Elsősorban magunkra számíthatunk az AI propagandával szemben

A hétvégén Orbán Viktor közzétett Facebook-oldalán egy mesterséges intelligenciával (AI vagy MI) előállított videót, amiben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök magyarul mutatja be "az új tiszphone-t", amivel minden adatunk "biztonságban van nála Kijevben". A miniszterelnök, aki ezzel a Tisza applikációjának felhasználói – a párt belső vizsgálata szerint részben valós, tiszás adatbázisból, részben manipulált, más forrásokból összegyűjtött – adatainak kiszivárgására utalt, nem először él hasonló eszközzel. Korábban is jelentek már meg MI-generált videók az oldalán, nyár elején például Ruszin-Szendi Romulusz egy félbevágott mondatát, kontextusából kiragadva állította be úgy, mintha az magyar katonák Ukrajnába küldéséről szólt volna, amit aztán magyar zászlóval vonuló katonákat és koporsókat ábrázoló képsorok követtek.

Jóllehet, ezekben az esetekben mind a hangzás, mind a képi világ alapján az emberek döntő többsége számára egyből világos kell legyen, nem valós felvételekről van szó, nem csoda, ha úgy érezzük, ezekkel a videókkal szintet lépünk a valóság elvesztésének folyamatában. Juhász Péter jogvédő, korábbi politikus, influenszer nemrég egy videójában AI propagandaként hivatkozott a jelenségre és össze is gyűjtött jó néhány példát arra, hogyan használja a Fidesz a mesterséges intelligenciát, azon belül is a deepfake technológiát (amit "mélyhamisításnak" fordíthatunk és elsősorban képi, hang és videós tartalmak előállítási módjára vonatkozik) arra, hogy politikai ellenfeleit – jelen esetben elsősorban Magyar Pétert és más tiszásokat – lejárassa, hogy ellenségképet – jelenleg elsősorban Ukrajna vagy az ukrán nép – gyártson, hogy társadalmi csoportok – például az LMBTQ emberek – ellen hergeljen, illetve félelmet keltsen a választások esetleges elvesztésével, a háborúval, vagy épp a Pride-dal kapcsolatban.

Új ablakban

2025. október 14. Megbeszéljük - részlet 25.10.14. László Róbert

14:32

00:00

Ezeknek a tartalmaknak a morális értékelését félretéve megfogalmazódhat a kérdés, mennyire szabályozott ez a terület. Noha a 2026-os országgyűlési választások hivatalos kampányidőszaka még csak jó néhány hónap múlva kezdődik el, felmerülhet, hogy minősülhet-e például választási csalásnak az, ha a politikai ellenfelet egy mesterséges intelligenciával létrehozott tartalommal támadják.

Lehet olyan helyzet, amikor bírósághoz kell fordulni. Ha valakit nagy nyilvánosság előtt személyében megsértenek, lejáratnak, valótlanságokat állítanak róla, akkor az igazságszolgáltatás segíthet – mondta László Róbert választási szakértő a Megbeszéljükben. A Political Capital elemzője hozzátette, sajnos általában egy kedvező ítélet sem nullázza le a valótlanul elhangzó vádakat, azok a fejekben ott maradhatnak, ilyenkor a nyilvánosság ereje nyújthat esetleg támogatást.

Sok esetben ugyanakkor nem állja meg a helyét például a rágalmazás tétele, a szólásszabadság jegyében pedig lényegében bárki bármit mondhat, a másik pedig megfogalmazhatja az ellennarratíváját. A valóságot, az igazságot számonkérni a politikusokon nagyon 20. századi dolog. Ma már az, hogy egy miniszterelnöktől vagy épp egy ellenzéki vezetőtől hangzik el valami, nem garancia arra, hogy annak köze van a valósághoz. Gyakorlatilag minden nap megpróbálhatnánk feljelenteni a politikusokat, de ez parttalan harc lenne – mondta László. Vagyis, az AI propagandával szemben döntően nem az igazságszolgáltatás útján tudunk fellépni.

A 21. századnak az a kérdése, hogy hogyan tud valakinek a narratívája hangosabb lenni a többiekénél, ki hány emberhez tud eljutni, ki tud több energiát tenni az üzenetének eljuttatásába. Az algoritmusok harcának idejét éljük, és az látszik, hogy a hagyományos médiumok is egyre inkább visszaszorulnak ebben, miközben az influenszereknek egyre nagyobb a tere a saját igazságuk terjesztésében – mondta az elemző. Ebből a szempontból egyébként a vezető politikai szereplők is tekinthetők influenszernek, hiszen saját felületeiken rendkívül sok embert tudnak elérni.

Egyre eszköztelenebbek vagyunk azzal kapcsolatban, hogy igazságot szolgáltassunk állításokkal kapcsolatban – állapította meg László. A dezinformáció elleni küzdelem nem tud másképp működni, mint az egyének edukációján keresztül. Fel kell vérteznünk magunk, nehéz, de meg kell találnunk az egészséges egyensúlyt aközött, hogy valamit készpénznek veszünk és aközött, hogy mindennel kapcsolatban gyanakszunk. Ha ugyanis semmit nem hiszünk el, amit elénk tesznek, akkor a legfőbb fogódzóinkat is elveszítjük – mondta az elemző.

Lászlóval a tiszaburai választási csalásokról is beszélgettünk. A teljes interjút meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva.(Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)