Hiller: Az alapítványi egyetemek oktatóinak bérét emelték

Az Erasmus az Európai Unió legsikeresebb programja, amelyhez Magyarország 1997-ben csatlakozott. A járvány kitöréséig egyre többen vettek részt benne. Hiller István, MSZP-s parlamenti képviselő szerint a programmal egész addig semmi baj nem volt, amíg kevesebb mint egy év alatt az addig állami fenntartású és tulajdonú felsőoktatási intézmények háromnegyedét alapítványi formába szervezte át a kormány. A kuratóriomokat pedig saját embereivel töltötte fel. "Nem egyszerűen fenntartók, hanem tulajdonosok is lettek" – tette hozzá Hiller. Megjegyezte ezek a kuratóriumi pozíciók élethosszra szólnak, és amennyiben valamely hely megürül, a fennmaradó tagok maguk választanak új tagot.

Azzal kapcsolatban, hogy a kormány azt ígérte, maga állja a programból kieső egyetemek számára az ösztöndíjak árát, Hiller felhívta a figyelmet, hogy a kormány fizethet akármennyit, ha nem fogadják az érintett egyetemek hallgatóit a külföldi intézmények.

Egy gondolat erejéig kitért arra is, hogy az ELTE 650 dolgozója nyílt levélben követeli az alapbérek megháromszorozását. Hiller megjegyezte, hogy mélyen egyetért a levél tartalmával, és azt is, hogy személyesen is érintve érzi magát az ügyben. Ő maga csupán azért nem írta alá, mert bár maga is oktatói státuszban van, noha két évtizede nem tanított az egyetemen. "A probléma úgy van, ahogy a levélben szerepel" – tette hozzá.

"Lehet-e úgy egy döntéshozó testületet, akár egy egyetemi szenátust befolyásolni döntésében, hogy azt mondják: ha elfogadják az alapítványi átszervezést, 40-70 százalékos béremelést kapnak, ha nem, nem ér a nevem?" – tette fel a kérdést.

Megjegyezte, az alapítványi kézbe szervezett egyetemek oktatóinak bérét valóban megemelték.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.