Jó kiállású patológiás részeg - Herskovits Eszter jegyzete

Makai Viktória ultrafutónő néhány hónappal ezelőtt a szokásos kora esti edzésére indult, amikor egy férfi hátulról megtámadta. Látásból ismerték egymást, régóta kiszemelhette tehát a kétméteres támadó ötvenkilós áldozatát. Addig ütötte a fejét, amíg már egyik szemére sem látott, ömlött belőle a vér, és elrepedt az orrcsontja, majd megpróbálta megerőszakolni. Férje mentette meg. Rossz előérzetből elindult otthonról felesége szokásos futóútvonalán, és szó szerint leverte a feleségéről a férfit. Akit aztán hamar azonosítottak és elfogtak. A nőnek életreszóló trauma, de a bíróságnak sima ügy, gondolhatnánk.

Volt szemtanú, súlyos sérülés, nem kell az áldozatnak bizonygatni az erőszakot, mint oly sok másik esetben, nem egy sok évvel ezelőtti ügyet melegítettek fel, ahol bizonyítási lehetőség már nincs, és amúgy is mindig előkerülnek a tagadók és áldozathibáztatók. Nem, ez sima ügy, csak ki kell szabni a méltó büntetést. Gondolhatnánk.

Csakhogy nálunk nem elég meggyőző egy megtámadott nő halálfélelme, súlyos, életreszóló sérülése sem, semmilyen kézzelfogható bizonyíték nem elég, ugyanúgy jönnek az áldozathibáztatók.

A férfit házi őrizetbe engedték, bármikor összefuthatnak a sarki boltban, ügyvédje pedig az eljárás eleje óta bizonygatta, hogy ügyfele semmiről nem tehet, hiszen ő csak munkahelyi buliból ment haza, nyilván hangsúly a munkahelyin, hiszen tisztes dolgozó emberről beszél ő, az ördög ügyvédje, és hát ott legördült pár pohár ital, a férfi pedig húsz éve nem ivott, ezért akkor este patológiás részeg volt, tehát nem tehet semmiről.

Hagyjuk most, hogy ez az érvelés amúgy sem hangzik első és második blikkre sem etikusnak, de ráadásul minden jel arra utal, hogy nem is igaz. Hiszen az állítólag patológiás részeg szó szerint felidézte a bíróságon, hogy mi is történt pontosan.

És ha ez még nem nem lenne elég, egy újságíró felhívta a futónőt, és már-már számonkérő hangon mondta, hogy - idézem – látta a „megtört, szőke, jó kiállású férfit” , akiről azt hitte, hogy „egy cigány, vagy egy migráns, vagy hajléktalan”.

Ennyit arról, hogy milyen országban élünk.

Herskovits Eszter jegyzete a 2019. május 24-i Esti gyorsban hangzott el.