Lattmann: Szijjártó egyszerűen nem fog információkhoz jutni

Arra a kérdésre, hogy mi lehet a következménye annak, ha bebizonyosodik, hogy Szijjártó Péter a külügyminiszteri a tanácskozások szünetében Oroszországnak "tudósítja" az EU belső ügyeit? Mit tud kezdeni az Európai Unió azzal, ha adott esetben bizonyítást nyer, miszerint a magyar titkosszolgálatok idehaza beavatkoztak a választásba, hogy április 12. után a Fidesz maradjon hatalmon? "Az uniónak erre nincsenek jogi eszközei, legfeljebb politikai síkon reagálhat" – mondta a nemzetközi jogász.

A legvalószínűbb forgatókönyv szerinte az elszigetelés. A körön kívül helyezés, a kiszorítás, aminek aztán egy végső formája lehet, hogy létrehoznak egy új, alternatív működési struktúrát. Addig pedig a magyar kormánynak azzal kell számolnia, hogy a következő időszakban a már most is megromlott hangulat még rosszabb lesz - fogalmazott Lattmann. Hozzátette, "ha az államok külügyminisztereinek nem tetszik majd, hogy a magyar kollégájuk "súg" Lavrovnak, akkor megtalálják a módját, hogy ne férjen hozzá a kényes információkhoz. Ennek ez a legegyszerűbb kezelési módja, nem igényel jogalkotást, hiszen Magyarország biztosan nem fog hozzájárulni a szabályok módosításához".

"Az érintett államok egy új keretrendszert fognak létrehozni. Lehet az akár egy unión belüli unió is" – fogalmazott az egyetemi oktató. Példaként az Európai Ügyészséget említette, amelyhez nem kötelező csatlakozni, mégis mára szinte minden tagállam  – Magyarország kivételével – része lett A nemzetközi jogász szerint innen már csak egy lépés az olyan döntések meghozatala, amelyek gyakorlatilag kizárják Magyarországot bizonyos előnyökből. "Elfogadnak egy jogszabályt, ami nem vétóhoz kötött, és kimondják, hogy uniós forrásokra csak az pályázhat, aki benne van az adott rendszerben. Oszt jó napot!" – mondta.

 

A nemzetközi jogász úgy látja, az unió egyre inkább a többsebességes modell felé mozdul el, ahol a tagállamok egy része mélyebb integrációt valósít meg, míg mások – köztük mi – kimaradunk abból. "Lehet kialakítani olyan rendszereket, amiből Magyarországot egyszerűen kihagyják, és akkor de facto az lesz az új Európai Unió" – fogalmazott.

A feltételezett kiszivárogtatások kapcsán arról is beszélt, hogy egy zárt külügyminiszteri ülés információinak komoly hírszerzési értéke lehet. Ha egy ilyen hír eljut az orosz diplomáciához, az segíthet feltérképezni az európai álláspontokat és a gyenge pontokat. "Például ha kiderül, hogy egy tagállam bizonyos döntésektől húzódozik, akkor tudni lehet, hol nehéz egységes fellépést szervezni" – mondta. Ez pedig irányt mutathat az orosz külpolitika számára, mikor érdemes nyomást gyakorolni vagy befolyást építeni.

Ugyanakkor óvatosságra intett a büntetőjogi minősítésekkel kapcsolatban. A közbeszédben gyakran felmerülő „hazaárulás” szerinte jogilag nehezen bizonyítható. "A vádnak azt kellene igazolnia, hogy valaki Magyarország függetlenségének megsértése céljából cselekedett. Sok szerencsét hozzá" – jegyezte meg.

Lattmann szerint az ilyen ügyek inkább politikai, mint jogi természetűek, és az Európai Unió is politikai válaszokat ad rájuk. Ide tartozik a források visszatartása, a jogállamisági mechanizmusok alkalmazása, vagy éppen az, hogy a nettó befizető tagállamok saját választóik felé próbálják igazolni: nem finanszíroznak vitatott rendszereket. "Egy holland politikus nem azt fogja nézni, milyen a magyar jogállam, hanem azt, hogy az ő adófizetője mire szavaz" – fogalmazott.

 

A nemzetközi jogász kitért arra is, hogy az orosz érdekek szempontjából nem egyértelmű Magyarország szerepe. Szerinte Oroszország több állammal is épít kapcsolatokat, de nem biztos, hogy ugyanúgy tekint a Fideszre, mint más európai szélsőjobboldali pártokra.

"Alapvetően látni lehet, hogy Oroszország elég sok vasat tart a tűzben, ez nem kerülheti el Orbánék figyelmét sem, de mintha elfelejtették volna, hogy az olyan egypárti választási rendszer, ami garantálta nekik a kétharmadot, csak Magyarországon volt. Az oroszok azzal a tudattal támogatnak mindenféle más szélsőjobboldali pártokat Európában, hogy ott politikai váltógazdaság van. Lattmann Tamás úgy látja, hogy az orosz külpolitikai gondolkodásban Magyarország akkor is egy "kvázi partnerállam" lesz, ha Orbán Viktor megbukik. "Nem feltétlenül ugyanilyen odaadó hűséggel, de azért emlékezzünk vissza, hogy az oroszokat 2010 előtt sem rugdostuk el a határtól" - fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy megbukhat-e a kormány, ironikusan válaszolt: "Szerintem már 16 éve megbukott." Hozzátette, a valódi kérdés az, hogy a választók ezt mikor érzik meg annyira, hogy az a választási eredményben is megjelenjen.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)