Majtényi: Abszurdum Panyi meggyanúsítása a Szijjártó-féle szivárogtatási ügyben
24/03/2026 11:05
| Szerző: Klubrádió
Két külön történetről van szó a Szijjártó Péterhez köthető ügyben és a Panyi Szabolcs körüli botrányban – hangsúlyozta Majtényi László jogtudós a Klubrádió reggeli műsorában. Mint fogalmazott: "teljes abszurdum, hogy a Panyit ezzel kapcsolatban meggyanúsítják.” A kormánysajtó szerint a Direkt36 újságírója megadta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter telefonszámát egy külföldi titkosszolgálatnak. Mindez két nappal azután történt, hogy a Washington Post arról írt: Szijjártó Péter rendszeresen egyeztet Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel az uniós ülések szüneteiben.
Majtényi szerint „két külön történetről van szó”, amelyeket nem szabad összekeverni. Az egyik egy kiszivárgott beszélgetés, amely akár titkosszolgálati megfigyelés eredménye is lehetett: „valóban egy titkosszolgálati megfigyelés lehetett”. Ugyanakkor hangsúlyozta: az ilyen információk újságírókhoz jutása a gyakorlatban megszokott, és ilyenkor a sajtó „ellenőrzi a forrást, majd dönt a publikálásról”. Fontos különbség szerinte a megfigyelés, a kiszivárogtatás és a nyilvánosságra hozatal között. A másik ügyben viszont szerinte nem titkosszolgálati kapcsolatról van szó: Panyi egy telefonbeszélgetésben egy uniós intézmény képviselőjével kommunikált, és „nem ő adta meg a telefonszámokat, hanem csekkolták”.
A telefon mint "átjáróház”
A jogtudós szerint a technikai háttér kulcsfontosságú. Egy GSM-telefon szerinte „tökéletes átjáróház” a titkosszolgálatok számára. A megfigyelések gyakran nem a tartalomra, hanem arra irányulnak, hogy „ki hívott, kit hívott”. Majtényi arra is felhívta a figyelmet, hogy ezekhez az adatokhoz akár a szolgáltató tudta nélkül is hozzá lehet férni, ami az adatgyűjtést szinte láthatatlanná teszi. Az érintettek nem feltétlenül célpontok: „nem volt célszemély, hanem valaki más, de ők bekerültek a képbe.” Ez önmagában még nem bizonyít jogsértést, de jól mutatja a rendszer természetét.
Jogilag kérdéses kiszivárgás
A kiszivárgott beszélgetés jogi megítélése is vitatott. Majtényi szerint egy ilyen hívás „technikailag nem minősített adat”, és tartalmilag sem indokolt a titkosítása, mert „nem lehet felfogni, hogy ebben miféle közérdek állhat a titkosítás mögött.”
Ugyanakkor hangsúlyozta a folyamat lépéseit: megfigyelés → kiszivárogtatás → publikálás, és hogy a sajtó felelőssége minden esetben külön vizsgálni az információk hitelességét. A nyilvánosságra hozatal viszont más kérdés: aki ilyen információt kiszivárogtat, az megsértheti a magánélet védelmét.
"Megkerülik a titkosítást”
Majtényi szerint a modern lehallgatás már messze túlmutat a hagyományos eszközökön. Még a titkosított alkalmazások sem jelentenek teljes védelmet. Az olyan eszközök, mint a Pegasus, „megkerülik a titkosítási protokollokat és a telefonodról hallgatnak le.” A jogtudós szerint ez különösen veszélyes, mert nemcsak konkrét célpontokat érinthet: „nemcsak célpontok vannak”, hanem akár a hatalom közelében lévő személyek is figyelés alá kerülhetnek. Ez szerinte azt mutatja, hogy az ilyen eszközök használata „gátlástalanul és jogszerűtlenül” is történhetett, ami rendszerszintű problémára utal.
Engedélyezés és intézményi kontroll
Majtényi szerint a megfigyelések engedélyezési rendszere is kulcskérdés. Nem mindegy, hogy ki és milyen szinten ad felhatalmazást ilyen eszközök használatára: a kontroll gyengesége szerinte oda vezethet, hogy a megfigyelések formailag is megkérdőjelezhetővé válnak.
Kritikusan fogalmazott az intézmények működéséről: amikor az állami szervek nem jelentenek valódi féket, akkor beszélhetünk „joghalálról”, ahol az alkotmányos rendszer szereplői „úgy táncolnak, ahogy fütyülnek.”
"Joghalál” és a bíróságok szerepe
A jogtudós szerint a rendszer nem teljesen zárt: bizonyos intézmények még képesek lehetnek ellensúlyt képezni. Úgy látja, hogy bár erős a nyomás, „éledezik a jog”, és a bíróságok szerepe ebben kulcsfontosságú lehet.
A szabadság és a nyilvánosság szerepe
Majtényi a kérdést végül tágabb összefüggésbe helyezte. Szerinte a jog nemcsak védi, hanem korlátozhatja is a szabadságot. Erre egy erős képpel utalt: amikor a jogot a szabadság ellen használják, az olyan, mintha „a mentőtutaj deszkáival vernék agyon a hajótörötteket.” Mindezek ellenére úgy látja, hogy a szabadság iránti igény nem tűnik el. Az ellenállás megjelenik kiszivárogtatásokban, nyilvános megszólalásokban és a sajtó munkájában is.
A média szerepét külön kiemelte: bár a propaganda erős, az igazság szerinte elérhető – „az igazság terjeszthető.” A kérdés inkább az, hogy az emberek mennyire keresik azt aktívan.