Egyre közelebb a megállapodás nélküli Brexit

A Brexit-saga legújabb fordulata, hogy a kormány úgy döntött, nem a szokott módon tér vissza a nyári szünetből, csak két hetet hagy az október 31-i határidőig, és kilép az Európai Unióból – állította teljes meggyőződéssel Nicholas Hopton, az Egyesült Királyság uniós biztonsági ügyekkel foglalkozó hivatalának igazgatója a Külügyi és Külgazdasági Intézetben a héten tartott konferencián. Amely alapvetően a Brexit utáni helyzet biztonságpolitikai kérdéseit hivatott felvázolni, de Boris Johnson kormányfő húzása épp azokban a percekben vált ismeretessé, és ez kissé felborította a konferenciák megszokott nyugalmát.

Hisz azzal, hogy a brit kormányfő arra kérte II. Erzsébet királynőt, függessze fel a nyári szünetből visszatérő Westminster munkáját szeptember 10-től egészen október 14-ig, és a ciklus a királynő hagyományos évnyitó beszédével vegye kezdetét, azt jelenti: a kormány elveszi a törvényhozás azon jogkörét, hogy vitában döntsön a Brexit körülményeiről. Pontosítsunk, ha nem is veszi el teljesen, mert hagy rá két hetet, mindenesetre végletesen korlátozza a törvényhozás beleszólását a dolgok alakításába, azaz egyre inkább fennáll a no deal, a megállapodás nélküli uniós kilépés forgatókönyve.

Nem csoda, hogy „Mr. No dealnek” titulálják Boris Jonhsont. És az sem csoda, hogy azóta szűnni nem akaró tüntetések szerveződnek országszerte, ahol a szó szoros és átvitt értelmében is temetik a demokráciát. No Brexit, no Boris - éneklik. A konferenciát követően próbáltuk értelmezni az események gyors egymásutánját Csiki-Varga Tamással, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai és Védelmi Tanulmányok kutató munkatársával.

Azt mondta: hinni szeretne abban, hogy a brit demokrácia nem félrevezetésre épül. A királynő szerepe procedurális-ceremonális, vannak jogkörei, de nem valószínű, hogy meghozza a vészféket. Azt gondolja, a parlamenti szünetnek politikai stratégiai oka van: pontosan az, hogy a kormányzatnak az európai tárgyalásokhoz az otthoni frontokon kellett egy lélegzetvételnyi idő. Szerinte csak rontana a helyzeten, ha kéthetente új kormány állna fel, állandó kormányzati válság mellett ilyen súlyú kérdésről nem lehet dönteni. Csiki-Varga Tamás úgy véli, nagy esélye van a kormányválságnak, akár még abban a két hétben is, amely marad. Mindenki látja, hogy a megállapodás nélküli Brexit várhatóan rövid távon a legsúlyosabb következményeket hozza, de mégis van rá esély.

A konferencia zárszavát elmondó Takács Szabolcs Brexit-ügyi miniszteri biztos is nyilatkozott a Klubrádiónak: most az EU tagállamai mérlegelik a megállapodás nélküli Brexit következményeit. Szerinte erre felkészült az ország, megalkották a vonatkozó törvénymódosításokat. Fontos a kormánynak a Nagy-Britanniában élő magyarok helyzete, szerzett jogainak megvédése, de örülnének, ha minél több magyar hazatérne. A Johnson-kormány is hitet tett amellett, hogy a Brexit előtt kiköltöző európai polgárok élete nem változik. Szerinte 150-200 ezer magyar él Nagy-Britanniában, és az országnak hasznos is a munkájuk.

A brit kiválással nagyobb migrációs teher nehezedik a többi tagállamra. Vajon hogyan veszi ki majd ebből a részét a magyar kormány? Várható változás a magyar migrációs politikában? Erről is kérdeztük Takács Szabolcsot.

A riportot a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: Pixabay