Kritikus tömeg – Józsa Márta jegyzete
Ezt az eredetileg a nukleáris láncreakció kialakulásra használt fizikusi szakkifejezést társadalmi kontextusban arra a küszöbértékre használjuk, ahol egy kisebbségi vélemény vagy viselkedés hirtelen széles körben elterjedtté válik. Választási összefüggésben a végre valóban megképződött ellenzékre. Itt állunk most, ebben a pillanatban még nem tudjuk, hol is. Mindenesetre órákra egy eddig meg nem tapasztalt jelenség előtt.
Meguntunk félni, kockacukor – Selmeci János jegyzete a választásra
Az elmúlt években a politikai hatalom leuralta a közéletet. Egészségtelen mértékben határozta meg a gondolkodásunkat: hogy miről és milyen szavakkal beszélünk, hogyan viszonyulunk egymáshoz, sőt azt is, hogy önmagunkat miként határozzuk meg hozzá képest.
A kémsztori folytatódik - Hardy Mihály jegyzete
Ha ritkán is, de megfordultam az elmúlt években Brüsszelben az Európai Unió központjában. Minden alkalommal elhangzottak olyan pletykák, hogy ez vagy az a magyar képviselő egy külföldi, értsd kínai, orosz vagy ki tudja még milyen titkosszolgálatnak (is) dolgozik.
Jobb híján Vance - Kárpáti Iván jegyzete
Orbán Viktor ma az amerikai alelnököt tárlatvezeti, ezzel értékes órákat veszít a kampányban. Eleve nem is őt akarták, hanem nyilván a főnökét, de ő most azzal van elfoglalva, hogy bedöntse a világgazdaságot, egy más által nehezen értelmezhető mesterterv alapján. Ezzel az eseménnyel a kemény magon kívül másnak már nem nagyon tud imponálni.
Az indokolatlan nyugalom indoklása
Gondolatok húsvét apropóján arról, hogyan nem tudunk együtt ünnepelni, és a bizakodásról, hogy hamarosan talán mégis együtt veszünk egy nagy, tiszta, közös levegőt. Józsa Márta jegyzete.
Mi folyik itt? – Hardy Mihály jegyzete
Miért kellene tudomásul vennünk, hogy a magyar külügyminiszter Moszkva ügynökeként vesz részt az Európai Unió külügyi tanácsülésein és erről megönthetetlen bizonyítékok kerültek napvilágra? Hogy Magyarország annak az Aliser Uszmanov üzbég milliárdosnak és rokonainak akar szívességet tenni, aki a fémgyártásban és az elektronikai iparban birtokolt beruházásain keresztül támogatja Vlagyimir Putyin háborúját Ukrajna ellen? Mi folyik itt?
Csak hazugság és semmi más – Selmeci János jegyzete
Egy héttel a választás napja előtt már nincs igazságuk, nincs semmijük. Ezzel szemben ott van a valóság: pénztárcák, kórházak, aranyozott vécék és az állam állapotáról kitálaló, hús-vér századosok formájában.
Korotkoje piszmo (Rövid levél) - Rózsa Péter jegyzete
Rózsa Péter jegyzetében segít Szijjártó Péternek kéréssel fordulni orosz kollégája felé.
Előjáték, nem tudni mihez - Szénási Sándor jegyzete
20/04/2024 15:03
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
Az világos, hogy Magyar, itt most nem részletezhető okok miatt kinyitotta egy sokkal zártabbnak hitt közösség jelentékeny részét.
Azt mondja Schmidt Jenő, Tab fideszes polgármestere, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, hogy Magyar Péter megjelenése a közéletben átütötte a nagyvárosok falát, vagyis megtörtént az, ami nem szokott: egy ellenzéki ember feltűnése az apró településeken is beszédtémát szolgáltat, megrágják őt, megcsodálják, vagy épp ellegyintgetik, de beszélnek róla.
Ezzel csak egy tényt említett a polgármester, az érzelmeit nem közölte, de fideszesként nyilván nem boldog.
A másik tény gyulai illetőségű, itt kezdte meg Magyar a választási kampányát, elég szokatlanul, mondhatni legényesen, egy teherautó platóján beszélt, arról lépett le, arra ugrott fel, szakasztott, mint egy agitátor a háború utáni koalíciós időkben, aki épp földet osztani készül. Magyar egyébként beszélt is valami ilyesmit, földosztásszerűt, de nem ez a lényeg.
A lényeg az, hogy az ellenzék, amióta csak a fővárosban rekedt meg, folyvást vidéki turnéra készül, mindig megígéri ezt magának, össze is pakol erős cipőt a sáros utakra, meg meleg mackófelsőt, de aztán mégsem hagyja kihűlni a megszokott fotelt. És erre jó oka van. Ezek a vidéki kirándulások nem szoktak jól sikerülni, részint erősen hasonlítanak tízévenként esedékes rokoni látogatásokra, ahol már senki sem emlékszik a másikra, másrészt már nincs is kire emlékezni: a mai ellenzéki politikusok kilencvenkilenc százalékát a vidékinek nevezett kistelepülési ember a büdös életben nem látta soha, a televízióban biztos nem.
Így pedig nehéz meleg hangú diskurálásban feloldódni, panaszt hallatni, panaszt meghallani, a bizalom hídjára egymást átkarolva rálépni. Ez az érzés a kocsmában – már ha a patika, az iskola, és a vegyesbolt után meg nem szűnt az is – gyorsan kialakul, a fővárosi vizitelők esetén azonban erről szó sincs. Nem azért, mert ők nadrágos emberek, ahogy ezt a rémes, százéves, amúgy lenéző közhelyet emlegetni szokták, hanem mert esetükben ismeretleneknek kellene elhinniük, hogy majd fordítanak a helyiek életén.
Nem is mondanak nekik semmit.
Mármost Magyar Pétert a hvg.hu riportja szerint egy harmincezres városban ezer ember várta, akik részint gyorsan felfogták, hogy a békési problémákból, az utak állapotából, az elvándorlásból, az ukrán gabonaügyből jól felkészült teherautó platólakó jött hozzájuk, részint meg mintha az ő nyelvükön is beszélne. Úgy érezték, hogy máris ismerik, pedig persze nem, ez lehetetlen is lenne, mégis ismerősként beszélnek hozzá, nem engedik el, még nem mennének haza, kérdezik, panaszkodnak neki („Romániában is jobb”) kézről kézre adják a mikrofont.
Ez a harmadik tény, makacs és konstans, mert Békéscsabán, Gyomaendrődön, vagy Sarkadon sem volt más a helyzet. Ha sok is az illúzió, az is tény, hogy a hit is a valóság része. Pont a Fidesz, ez a szőrét hullató, kivénhedő illuzionista ne tudná ezt?
Ez van. Magyar Péter, most mindegy is, hogy miért, de kinyitotta egy sokkal zártabbnak hitt közösség jelentékeny részét, amely az ő politikai ígéreteit bevárásra alkalmasnak ítélte. Pár hete van csak a placcon, és az európai elemzők már három európai parlamenti mandátumra tartják jónak.
Valamit nagyon tud. Nem biztos, hogy ő, talán inkább a közönsége. Ők tudnak már magukról valamit.
Ha megérjük, meglátjuk, ezt szokták mondani az óvatosak. Szerintem valamit már most látunk, de legyen így: egyelőre nyílik neki a tér, de nem tudni, meddig és mennyire. A nehéz terep a Schmidt Jenő által emlegetett községekben, kisebb településeken vár rá.
A Fidesz – földön.
Szénási Sándor jegyzete a Hetes Stúdió 2024. április 20-ai adásában hangzott el.