„Köszönjük,
Kulcsrakész

Budapest főépítésze: Aki lemarad, az kimarad

26/10/2022 19:01

| Szerző: Klubrádió

 | Szerkesztő: Kamasz László

"Ötven év múlva azokat a városokat fogjuk jónak látni, akik hajlandóak voltak fejlődni" – mondta Erő Zoltán Budapest főépítésze, a Kulcsrakész ingatlanos műsorunk vendége. Sok témát megbeszéltünk, de várhatóan lesz ennek a beszélgetésnek még folytatása, hisz van még miről beszélni a főváros fő építészével. 

2022. október 25. Kulcsrakész (2022. október 25., kedd 14:00)
50:25
00:00
Műsorvezetők: Kárpáti Iván Szerkesztők: Kamasz László

Kárpáti Iván ésErő Zoltán 
 

A Kulcsrakészben – ahogy azt megszokhatták – időnként túllépünk a szűkebb kereteken, és azzal is foglalkozunk, mi történik a falakon kívül, abban a környezetben, ahol az ingatlanok vannak. Már csak azért is, mert végső soron ez a saját otthonunk értékét is befolyásolja. Ebben volt Kárpáti Iván segítségére Erő Zoltán, Budapest főépítésze, aki a nagy léptékű városfejlesztési és köztérfejlesztési projektek mellett hosszú évek óta foglalkozik történeti terek, épületek, városrészek építészeti revitalizációjával. A 2000-es évek elején Budapest városrehabilitációs programjában dolgozott és részt vett a városfejlesztési koncepció megalkotásában is. 2004 és 2014 között a budapesti 4-es metró építész generáltervezőjeként a tervezőhálózat irányításáért, az egységes építészeti koncepcióért volt felelős.

A főépítész elmondta, hogy bár látszólag különféle területeken dolgozott, de valójában ezek mind egybevágnak: a történeti városrész és Budapest fejlődéséről van szó, hisz mindig is kötődött a városhoz. Jelenlegi pozíciójában is a folyamatos változást és azoknak a rétegeknek, amik egy város történetében jelen vannak az egymásra rakódását tartja izgalmasnak. "Hallatlanul érdekes és intellektuális ez a feladat. A történelem az élet tanítómestere, tehát a jövőre vonatkoztatható következtetéseinket is le tudjuk vonni abból, amit láttunk, tapasztaltunk; azt, hogy a helyek hogyan viszonyulnak egymáshoz, társadalmi csoportokhoz, hogyan működnek és változnak a funkciók. Ezt az intellektuális kalandot – a fővárosunkhoz hasonlóan – például Londonban, Máltán, Bukarestben is át lehet élni, mert a városoknak ez a folyamatos változás és fejlődés a szépsége" – mondta Erő Zoltán. 

Fotó: Pixabay
 

A szakember a Budai Várban zajló "kormányzati negyed" visszaépülése kapcsán – az építész szakma jelentős részével egyetemben – úgy véli, hogy nem igazán alkotó folyamat a korábbiakhoz hasonlító köveknek a vasbetonvázra való visszaaggatása. Az egymás mellé kerülő különböző korok alkotásai békében megférnek egymással, minden épületnek sajátossága, egyénisége van: különböző korúak, szerkezetűek és stílusúak, Budapest ettől szép.

Szóba került a sok vitát kiváltó, Dél-Budán épülő Mol-torony – Budapest városképét igencsak meghatározó – épülete is. Erő Zoltán elmesélte, hogy a toronyházak építési igénye mindig is jelen volt a város életében, ami a pesti oldalnak talán még jól is állhat. Ezzel szemben a budai részen szerinte magas házat építeni azért nem szabad, mert annak van egy természetes szépsége, egy természetes várossziluettje, amit a dombok, a Vár, a Citadella, a Gellért-hegy adnak. Ebbe tört bele a Mol-torony, ami nagyon sok helyről (pl. az UNESCO világörökségi területéről mindenhonnan) nagyon rosszul látszik, ezért a főépítész még nem barátkozott meg az épülettel, de sajnos a kormány kiemelő rendeletei (kiemelt beruházások) miatt sok esetben a főváros főépítészének nincs is vétójoga ezekben az ügyekben.

Egy szintén kiemelt beruházás, a Liget Budapest Projekt kapcsán az építész a főváros nevében kijelentette, hogy amennyiben nem folytatódnak további beruházások a Városligetben, akkor ezzel az állapottal még ki tudnak békülni, bár jobban szeretik, ha a "helyteremtés" inkább egy barnamezős területen jön létre.Példaként megemlítette a Köbányai út környékére kihelyezett Közlekedési Múzeumot.

A Fudan és a Diákváros szemben állásáról, illetve a jelenlegi irányvonalról Erő Zoltán sem tud sokat, de azt kimelte, hogy a Diákváros a főváros területén az egyik legprogresszívebb, egy nagyon jó urbanista csapat által kidolgozott, felkészült, kulturált, XXI. századi színvonalú fejlesztés (lehetne), ráadásul ez is egy barnamezős területet hozna helyzetbe, a Boráros tértől HÉV-vel öt percre. Ennek a résznek is járna a fejlődés, maga a terv szimpatikus és szerethető, mondta.

Miután az újonnan alakult kormányban Lázár Jánost beruházási miniszterré nevezte ki Orbán Viktor, ő szinte azonnal bejelentette, hogy felülvizsgálják az állami projektlistát. Így Lázár és Budapest kapcsolata sem maradhatott ki a témák közül. A főépítész elmondta, hogy – bár közvetlen kapcsolata van Lánszki Regő építészeti államtitkárral, akit nemrég országos főépítésszé is kineveztek, de – magukról a projektekről nem kapott felvilágosítást. Amit tudni lehet, hogy eddig kisebb tételű projekteket állítottak le, de azokról a nagy kérdésekről, amiken Erőék dolgoztak a kormányzati szereplőkkel az elmúlt időszakban (például az új Duna-híd, a Déli Körvasút új állomásai, a budapesti agglomerációhoz kapcsolódó nagy vasúti fejlesztések) optimista szemlélettel annyi tudható, hogy nincsenek rajta a lehúzott beruházások listáján, bár azok az állami ügynökségek, amik ezeket vitték, január elsejétől megszűnnek; nem tudni, hogy kik viszik tovább, illetve kik finanszírozzák ezeket a fontos projekteket (ez financiális oldalról függhet az EU-val való megállapodástól is).

Fotó: Pixabay
 

Budapest főépítésze a főváros és a Duna szimbiózusa kapcsán kiemelte, hogy a budai rakparton nincs lehetőség arra a típusú forgalomcsillapításra, amiről mindenki ábrándozik, nem lehet leállítani az autóforgalmat. Egész egyszerűen Buda hegy- és vízrajza nem teszi lehetővé, hogy ezt a kapacitást a főváros kiszervezze, fölszámolja. A pesti rakpart helyzetét évtizedek óta mérlegeli a főváros, vajon lehet-e ott csökkenteni az autós forgalmat. Jelen pillanatban nem a szélsőséges megoldások megtalálása, hanem a kompromisszum keresése zajlik. Erő ezt a szituációt egy négyszögletű "kerekasztal" beszélgetéssel demonstrálta, ahol egymással szemben ül a városvezetés, az autóklub, a kerékpárosklub, illetve a gyalogosok. Ez a kölcsönös megegyezés most van születőben. 

A Kulcsrakész vendége jó ötletnek tartaná a Lánchíd forgalom alóli mentesítését: "A Lánchídon járjon autóbusz és kerékpáros és persze a mentőautó. A híd forgalma képes elpárologni" – mondta.

A forgalom elpárolgásához, illetve a rakpart és a nagykörút viszonyához is szervesen kapcsolódhat a kerékpárutak létesítése. Erről a szakember úgy vélekedik, hogy a bicikliutak nagyon fontos szerepe a biztonság fokozása, de a kerékpáros kultúra fontos elemét is erősíti, hogy a bringások hogyan férnek meg az autósokkal, illetve a gyalogosokkal; ebben ilyen eszközökkel (is) segítenie kell a városnak.

Ha a panelházakról és a "rövid távolságok városáról" is szeretne többet megtudni, illetve a teljes beszélgetést meghallgatná, akkor a fenti lejátszóra kattintva teheti meg.

Kulcsrakész 
2022. október 25., kedd 14:00
Műsorvezető Kárpáti Iván
Szerkesztő: Kamasz László