Információs pingpong és politikai megrendelések – amikor a semmi valami

Telkes szerint ha felmerül a gyanú, hogy egy politikai pártba idegen titkosszolgálati szereplő épül be, annak semlegesítése egyértelműen az elhárítás feladata. "Az Alkotmányvédelmi Hivatalnak az a dolga, hogy ezt észrevegye. Az ilyen esetekben a szolgálatoknak fel kell tárniuk a kapcsolatrendszereket, szükség esetén figyelmeztetniük kell az érintett párt vezetését is a kockázatokra". Példaként az amerikai gyakorlatot említette, ahol nemcsak a veszélyre figyelmeztetnek, hanem már az elnökjelöltek a kampány alatt is nemzetbiztonsági védelemben részesülnek, és bizonyos információkhoz hozzáférnek.

Ezzel szemben Magyarországon egészen más folyamatok zajlanak. "A szolgálatok nem foglalkoznak azzal, hogy megvédjék az ellenzéki pártot vagy az ellenzéki pártokat, mondta, majd úgy folytatta: az események alapján azt látjuk, hogy mindent megtesznek a Tisza lejáratásáért és ellehetetlenítéséért."

A nemzetbiztonsági szakértő szerint az elmúlt időszakban kétféle titkosszolgálati tevékenység rajzolódott ki: egyrészt olyan műveletek, amelyeket nem a nyilvánosságnak szántak, ezért kiszivárgásuk kifejezetten rosszul érinti a hivatalokat. Ilyenek a Szabó Bence által nyilvánosságra hozott információk és a Gundalf-ügy. Másrészt kifejezetten kommunikációs célú akciókról is hallottunk, ez utóbbiak között említette azt az esetet, amikor az SZVR  (orosz külső hírszerzés) közleményben állította, hogy Ursula von der Leyen Magyar Péter segítségével akarja megbuktatni Orbán Viktort.

"Az orosz hírszerzés teljes egészében alá dolgozott annak a narratívának, amit Orbánék képviselnek" – mondta Telkes, aki szerint ezek a közlemények valójában nem klasszikus hírszerzési információk, hanem politikai célú befolyásolási eszközök. Hozzátette: az orosz kommunikációban rendszeresen jelennek meg olyan állítások, amelyek az Európai Uniót destabilizáló erőként mutatják be.

Egy konkrét példán keresztül bemutatta, hogyan épül fel egy ilyen dezinformációs lánc. A Telegram-csatornán jelent meg az az állítás, miszerint az ukránok orosz drónokat javítanak, hogy azokat bevessék a NATO-országok ellen. Ezt a "hírt" előbb egy magyar kormánypárti médium vette át, majd Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője hivatkozott rá, később pedig már orosz hivatalos kommunikációként és magyar hírszerzési információként jelent meg különböző felületeken. "Információ pingpongot játszottak, és a semmit erősítették fel több csatornán keresztül."

A szakértő szerint a közelmúltban több olyan lépés is történt, amely már kifejezetten a választók befolyásolását célozhatta. Ezek közé sorolta a kritikus infrastruktúra védelmének megerősítését, amelyet az állítólagos ukrán fenyegetésre hivatkozva rendeltek el. "Ez arra volt jó, hogy ki lehetett vezényelni a katonákat, és lehetett egy kicsit a háborús pszichózist erősíteni" – mondta.

Hasonló logikát lát abban is, amikor titkosszolgálati jelentésekre hivatkozva azt állították, hogy a Tisza Pártot ukránok támogatják. "Meggyőződésem, hogy mind a két esetben nem léteztek ilyen információk. Volt egy politikai megrendelés, ehhez írattak jelentést a titkosszolgálatokkal" – fogalmazott, majd egy klasszikus filmes utalással élve hozzátette: "ez a Tanú módjára működött: készen volt az ítélet, de kellett még hozzá utólag az indoklás is."

A beszélgetésben kitért az  ukrán pénzszállítók elleni akcióra is, amelyet szerinte megpróbáltak titkosszolgálati fenyegetésként beállítani. "Először arról beszéltek, mintha az ügy mögött valami ukrán titkosszolgálati vagy terror háttér állna, de ehhez nem találtak fegyvereket" – mondta. A pénzszállítások működését ismerve az az állítás sem állja meg a helyét, hogy ezek a szállítmányok Magyarországon manipulálhatók volnának, mivel "leplombált teherautókban történik a szállítás, nem lehet úgy hozzáférni a rakományhoz, hogy annak ne legyen nyoma." Úgy vélekedett, a pénzszállítók elleni művelet mögött egyértelműen szervezett, állami szintű titkosszolgálati tevékenység állhatott. Hozzátette, hogy a művelet már külföldön megkezdődött, ami "meglehetősen nagy apparátus mozgatását igényelhette", és valahol ennek dokumentációja is keletkezhetett. 

A művelet előkészítése és végrehajtása is arra utal, hogy szűk körben, politikailag megbízhatónak tartott szervezetek bevonásával zajlott. "Nem véletlen az sem, hogy a rendőrséget ebből teljes egészében kihagyták és a TEK-et rendelték ki" – jegyezte meg. Az elsietett és hibás akciót szerinte tovább súlyosbította Lázár János kijelentése, amikor azt mondta, nem véletlenül csaptak le az Ukrajnába tartó pénzszállítmányra, a lépést a Barátság-kőolajvezeték elzárása miatt tették meg, és addig vissza sem adják a lefoglalt aranyat, dollárt és eurót az ukránoknak, amíg meg nem indul a vezetéken az olajszállítás. 

Telkes szerint mindez felvetheti annak a gyanúját is, hogy az állami szervezetek terrorcselekményt követtek el, mégpedig elég súlyosat, a minősített esetek kritériumát is kimerítve. Feltételezi, hogy a jelenlegi helyzetben ezt egyetlen magyar bíróság sem mondaná ki, de ha ebből valamikor büntetőeljárás indulna, akkor nagy valószínűséggel ezek a körülmények bizonyíthatóak lennének. Emellett más jogsértések is történhettek, hallani beinjekciózásról, fölmerül a kényszervallatás, a jogtalan fogva tartás és bántalmazás lehetősége. Azzal pedig, hogy súlyos egészségi állapotba került az egyik volt SZBU-tiszt, életveszélyt okozó testi sértés gyanúja is szóba kerülhet.

A kormányzati kommunikáció tovább is építette a történetet egy televíziós riporttal, amelyben egy állítólagos ukrán ügynök beszélt a Tisza Párt finanszírozásáról. Telkes ezt erősen megkérdőjelezte: "körülbelül annyi konkrétum van benne, mint abban a kétoldalas levélben, amelyet az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója írt  Gundalfék ügyében. Vagyis nincs semmi érdemi bizonyíték". Ironikusan megjegyezte: "ha most leoltanánk a villanyokat, és egy kámzsát húznék önre, öt perc alatt fölvehetnénk egy akármilyen beszélgetést", tehát az ukránok esetében akár konstruált történetről is szó lehet.

Az interjúban kitértek arra, hogy létezhetnek-e a szolgálatokon belül párhuzamos, informális csoportok? Telkes szerint a társadalmi megosztottság a titkosszolgálatokon belül is jelen van. "Az a fajta polarizálódás, ami a társadalomban megmutatkozik, az jelen van a titkosszolgálatokon belül is" – mondta. Példaként említette a IX. kerületi volt rendőrkapitányt, aki Szabó Bence nyilatkozata után hozta nyilvánosságra, hogy miért mondott le két éve, vagy  Tóth Bálintot, az Alkotmányvédelmi Hivatal egyik korábbi tisztjét, aki szintén támogatásáról biztosította Szabó Bence századost. Hozzátette: sok munkatárs "kénytelen végrehajtani a feladatokat", miközben nem feltétlenül ért egyet azokkal. 

Úgy látja, bizonyos műveletekhez kifejezetten lojális embereket választanak ki, ezeket a feladatokat gyakran fedett struktúrákon keresztül hajtják végre, fedőcégek, civil fedések vagy akár volt titkosszolgálati, de a kormánnyal szimpatizáló kapcsolatok bevonásával. Így kerülhetett "Henry" vagy a  "V.E." fedőnevű szereplő a Gundalf-ügybe. A szakértő szerint az ilyen típusú tevékenységek már túlmutatnak a klasszikus nemzetbiztonsági feladatokon. "Attól kezdve, hogy a titkosszolgálatot egy párt bedöntésével bizzák meg, már nem nemzetbiztonság, hanem állambiztonsági tevékenységről van szó, mely a hatalom megtartását szolgálja, nem pedig az ország biztonságát" - fejtette ki.

A beszélgetés végén szóba került  Szijjártó Péter és Szergej Lavrov kapcsolata is. Telkes szerint két ügyről beszélhetünk, "egyrészt az unió belső ügyeit érintő információ átadásról, amely akár a kémkedés gyanúját is felvetheti, másrészt az orosz érdekek érvényesítéséről, amely esetleg hosszú távon Magyarország szuverenitását és függetlenségét veszélyezteti." Hozzátette: a hírszerzés fogalma nem kizárólag minősített adatok átadására korlátozódik. "Az, hogy valaki hírszerzést végez, ahhoz nem feltétlenül szükséges, hogy ezek minősített információk legyenek", vagyis már a nem nyilvános, de hozzáférhető információk továbbítása is problémás lehet, ha az egy unión kívüli szereplőhöz kerül.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)