„Köszönjük,
Reggeli gyors

Kétséges, hogy Orbán elkötelezett a változtatások mellett

3/01/2023 08:44

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

 | Szerkesztő: Bohus Péter

Valóban csak az LMBTQ és a migrációs ellenállás miatt nem kapja meg Magyarország az uniós pénzeket? A Bloomberg radikális változásra hívja fel a figyelmet, és az elemzésben a kérdésre is választ kapunk. Horvátország és Bosznia-Hercegovina határa, ami egykor az Osztrák-Magyar Monarchia és az ottomán birodalom katonai határa volt, ismét fokozottan „,militarizálódik”, hogy Horvátország a schengeni övezet része lett. Ráadásul az eurózónaátlagot meghaladó mértékű az ottani infláció is, amivel korábban nem lehetett volna bejutni az euróövezetbe, és most is csak átmenetileg segíthet a pénzromlás megállításában. Nemzetközi lapszemle.

A Bloomberg pontokba szedve mutatja be, hogy mekkora összegben, mely konkrét területeken, milyen feltételeket támasztva tartja vissza az Európai Unió a pénzügyi támogatásokat Magyarországtól és Lengyelországtól. A Washington Postban olvasható elemzés szerint az EU éveken át képtelen volt hatékony választ adni a Magyarország és Lengyelország által jelentett kihívásokra, amiben most radikális fordulatnak számít, hogy a finanszírozásukat eszközként használja a jogállamiság erodálásának visszafordítására a két csökönyös tagállamban, és megállapítja: Budapest és Varsó ugyan tett pár lépést a visszatérés irányába, de még nem világos, hogy beállnak-e a sorba.

EP-választás - Plakátok
 
Illusztráció
 
Gödöllő, 2019. május 21. A Fidesz-KDNP választási plakátja Gödöllő-Máriabesnyőn az Európai Parlament (EP) választási kampányában. MTI/Bruzák Noémi
Fotó: Bruzák Noémi / MTI
 

 

A magyar kormánypárti propagandával szemben, ami azt állítja, hogy "Brüsszel" igazából csak a migránsok beengedését és az LMBT-propaganda engedélyezését követeli Magyarországtól, a Bloomberg arról ír, hogy valójában a következőkben várnak el alapvető változást: „Azóta, hogy 2010-ben visszatért a hatalomba, Orbán Viktor miniszterelnök megteremtette azt, amit ő illiberális államnak nevez, amelyben kevés tere marad a hatékony ellenőrzésnek kormányzásával szemben. Hozzá hűséges embereket nevezett ki a bíróságokon, a főügyészi hivatalban és a médiahatóságban, a nagy parlamenti többség lehetővé tette számára, hogy saját maga írjon új alkotmányt, igyekezett korlátozni néhány kisebbség - beleértve az LMBTQ-közösség – jogait”. A cikkben az is olvasható, hogy az Európai Parlament határozatban mondta ki, hogy Magyarországot nem tekinti teljes értékű demokráciának, a Transparency International pedig a 27 tagú EU egyik legkorruptabbjaként tartja számon az országot.

A Bloomberg szerint a visszatartott uniós pénzek nagyon fontosak lennének a magyar (és persze a lengyel) kormánynak, mert Orbán már 2022 elejére kiürítette az állami pénzesládát az újraválasztásáért folytatott kampányban. Az uniós források leállítása miatt viszont kénytelen volt széles körben extraprofitadót kivetni, hogy betömje a költségvetési lyukakat. A magyar kormány az uniós elvárások nyomán több mint egy tucat korrupcióellenes törvényt hozott, és ígéretet tett arra, hogy március végéig teljesíti az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó EU-követeléseket.

Ugyanakkor Orbán a valóságosnál csekélyebb jelentőségűnek állította be a demokráciával kapcsolatos EU-aggodalmakat, ami kétségessé teszi az alapvető változtatások melletti elkötelezettségét – olvasható az amerikai pénzügyi hírügynökség elemzésében.

Az új év beköszöntével Horvátország csatlakozott a közös európai fizetőeszközt használó euróövezethez és a belső határokon akadálytalan, ellenőrzésmentes áthaladást lehetővé tevő schengeni övezethez. A Politico kiemeli, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ellátogatott a szlovén-horvát-határ egyik átkelőpontjára, ahol arról beszélt: a schengeni zónához való csatlakozás különös felelősséget ró Horvátországra, amikor a migrációs nyomás politikai feszültséget okoz a tagállamok között.

A Der Standard elismeri, hogy a schengeni csatlakozás sikert jelent a konzervatív Andrej Plenković horvát miniszterelnök számára, ám a fejleménynek vannak árnyoldalai is. Ezek közé tartozik, hogy Horvátország és Bosznia-Hercegovina határa – ami annak idején az Osztrák-Magyar Monarchia és az ottomán birodalom katonai határa voltismét fokozottan „,militarizálódik”, miközben a magyar-horvát határon sem bontották még le a szögesdrótkerítést.

Az euró- és a schengeni övezeti csatlakozás sem tette sajnos erősebbé Horvátországban az európai szellemiséget – írja az osztrák lap, és emlékeztet arra: Zágráb mind a mai napig nem ismerte el a horvát-szlovén határvonal ügyében 2017-ben született döntőbírósági ítéletet, és Bosznia-Hercegovinával szemben is növekvőben van a nacionalista beavatkozási politika.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung horvátországi beszámolójában kitér arra, hogy ott eddig az eurózónaátlagot meghaladó mértékű volt az infláció, amivel korábban nem lehetett volna bejutni az euróövezetbe, de azok a kritériumok immár a múlt ködébe vesznek. Boris Vujčić horvát jegybankelnök szerint az euró bevezetésével csak átmenetileg és jelentéktelen mértékben erősödik a pénzromlás, részben az átálláshoz kötődő, a vendéglátásban tapasztalt felkerekítés révén.