Az ukrán játszma – Szénási Sándor jegyzete
16/08/2023 18:04
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
Mivel az ukránok nem hiszik, hogy Lukasenka a végtelenségig ki tud tartani az oroszokkal szemben, Kijev egyre szorosabb kapcsolatot épített ki a külföldön élő belorusz demokratikus ellenzékkel. Tőlük ugyan most még nem kaphatnak semmit, de közben létrehozták a Kastus Kalinouski nevű zászlóaljt, ami kizárólag beloruszokból áll, 2022 tavaszán ugyanis több ezer, Beloruszból elszökött férfi jelentkezett Ukrajna védelmére. A zászlóalj az ukrán fegyveres erők része – vagy nevezzük inkább egy késnek, amit Kijev Lukasenka torkának szegez?
Jevgenyij Sevcsenko ukrán ember, szíve mélyén azonban talán szovjetként gondol magára, bár nosztalgiája nem annyira a volt kommunista birodalom teljességét öleli át, a fókuszban inkább Belorusz álldogál, ez a furcsa fenomén, amelyről nehéz eldönteni, hogy már Oroszország része, vagy még mutat önálló életjeleket. De ez most még nem is fontos.
A Meduza nevű független orosz hírportál írja meg, hogy Sevcsenko, aki a háború kitörésekor az ukrán parlament tagja volt, egy darabig milyen szerepet játszott Ukrajna Beloruszt érintő bonyolult játszmájában. A képviselő gyakran járt Moszkvába, s ha már arra tévedt, be-beült egyik-másik putyinista televízióba, ahol aztán nem győzte ócsárolni az ukrán nacionalistákat a Donbaszban, illetve dicsérgetni Lukasenka belorusz elnököt, aki éppen akkor, tehát 2020-ban csalta el a választásokat. Tette ezt a mi Jevgenyijünk addig, amíg ki nem zárták az ukrán parlamentből.
Moszkvába nem ment többet, de Lukasenkát továbbra is szenvedélyesen szerette. Azt is megüzente neki, hogy az ukránok 36%-a őt szeretné elnöknek Zelenszkij helyett.
Igen pont 36%. Hogy miért annyi, legyen Jevgenyij titka.
Amikor 2022 elején Putyin csapatok és haditechnika halmazaival vette körül Ukrajnát, és amikor a világ katonai szakértői azokon az ostobákon viccelődtek, akik ebből invázióra következtettek, az "ostoba" kijevi titkosszolgálatnak jutott eszébe, hogy Sevcsenkot fel kellene használni arra, hogy időhúzás céljából Lukasenkán keresztül meggyőzze Moszkvát: az ukránokkal lehet tárgyalni. Sevcsenko éjjel-nappal hívta belorusz ismerőseit, elérte, hogy Lukasenka is fogadja, sőt belorusz területen össze is hozott egy ukrán-belorusz tárgyalást. Sokan ennek is betudják, hogy az orosz támadás egy idő után lelassult, illetve Putyin erre a tárgyalásra célozva sérelmezte később, hogy Kijev nem tartja be az ígéreteit.
Innentől jött a második fázis.
Nem szabad elfelejteni, hogy a Kijev mellett ledobott orosz ejtőernyősök Beloruszból jöttek, mint ahogy a szárazföldi támadó egységek egy része is. Moszkva felvonulási terepként kezelte az országot, az ukránoknak ezért fontos volt, hogy megakadályozzák Lukasenka beugratását a háborúba. A beloruszok feladták kijevi nagykövetségüket, de az ukrán diplomaták nem hagyták el Minszket. A nyugati szövetségesek közben naponta üzentek a belorusz elnöknek, bizonyos szankciók eltörlését ígérték, az ukránok meg, amíg tudták, fenntartották a Minszknek annyira fontos kereskedelmi kapcsolatokat. Ezeket a csatornákat a belorusz részvételt ellenző minszki külügyminiszter, Vladimir Makej kezelte, ő halt váratlan, de nem megmagyarázhatatlan halált 2022 őszén.
Kijev most tart a harmadik fázisnál.
Mivel az ukránok nem hiszik, hogy Lukasenka a végtelenségig ki tud tartani az oroszokkal szemben, Kijev egyre szorosabb kapcsolatot épített ki a külföldön élő belorusz demokratikus ellenzékkel. Tőlük ugyan most még nem kaphatnak semmit, de közben létrehozták a Kastus Kalinouski nevű zászlóaljt, ami kizárólag beloruszokból áll, 2022 tavaszán ugyanis több ezer, Beloruszból elszökött férfi jelentkezett Ukrajna védelmére. A zászlóalj az ukrán fegyveres erők része – vagy nevezzük inkább egy késnek, amit Kijev Lukasenka torkának szegez?
A kés persze csak kés. Moszkva ebből a célból rakéták ezreit tárolja a testvérinek nevezett országban, de ki tudja, mit hoz a holnap?
Elvérezni egy késtől is lehet.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2023. augusztus 16-i adásában hangzott el.
