredetű tüdőgyulladás kezeléséről, majd december 31-jén Kína figyelmeztette a WHO kínai képviseletét az vuhani ismeretlen eredetű tüdőgyulladásos esetekről. 2020. január 3-án Kína hivatalosan is megkezdte a WHO-nak és a releváns országoknak, köztük az Egyesült Államoknak az időszerű információszolgáltatást a járványhelyzetről. Január 20-án a Kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság magas szintű szakértői csoportja arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy az emberről emberre terjedés jelensége megerősítésre került, a WHO pedig ugyancsak január 20-án delegáció küldött Vuhanba.
Ehhez a nagykövet hozzátette, a késlekedés oka az, hogy egyetlen felelős kormány sem hoz elhamarkodott döntést. Kína volt az, amely elsőként felfedezte és elsőként jelezte e WHO-nak a vírust. Ismét megerősítette a nagykövet, a vuhaninál korábbi esetek is előfordultak, amelyek be is igazolódtak. Azonban arra a kérdésre, hogy hol, már korábban sem kaptunk konkrét választ. Majd megjegyezte, Kína nem titkolja el az adatokat.
Mások szerint megpróbálták eltussolni
Azt, hogy a kínai kormány tájékoztatása mennyire volt gyors és őszinte az új vírusról, a világ jelentős része másként gondolja. Az új koronavírus megjelenésének eltussolásáról többek között a New York Times írt cikket, még február elején, amit az Index is szemlézett. Az első gyanús esetekről már december 8-tól voltak jelentések Vuhanban, majd miután egy városban dolgozó szemész Li Ven-liang egy internetes zárt beszélgetőcsoportban december 30-án arról írt, hogy kórházában több beteg karanténban van, mert – a szintén a koronavírusok családjába tartozó – SARS-Cov-fertőzés gyanúja merült fel esetükben, beidézték a hatóságok. Január 3-án a rendőrségen aláírattak vele egy dokumentumot, miszerint hamis állításaival súlyosan megzavarta a társadalmi rendet, és további nyolc embert ellen is nyomozást indítottak álhírterjesztés miatt.
Pár héttel később, amikorra már egyértelműen kiderült a közvélemény és a külföld számára is, hogy új kórokozó bukkant fel és okozott járványt Kínában, a hatóságok elnézést kértek az orvostól. Li Ven-liang azonban maga is megkapta a SARS-Cov2-nek elnevezett új koronavírust, amibe belehalt, február 7-én hunyt el. A hatóságok posztumusz kitüntetésben részesítették több más, a COVID–19-ben elhunyt egészségügyi dolgozóval együtt, továbbá kártérítést nyújtottak az orvos családjának. Április 2-án hivatalosan a járvány mártírjává nyilvánították.
Ellenzik az egymásra mutogatást
Arra kérdésre, hogy miért terjesztette a kínai kormányzat azt, hogy az amerikai hadsereg indította útjára a vírusfertőzést, és hogy mi értelme van ennek az egymásra ujjal mutogatásnak, a nagykövet azt mondta, Kína határozottan ellenzi és nem is provokált mást hibáztató játékot.
Kína hozzáállása következetes és tiszta, az új koronavírus eredete szerintük tudományos kérdés. Hozzátette, hogy a nemzetközi közösségnek humanitárius hozzáállásra és együttműködésre, nem pedig vádaskodásra van szüksége. Sajnálatosnak nevezte, hogy számos ország és politikus beszennyezte Kínát, provokálja az országot.
A kínai szállítmányokról nincs több mondanivalója
A Klubrádió riportere azt is megkérdezte a nagykövettől, hogy a Kínából Magyarországra érkezett, védőfelszereléseket tartalmazó szállítmányok miből álltak, például hány darab maszkot küldtek, és milyen költségei lehetek ezzel a magyar kormánynak. Duan Jielong, aki válaszát azzal kezdte, hogy hangsúlyozta a két nép közti barátságot, azt mondta, Magyarország volt az egyik első állam, amely kifejezte aggodalmát és támogatását a kínai kormány és a kínai nép számára, majd közölte a később Kínából küldött szállítmányokról a magyar kormány és a média által közölt infomációkhoz nincs kiegészíteni valója.
Azt azonban kiemelte, hogy a vírus magyarországi megjelenése után az itt működő, kínai tulajdonú vállalkozások, valamint a kínai kolónia és jótékonysági szervezetek pénzt és egyéb támogatást adtak a Nemzeti Népegészségügyi Központnak, a Magyar Vöröskeresztnek és a Szent László Kórháznak. Ezen kívül több kínai város is adományokat küldött magyarországi testvérvárosainak, így Peking Budapestnek.
Április 29-én a kínai kormány Magyarország részére küldött új koronavírus-járvány elleni segélyszállitmányai érkeztek a Budapesti Liszt Ferenc Repülőtérre. Duan Jielong kínai nagykövet és Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára is részt vettek reptéri az átadó ünnepségen. Forrás: Facebook
Belgrád-Budapest vasút, 5G, Huawei és társai Magyarországon
Szó volt az interjúban a kínai áruk európai exportját segítő Budapest-Belgrád vasúti projektről is, amelynek hitelmegállapodását a magyar és a kínai fél április 24-én írta alá. A riporter megemlítette, hogy az építkezést kritizáló elemzések szerint túl drága a beruházás, és belátható időn belül nem valószínű, hogy megtérül, valamint az is kérdéseket vet fel, hogy a hitelszerződést tíz évre titkosítják. A nagykövet válaszában arról beszélt, hogy a beruházás gazdasági fejlődést hoz majd , azzal pedig nincs tisztában, a bírálók milyen speciális szempontból kritizálják a projektet. A szerződés titkosításáról azt mondta, azt sajnos nem tudja kommentálni.
Duan Jielong kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy a magyar-kínai együttműködésben az 5G, valamint a más tudományos és technikai területeken való kooperáció új növekedési ponttá válik. Örömmel látják, hogy a magyar kormány nyitott a Huawei és más, az 5G hálózat kiépítésében résztvevő magyarországi kínai vállalatok felé, hogy ezek a cégek tisztességes versenyt és diszkrimináció nélküli üzleti környezetet élvezhetnek itt. Kínai részről ezt nagyra értékelik – hangsúlyozta.
A kommunista kínai államhoz kötődő Huawei szerepe a nyugati ötödik generációs mobilhálózatok kiépítésében folyamatos viták tárgya a demokratikus országok jó részében. Az Egyesült Államok több mint egy éve próbálja elszigetelni a kínai mobil- és hálózatieszköz-gyártót, arra hivatkozva, hogy az biztonsági kockázatot jelent, tulajdonképpen nem más, mint a kínai hírszerzés trójai falova. Európa kormányai ennek ellenére gazdasági érdekből nem akarják kitiltani a Huaweit, ugyanakkor az esetleges kockázatokat is szeretnék minimalizálni.
Méltányosan osztanák el a vakcinákat
A nagykövet az interjú végén elmondta, nem szakértő, nem tudja megmondani, meddig tart a járvány, viszont amíg egyetlen országban is fennáll a fertőzés, addig egy közösséget alkotva a világnak össze kell fognia a gyógyítás érdekében. Arról is beszélt, a gyógymódok és a vakcina tekintetében közös fejlesztés zajlik, az egészségügyi világszervezettel napi szintű a kapcsolattartás, és Kína, amint eredmény születik, azonnal kész a gyógyszer vagy a vakcina gyártására és méltányos elosztására is.
2020. május 11., hétfő 08.35
riporter: Csernyánszky Judit
