„Vásároljon
Ötös - Para-Kovács Imrével

Sikeres évet zártak a magyar űrkutatók

6/01/2020 13:43

| Szerző: Matolcsi Zita/Klubrádió

Egyszerre két magyar fejlesztésű műholdat (név szerint a SMOG-P-t és az ATL-1-et) juttattak űrbe decemberben az új-zélandi Machia-félszigetről az amerikai Rocket Lab Electron hordozórakéta segítségével, amelyek ezután sikeresen pályára is álltak. Magyarország idáig három műholdat fejlesztett, mindhármat Dr. Gschwindt András villamosmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi docense vezetésével, akit többek között az első hazai fejlesztésű műhold, a MASAT-1 megalkotásáért 2018-ban Gábor-Dénes életműdíjjal tüntették ki.

2019. december 16. Ötös - Para-Kovács Imrével (2019. december 16., hétfő 10:00)
90:32
00:00
Műsorvezetők: Para-Kovács Imre Szerkesztők: Lay Viktória
„Az ilyen műholdak felbocsátásánál rengeteg kihívással kell szembenézni. Költséghatékonysági szempontból feljuttatásukhoz partnereket kellett keresni, hogy ezek az úgynevezett zsebműholdak, több hasonló műhold mellett egy hordozórakétán Föld körüli pályára állhassanak. A legnehezebb feladat az volt, hogy kis méretbe bele kellett férnie a teljes műholdrendszernek: az irányító-vezérlő számítógépnek, az energiaellátó- és tároló rendszereknek, valamint a kétoldalú kommunikációt szolgáló műszernek, továbbá a műhold értelmét adó mérőrendszereknek is. A napelemekből való energiafelvételhez is kis felület áll rendelkezésre, és ezzel kell a ~500 mW teljesítményt kiszolgálnia, ami egy modern, készenléti állapotú TV vagy egy lézer-pointer energiafogyasztásának nagyságrendje.” - jegyezte meg Dr. Gschwindt András.

A Rubik-kocka méretű 5x5x5 centiméteres SMOG-P elnevezés mikroműhold/pikoműhold a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem harminchat oktatója és hallgatója közreműködésével készült. A névválasztás nem véletlen, nevének első fele az általa vizsgálni hivatott elektroszmogra céloz, a P rövidítés pedig a „precursor” angol szóból ered, amely magyarul azt jelenti: előfutár, ugyanis idáig ilyen méretű eszközt sikeresen még nem használtak az űrkutatásban.

Elektroszmognak az elektromos berendezések okozta sugárzást nevezzük, ilyen a WiFi- vagy akár a tévésugárzás, amely a világűrbe kijutva zajt generál, zavarva ezáltal a műholdas kommunikációt, így hasonlóan az űrszeméthez, körbezárja a Földet. A mérés digitális rádió-vevőkészülékkel 420 és 800 MHz közötti frekvencia-tartományban (ahol a műholdak a földi állomásokkal kommunikálnak, itt okoz gondokat a földi eredetű zajszennyezés) történik, rögzíti az érzékelt jelteljesítményt, majd amikor az űreszköz Magyarország felett jár, a rendelkezésre álló 30-40 percben visszaküldi a Földre. A letöltött adatokból elektroszmogtérkép készülhet, illetve a későbbiekben a földi antennák tervezésénél csökkenteni lehet az űrbe jutó szennyezést.

A SMOG-P költségeit az egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara és a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztosította. 

Társa, a kétszer akkora 5x5x10 centiméteres, kizárólag magánfinanszírozásból, az ATL Kft. által fejlesztett ATL-1 az akkumulátorok speciális hőszigetelő anyagait fogja tesztelni űrbéli körülmények között. Az akkumulátorok élettartama magas illetve alacsony hőmérsékleten is csökken, és az űreszközök ezeknek a hőmérséklet-ingadozásoknak Föld-körüli pályájuk során egyaránt ki vannak téve, szigetelésüket tehát hely- és költségtakarékos módon kell megoldani olyan anyaggal, ami ráadásul az ott tapasztalható vákuumban alacsony kipárolgási mutatókkal rendelkezik. Erre jelenthet megoldást az a nano-porózusos aluminium-oxid anyag, aminek kutatása tizenkét éve kezdődött Dr. Sinkó Katalin kémikus vezetésével az Eötvös Loránt Tudományegyetemen.

A műholdak vezérlését és jeleinek vételét a Műegyetem E épülete tetejére telepített rádióállomás biztosítja. Mivel ezek oktatók irányításával egyetemi hallgatók aktív részvételével készült úgynevezett oktató műholdak, a kommunikációjuk nyilvános, a jeleit megfelelő készülékkel bárki veheti, vagy készülék hiányában az egyetem honlapjáról letöltheti. 

Mindkét űreszköz kb. 360 kilométer magasan, az Északi- és a Déli-sark feletti alacsony Föld-körüli pályán, kb. 28000 km/órás azaz 7 km/másodperces sebességgel kering, így nagyjából 90 perc alatt kerülik körbe a Földet. A magyar mikro-műholdak négy-öt hónapig működnek, várhatóan áprilisban térnek vissza és égnek el a légkörben. 

A műholdakat a következő linken lehet nyomon követni.

További linkek: 

https://space.skyrocket.de/doc_sdat/smog-p.htm 

https://space.skyrocket.de/doc_sdat/atl-1.htm

Ötös - Para-Kovács Imrével
2019.12.16. hétfő 10:00
Szerkesztő: Lay Viktória