„Köszönjük,
Reggeli gyors

Három forgatókönyv a magyar elnökség blokkolására

8/06/2023 09:13

| Szerző: Csernyánszky Judit

 | Szerkesztő: Ivánkai Márk

Az iraki kormányfő megköszönte a bagdadi magyar nagykövetnek, hogy magyar cégek felajánlották részvételüket az iraki úthálózat-fejlesztési projektben. Még szorosabban együttműködnek a Bukaresti kilencek az orosz agresszió visszaverésében, s ennek érdekében növelik Ukrajna katonai képességeit. Alberto Alemanno, uniós jogban jártas egyetemi professzor szerint, ha az Unió blokkolja a soros magyar elnökséget, akkor nem Orbánt szankcionálja, hanem az Unió biztonságos működésének a megőrzését kockáztatja. Nemzetközi lapszemle.

2023. június 08. Reggeli gyors - részlet 2023.06.08. Csernyánszky Judit lapszemléje
06:03
00:00

Mohammed Shia Al-Sudani, iraki kormányfő köszönetet mondott a bagdadi magyar nagykövetnek, Tar Attilának, hogy magyar cégek felajánlották részvételüket az iraki úthálózat-fejlesztési projektben, ami befektetési lehetőséget is teremt a vállalkozások számára – olvashatjuk az Iraqi News portálon. S mint kiderült ez a projekt nevezetesen a kínai Egy övezet, Egy út beruházás részeként valósulna meg. Egy hete Tar Attila előtt tárgyalt az iraki miniszterelnök a kínai nagykövettel, amelynek során a részletekről egyeztettek. Két hete pedig nagyszabású nemzetközi konferenciát rendezett Irak, amelyen Szaúd-Arábia, Törökország, Szíria, Jordánia, Kuvait, Bahrain, Quatar, az Egyesült Arab Emírségek, Oman és Irán vettek részt. Az Irakból induló, Törökországig terjedő, 1200 km-nyi úthálózat-fejlesztési projektben egyébként vasútvonalak és kőolajat, földgázt szállító vezetékek építése szerepel. Azt, hogy a magyar részvételnek az üzleti nyereségen kívül esetleg politikai indoka is lehet, a cikk nem részletezi.

A Pozsonyban kedden tartott, az ún. 'Bukaresti Kilencek' tanácskozásán a közép- és kelet-európai szövetségesek megállapodtak Ukrajna további és még intenzívebb támogatásában, hogy annak NATO-tagságának kérdését segíthessék, s amit a NATO-csúcson júliusban terjesztenek fel Vilniusban – olvashatjuk az amerikai ABC News tv csatorna hírszekciójában az AP hírügynökségi tudósításra hivatkozva. Még szorosabban együttműködnek a kilencek az orosz agresszió visszaverésében, s ennek érdekében növelik Ukrajna katonai képességeit. Kiadott közös közleményükben úgy fogalmaztak, hogy a NATO-csúcson a NATO-ukrán kapcsolatok remélhetőleg új szintet lépnek, de hangsúlyozták, hogy egyelőre csak politikai tekintetben, ami előbb-utóbb lehetővé teszi Ukrajna számára a szövetségbe való belépés feltételeinek teljesítését. A bukaresti kilencekbe (B9) Magyarország is beletartozik Bulgáriával, Csehországgal, Észtországgal, Lettországgal, Litvániával, Lengyelországgal, Romániával és Szlovákiával egyetemben. Az írás nem tér ki arra, hogy a pozsonyi találkozón – amelyen egyébként Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is részt vett – ezúttal Magyarország is maradéktalanul egyetértett mindennel. Erről egypár részletet Novák Katalin Facebook-bejegyzéseiből tudhatunk meg, miszerint egyeztetett a NATO főtitkárával, aki megköszönte a magyar katonák helytállását Koszovóban. Az államfő pedig elmondta, Magyarország érdeke egy erős észak-atlanti szövetség, amint az is, hogy Ukrajnában mihamarabb sikerüljön igazságos békét elérni. Ő ennyit írt ki, de más források kitérnek arra is, hogy Ukrajna NATO- és EU-tagságát is támogatja Magyarország. Amiből némi disszonanciát hallhatunk ki a magyar kormány sokszor hangoztatott álláspontjához képest. Sőt állítólag az is elhangzott, hogy a B9-ek részt vesznek Ukrajna újjáépítésében is. Zelenszkij elnök egyébként videóüzenetet küldött Pozsonyba a B9-ek számára. Az AP hírügynökségi jelentés egyébként emlékeztet arra, hogy az oroszok Ukrajna elleni támadásának első évfordulóján még Biden elnök is részt vett a NATO bukaresti kilenceinek varsói tanácskozásán, ahol minden jel szerint szintén nagy egyetértésben születtek meg a NATO kelet-európai csapaterősítésére vonatkozó a közös döntések magyar vétó vagy kifogások nélkül.

A Politico cikkében Alberto Alemanno, uniós jogban jártas egyetemi professzor szerint, ha mégsem tölti be Magyarország 2024 júliusától az ET soros elnökségi pozícióját, miután az Európai Parlament többsége leszavazta a magyar elnökség esélyét, három forgatókönyv is létezik a megoldásra.

  1. Mindaddig halasztják és kitolják a magyar elnökséget, amíg az nem teljesíti a Hetes cikkelyben és az egyéb jogállamisági kritériumokhoz kötött feltételeket.
  2. A második verzióban betöltheti ugyan az elnökségi posztját, de nem vezethet olyan üléseket, ahol épp azokról a jogállami kérdésekről esik szó, amelyek teljesítésével még tartozik hazánk. Ebben az esetben az előttünk és az utánunk következő elnökségek, azaz Belgium és Spanyolország venné át az irányítást.
  3. A harmadik variációban pedig fele-fele arányban osztanák meg e félév elnökségi feladatait a belga és az azt követő spanyol elnökség között.

Ugyanakkor bizonytalan a cikk, mert nagy valószínűséggel ezek a tervek ilyen rövid határidőn belül nem kivitelezhetőek. Márcsak azért sem, mert Brüsszel nyakán a lengyel EU-s elnökség is, ami ellen nincs annyi kifogás, mint a magyar ellen, legfőképp következetes ukrán-barát politikája okán. A professzor megállapítja azt is, hogy blokkolni a magyar elnökséget nem Orbán szankcionálását jelentené, hanem az Unió biztonságos működésének a megőrzését. Viszont ez önmagában is egy olyan fenyegetés, amely véget vethetne végre annak a vitának, hogy meddig tolerálhatóak az olyan tagállamok, amelyek megkérdőjelezik annak joghatóságát, miközben hasznot húznak belőle a pénzügyi támogatásoknak köszönhetően.

 
 Alberto Alemanno, Professor of EU Law, HEC Paris, Founder of The Good Lobby & European Young Leader
Flickr
 

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Reggeli gyors
2023.06.08., csütörtök 6:00
Riporter: Csernyánszky Judit