„Klubrádió“
Reggeli gyors

Az ukrán bérektől is elmaradunk lassan

23/05/2019 08:25

| Szerző: Csenyánszky Judit/Klubrádió

Ukrajna - Új törvény lesz a nemzetiségi oktatásról, és addig örüljünk, amíg van olcsó munkaerő. A választási csalásokról, a kárpátaljaiak buszoztatásáról sajátos véleménye van a külügyi államtitkárnak.

2019. május 23. Reggeli gyors - részlet 19.05.23. Yehor Bozhok
05:59
00:00

 

Budapesten tárgyalt Yehor Bozhok ukrán külügyi államtitkár, akivel Csernyánszky Judit készített interjút.

Nehéz napjai lehetnek, lemondott a miniszterelnök, megy a kormány, talán maga most az első ember a külügyminisztériumban.

Az új kormány formálódik, valóban átmeneti periódusban vagyunk, miután Klimkin külügyminiszter is benyújtotta lemondását. Szerintem a dolgok normális mederben folynak. Nincs dráma. Ugyanakkor azt nem árt tudni, hogy a külpolitikát az elnök és nem a kormányfő szabja meg, úgyhogy valóban nem tudható ebben a pillanatban, ki kerül majd a tárca élére.

Mennyire lesz konzisztens az új elnök politikája a távozóval egybevetve?

A külpolitika iránya az, amit a nép a szavazáson is megerősített, és amit most már az alkotmányunk tartalmaz: a nyugati irányvonal, a NATO-hoz és az Európai Unióhoz történő csatlakozás elérésével. Zelenszkij elnök is ezt az irányvonalat képviseli. A kampány sokkal inkább belpolitikai ügyekre koncentrált: a gazdaság irányára, a szociális juttatásokra és a korrupció elleni harcra. A külpolitikában semmilyen lényegi változásra nem számítunk.

Mikorra áll fel az új kormány?

Az alkotmány szerint mindaddig ez az átmeneti kormány igazgatja az országot, amíg Zelenszkij meg nem állapodik a parlamenttel és utóbbi meg nem szavazza az új kormányzati tisztségviselőket. Nem tudnám most megmondani, hogy ez rövid, vagy elhúzódó folyamat lesz-e.

Hűvös, sok problémával terhelt a magyar-ukrán viszony. Javulni fog? Most tárgyalt magyar kollégájával, Magyar Leventével a külügyminisztériumban.

Mindenekelőtt az jelzésértékű, hogy legmagasabb szinten képviselte magát Magyarország az új ukrán elnök beiktatási ceremóniáján. Áder Jánossal utána kétoldalú tárgyalások is folytak. A sok vitás kérdés miatt a kétoldalú kapcsolatokat mi most olyannak látjuk, mint a félig tele poharat. A magyar fél viszont félig üres pohárnak látja ugyanezt. A jószomszédi viszony érdekében mindent megteszünk azért, hogy a magyar kisebbségeket is érintő nyelv- illetve oktatási törvény ne szerepeljen a vitás kérdések között. Persze nekünk és a magyar félnek is meg van húzva az a piros vonal, amit nem lehet átlépni, egyelőre ettől még messze vagyunk, szerintem félúton a megegyezés felé.

A legnagyobb sérelem a felső tagozatos iskolai osztályokban korlátozott anyanyelvi oktatás. A magyar kormányt nem elégítette ki ezek szerint az, hogy 2023-ig átmeneti periódus van?

Magyar Leventével azt vitattuk meg, hogy ezt a kérdést végérvényesen levesszük a napirendről. Most azokat a közös pontokat fektettük le, amelyek mentén a legfelső vezetés a továbbiakban tárgyalni fog. Mi megtettük a magunkét, úgy néz ki, hogy az a vitatott kérdés többé nem lesz kétoldalú kapcsolatok függvénye.

 
Kijev
Pixabay
 

Mi az a közös alap, ahonnan elrugaszkodnak?

Sok a hiedelem és ráadásul ördögi propaganda zajlik az oktatási törvény körül, amit egy harmadik fél gerjeszt. Egyszerűen félremagyarázza a törvényt, s ennek a csapdájába esett a magyar és az ukrán fél is. Ezért az oktatási törvény mellett készülni fog egy új, méghozzá a kisebbségek nyelvhasználatát elősegítő újabb törvény, hogy ezzel elkerüljük a további vitákat. A felső tagozatokon is lehetőség lesz az anyanyelvi oktatásra, adott esetben a kisebbségi nyelvi oktatásra, és ezt a törvényt mindenképpen a nemzetiségekkel együtt megvitatva, az ő véleményüket is meghallgatva fogjuk meghozni.

Mit ért a harmadik félen, amelyik megfertőzi az ukrán-magyar kapcsolatokat?

Nem az orosz föderációt értem ezen, és nem is az orosz népet, hanem magát az orosz rezsimet. Oroszország vissza akarja állítani a régi határokat és a befolyását Európára.

Elhangzott ígéret a magyar részről, hogy a jövőben nem akadályozza az önök NATO-partnerségét?

Itt világosan el kell különítenünk a biztonsági kérdéseket a politikaiaktól. A biztonsági kérdéseket mellszélességgel támogatja a magyar kormány, ebben nincs köztünk nézeteltérés. A politikai vetülete rossz volt ezidáig, ám ha ezt a külön kisebbségi és oktatási törvényt megalkotjuk, szerintem a politikai akadályok is elhárulnak.

Yehor Bozhok szerint nyilvánvaló előbb-utóbb egy Orbán-Zelenszkij találkozó is. Több ezer ukrán dolgozik nálunk, sőt a kormány munkavállalásukat menedzselő központokat is létrehozott, mert kivándoroltak a fiataljaink. Ön ezt hogy értékeli?

Maga is tudja, hogy az ukrán munkaerő jól képzett és olcsó is. Nemrég beszéltem ukrán üzletemberekkel, és tőlük tudom, jönnek vissza a dolgozóink, mert egyre versenyképesebb béreket tudnak most már a mi vállalatvezetőink is fizetni. Úgyhogy egyelőre csak biztatni tudom Magyarországot, addig használja ki az ukrán munkaerőt, amíg lehet, mert ha itt nem javulnak a bérek, könnyen ukrán munkaerő nélkül maradnak önök is a jövőben.

Mit szólt ahhoz, hogy a 2018-as magyar parlamenti választásokra kárpátaljai magyarokat buszoztattak át szavazni?

Nézze, erről én is olvastam a sajtóban, az online médiában. Úgy gondolom, ez nem az a téma, amit nekünk a magyar partnereinkkel meg kellene tárgyalni a jobb jövőbeli viszonyunk építése közben - nyilatkozta Yehor Bozhok ukrán külügyi államtitkár.

Csernyánszky Judit interjúját a fenti "lejátszás" ikonra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Volodimir Zelenszkij új ukrán elnök. MTI/Kovács Tamás.