Erős hátszél – Hardy Mihály jegyzete

Ez a három hét, ami a választások óta eltelt, pusztán csak arra volt elég, hogy kóstolgassuk, milyen lesz, ha tényleg beköszönt a szabadság Magyarországon. Lassan kezdhetjük tényleg elhinni, hogy végre valódi remény van a változásra, vagy ahogy a közvélemény-kutatók kérdezni szokták, jobb irányba mennek a dolgok.

A feltételek kedvezőek Magyar Péter és a leendő kormánya számára. Itthon is és külföldön is, elsősorban az Európai Unió központjában valós támogatásra számíthat. Magyarországon pedig egyre többen hiszik el, hogy komolyan gondolja azt, amit az országjárásokon, a számtalan utcai és egyéb lakossági összejövetelen megígért. Egyszerűen azt, hogy visszatérhetünk a normális, a működő Magyarországhoz. És nem ígért sehol sem felelőtlenül tejjel-mézzel folyó Kánaánt a Tisza nevében a Duna partján.

Ilyenkor óriási jelentősége van a jelképeknek, a szimbolikus cselekedeteknek, különösen egy politikai váltás idején. A szimbolikus bejelentések, az eddig megtett lépések bizakodásra adnak okot. Ide tartozik, hogy nem ígért kíméletet az előző rendszer politikai bunkósbotjának létrehozott ún. Szuverenitásvédelmi Hivatalnak. Amint az például Szijjártó Péter leköszönő külügyminiszter moszkvai telefonjainak leiratából kiderült, a magyar szuverenitást nem a civil szervezetek, nem a Transparency International, nem a Helsinki Bizottság, nem Iványi Gábor és egyháza veszélyeztette, hanem éppen az akkori magyar kormány adta fel, máig érthetetlen okokból a nemzeti önrendelkezést. Átállt a sötét oldalra.

A magyar nemzet érdekeit éppen Orbán Viktor rendelte alá a máig sem tisztázott magánérdekeinek. Legyen itt szó a minden bizonnyal kedvezőtlen feltételekkel megkötött paksi továbbépítési szerződéseiről, az Európai Unió munkájának belső bomlasztásáról, az Ukrajna-ellenes diplomáciai és titkosszolgálati hadjáratról vagy az egyéb gazemberségekről. Például arról, hogy négy évig egyetlen lépést sem tettek a valós magyar energiafüggetlenség biztosításáért. Nem szakadtak le az orosz olajemlőkről, sőt igyekeztek Magyarországot minden lehetséges eszközzel lógva hagyni az egyetlen szál Barátság-kőolajvezetéken. Nesze neked, nemzeti szuverenitás!

Sok minden más mellett éppen ezért ígéretes, ahogy Magyar Péter nagyon gyorsan reagált a NER-es vagyonkimentési kísérletek hírére, első ránézésre megfelelő és rátermett embereket jelölt a minisztériumok élére, eddig betartotta az ígéreteit, hogy a kormánya a magyar emberek érdekeit szolgálja. Azt is bemutatta, hogy miniszterelnök-jelöltként a méregdrága és flancos magángép helyett menetrendszerű járatokkal is el lehet jutni Budapestről Brüsszelbe. Apró, de fontos gesztus, hogy vége az urizálásnak és az úgynevezett luxizásnak, aminek kétségtelenül része volt a NER bukásában.

Magyarországon az elmúlt tizenhat évben sokszor a politikai színezetű perekben nem azokat ültették a vádlottak padjára, akik erre igazán rászolgáltak. Ennek a trendnek nagyon gyorsan meg kell fordulnia, ha Magyar Péter meg akarja őrizni a hitelességét. Természetesen lesznek átállók és önjelölt ellenállók, akik nagyon gyorsan elkezdenek "énekelni". Akik elkezdik feltárni a NER idején elkövetett, elsősorban gazdasági jellegű bűnöket és ezt dokumentumokkal is tudják bizonyítani. Mert az ellopott százmilliárdokat azonnal le lehet fordítani meg nem épült kórházakra, félanalfabéta végzősökre az iskolákban, a tengelyszaggató állapotú közutakra, az öngyulladó MÁV-szerelvényekre, hogy csak pár fájdalmas dolgot említsek.

Még nem tudjuk, hogy mennyi pénz maradt a kasszában, mennyiből tudja az új kormány feltámasztani a normális Magyarországot. Már azt is nagy eredménynek kell majd tekinteni, ha a lecsúszást sikerül megállítani…

Hardy Mihály jegyzete a május 2-i Hetes stúdióban hangzott el, meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a jegyzet meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)