Fekete és zöld - Kárpáti János jegyzete

Fekete és zöld. A divatvilág megoszlik azt illetően, hogy e két szín mennyire passzol egymáshoz. A válasz nagyrészt attól függ, pontosan milyen is az a zöld. A fekete ugyebár nem nagyon tud többféle lenni – és itt most nem a szürke árnyalatairól beszélünk. A politikában mindenesetre eldőlt a kérdés: igen, lehetséges olyan, hogy fekete-zöld koalíció, legalábbis Ausztriában, ahol fekete színnel a konzervatív, jobbközép irányzatú, kereszténydemokrata szellemiségű Osztrák Néppártot szokták jelölni. E párt vezetője a mindössze 33 éves Sebastian Kurz, aki a Zöldekkel kötött megállapodás révén ismét kancellár lehet. Ebben az életkorban imponáló teljesítmény, ha az ember elmondhatja magáról, hogy már visszatér a kormányfői bársonyszékbe.

Nem tudni, mennyire találhat majd követőkre más országokban az osztrák példa. Németországban mindenesetre sokan tartják elképzelhetőnek a hagyományőrző, megállapodott polgári elit és a környezet megóvására összpontosító, kezdetben igencsak fésületlen és zabolátlan, de azért érzékelhetően konszolidálódó friss erő koalícióját. Az erre való nyitottságot nyilván növeli a légkör felmelegedése, a fenyegető klímaváltozás, aminek láttán a tőkemegtérülés legádázabb híveinek is be kell látniuk, valamennyit csökkenteni kell a profitrátán, ha ez az ára annak, hogy ne tikkadjon ki a Föld.

Ebben az értelemben van létjogosultsága annak az állításnak, hogy a zöld nem más, mint az új vörös. Amikor teret nyert az a felismerés, hogy a munkás munkaerejét nem lehet a végtelenségig kiszipolyozni, és szükség van széles körű jólétet biztosító szolgáltató államra, akkor csúcspontra jutott a szociáldemokrácia. Ha most ráébredünk arra, hogy a természetet sem lehet büntetlenül kifosztani, akkor a zöld domináns színné válhat a progresszió térfelén, és a környezet védelmezői akár nagykoalíciót is köthetnek a polgári jobboldal reálisan gondolkodó részével.

Kárpáti János jegyzete a 2020. január 3-i Esti gyorsban hangzott el.