Jeszenszky: Szijjártónak már rég mennie kellene, talán el sem kellett volna kezdenie ezt a pályát

Új ablakban

2026. április 01. Megbeszéljük / részlet, Jeszenszky Géza (25.04.01.)

16:44

00:00

Azt mondta: már régen mennie kellett volna, talán legjobb lett volna, ha el sem kezdi ezt a pályát. Martonyi János óta (volt egy átmenet Navracsics Tiborral), csak folyamatosan romlott a magyar külpolitika irányultsága, a magyar kormány külföldi megítélése, és a gazdasági helyzet is.

Zsákutca van, a zsákutcába már jó régen belement a kormány, csak azt hitték, hogy ebből vissza lehet hátrálni, mert lett volna alkalma bőven kihátrálni. A legkézenfekvőbb lett volna az Ukrajna ellen elkövetett orosz agressziókor, amikor az ember azt hitte, hogy azért ezt már csak elítélni lehet, és akkor ez a félrement kelleti orientáció is megszűnik.

Ezt a fajta bensőséges párbeszédet, ami Lavrov és Szijjártó között volt, Jeszenszky Géza teljesen abnormálisnak tartja, történészként is nézve, akár csak a magyar külügyminiszterek vagy külpolitikusok sorát alapul véve. Ez nem meghitt vagy bizalmas hangnem, ez szervilis hangnem, a szöveget elolvasva ez teljesen egyértelmű – jelentette ki.

És ugye az a vicces, vagy tragikomikus, hogy ez az a kormány, amelyik állandóan papol a szuverenitásról, a nemzeti szuverenitásról, hát hol van itt a szuverenitás? – tette fel a kérdést. Kérelmekkel járul más országhoz, ráadásul azért, hogy Szlovákiának a legmagyarellenesebb múltú politikusait támogassák, hogy nyerjék meg a választást, majd pedig érveket kérnek ahhoz, hogy ezt az orosz agressziót lehetővé tevő úgynevezett árnyékflottát hogyan lehetne engedni, hogy ezek működjenek.

A március 15-i felvonulásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott: mi nem ukrán gyarmattá válhatunk, hanem „egy, én nem akarom azt mondani, hogy orosz gyarmat, mert arra sem érvényes a gyarmat kifejezés”, egy csatlós országgá; a nyugati irodalomban a szovjet blokk országait általában csatlós államoknak nevezték. Vagy korábban mondták így, a rab nemzetek, „még nem vagyunk rab nemzet, hála Istennek, de hogy a csatlósságnak milyen fokán vagyunk, hát én attól tartok, hogy ha ez a kormány tovább működik, ahogy mondjuk azért vannak, akik ezt kívánják, akkor az ország tényleg bekerül az új orosz birodalomba, talán valamilyen szerződéssel, ilyen Belorusz státuszban, és vagy formálisan is, de mindenképpen de facto kikerülünk mind az Európai Unióból, mint NATO-ból”.

Az egészet még talán, ha lehet, tetézi, hogy ezt a külügyminiszter vállalja, és szinte büszkén. Ha Magyarország valóban egy plurális demokrácia, egy parlamentáris rendszer lenne, ezért a saját kormányfője rúgná ki, vagy kérné fel, hogy adja be a lemondását. Itt sajnos a kormányfő nem különben körülbelül ilyen hangot használ, vélhetően, gyakori találkozásaik esetében Vlagyimir Putyinnal. „Ez egészen szánalmas, másrészt pedig fájdalmas és szomorú” – fogalmazott.

Jelezte: a rendszerváltozás előtt kritikusan nézte a kommunista rendszereket, végignézte azok alakulását. „De hát én azt hiszem, hogy a '70-es évek után már az akkori kommunista kormányok külügyminiszterei nem csak ilyen hangon nem beszéltek valószínűleg, de próbálták lazítani azt a bizonyos szíjat, amin őket tartották”. Volt engedelmesség, volt nagy külpolitikai lojalitás, de ilyen fokú és ilyen hangú nem volt. És itt tényleg az a szomorú, hogy nemhogy próbálná a magyar kormány a mozgásterét növelni, hanem önként sétál bele ebbe a függésbe.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)