„Vásároljon
Ötös - Para-Kovács Imrével

Azért a koronavírus-járvány végét még megvárja a Hold

28/03/2020 18:21

| Szerző: Klubrádió

A koronavírus járvány elérte az űrkutatást is, a világban elhalasztották vagy takaréklángra állították a projekteket, de ezek legfeljebb csúsznak, a nagy tervek nem vesznek el. Orion űrhajó és SLS óriásrakéta, Hold- és Mars-utazások, földönkívüli bányászat és megtelepedés. Ezekről is beszélt Pacher Tibor elméleti fizikus, a Puli Space alapítója, aki csapatával saját holdjáró fejlesztésén dolgozik.

2020. március 23. Ötös Para-Kovács Imrével-részlet/ Interjú Pacher Tibor 2020.03.23.
46:12
00:00
Jelentős és konkrét űrkutatási programok néznek ki a következő tíz évben, melyek, ha a koronavírus-járvány miatt csúszással is, de várhatóan megvalósulnak.  A NASA jelenleg a legsúlyosabb vészhelyzeti protokollal, azaz csupán minimális létszámmal működik. Ilyenkor csak az alapfeladatok ellátására, így az űreszközök ütközésének elkerülésére és a szükséges pályakorrekciókra összpontosítanak.  A járványügyi intézkedések következtében a SLS óriásrakéta fejlesztése, valamint az Orion űrhajó építése is leállt meghatározatlan időre – mondta Pacher Tibor elméleti fizikus.

Egyelőre még nem látszik a világjárvány vége, és az sem lehet tudni, pontosan mikor indulhatnak újra a kutatások, de Pacher Tibor szerint sor fog rájuk kerülni. Bár a Hold jelenlegi helyzete sem örök – lévén lassan, de folyamatosan távolodik Földünktől – , az emberiség számára még bőven van idő a feltérképezésére – ironizálhatott a Puli Space alapítója, aki csapatával saját holdjáró fejlesztésén dolgozik.

Űrugródeszka

Mostanában sokat hallani a Mars-kutatás jelentőségéről, mialatt a közelmúltban ismét a Hold felé is odafordult a figyelem, jelenleg is több űrszonda kutatja, és továbbiak is várhatóak. A későbbi marsi kolóniák tesztelésére a Hold kimondottan alkalmas terep lehet, mert viszonylag közel, csupán három napi űrhajózásra van bolygónktól, szemben a több hónapnyi Mars-úttal.

 
 Forrás: Lee_seonghak/Pixabay
 

A holdkutatás hatalmas jelentőséggel bír a tudományos mellet, gazdasági szempontokból is.  A hosszú távra tervező bányászati cégek már megkezdték a Hold gazdasági kiaknázásának tervezését. A pólusoknál, kráterek mélyén az űrszondák vizsgálati eredményei szerint vízjég található, a víz pedig elektrolízissel hidrogénre és oxigénre bontható, amit a jövőben rakéta-üzemanyagnak lehet majd használni, akár egy földi visszaútra, akár egy későbbi Mars-expedícióhoz is. A holdkőzetekben fémek mellett rengeteg oxigén is található, aminek kinyerésére már megvannak a technológiák.

Az űrexpedíciók tekintetében egyébként  örökös vita dúl a szakemberek között arról, hogy inkább emberekkel vagy robotokkal indítsák-e azokat. Az előbbi drágább és veszélyes, viszont az emberek olyan felmerülő problémákat is meg tudnak oldani, melyeket a robotok egyelőre még nem, továbbá bennük van a kíváncsiság.

Annyira mégse hasonlít?

Pácher Tibor arról is beszélt, a kutatók számára egyébként még mindig kérdés, pontosan hogyan keletkezett a Hold, különösen, mert bolygójához, a Földhöz képest kifejezetten nagyméretűnek számít a Naprendszerben megfigyelt társaihoz képest. A tudósok körében az eddigi legelfogadottabb elmélet szerint a Naprendszer kialakulása hajnalán egy, a Theia nevet kapott, nagyjából Mars méretű bolygó-testvérével ütközött a korai Föld. Az ütközés során kilökődött anyagból állt össze a Hold, ez adhat magyarázatot arra, hogy utóbbi összetétele miképpen hasonlíthat ennyire a bolygónkéhoz.

A legfrissebb holdfelszíni vizsgálatok azonban a földitől eltérő oxigénizotóp-arányokat tártak fel, ami legalábbis módosítja az elméletet azzal, hogy a Theia az eddig gondoltnál korábban keletkezhetett, így régebbi lehetett a Földnél.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!

Ötös
2020. március 23., hétfő 10.00
műsorvezető: Para-Kovács Imre