„Vásároljon
Reggeli gyors

Az EU-nak lépnie kellene a független magyar sajtóért

23/09/2020 07:29

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

A Fidesz foglyul ejti a médiát, és erre az Európai Uniónak is oda kellene figyelnie, írja Zgut Edit politológus, a German Marshall Fund elemzője. Megállapítja, hogy Magyarországon tovább szűkül a független médiatér. Miután ellenséges módon megszerezték a legnagyobb független hírportált, az Indexet, most valószínűvé vált, hogy elveszíti engedélyét az egyik utolsó, még függetlennek számító rádióállomás, a Klubrádió. A Reuters jelentése szerint a német EU-elnökség folytatja a hetes cikkely szerinti eljárást Magyarország és Lengyelország ellen, mert nem javult kellőképpen a jogállamiság helyzete.

2020. szeptember 23. Reggeli gyors / részlet, Kárpáti János lapszemléje (20.09.23.)
05:32
00:00

Ha elhallgat a Klubrádió is, alig marad már független média

Az Európai Uniónak nem lenne szabad szemet hunynia afölött, ahogyan a Fidesz foglyul ejti a médiát, írja Zgut Edit politológus az Egyesült Államok Német Marshall Alapja - angol rövidítéssel GMF - elnevezésű transzatlanti elemző központ honlapján megjelent cikkében. A szerző a GMF elemzője, jelenleg a Lengyel Tudományos Akadémia kutatója. (Megjegyzem, hogy korábban a magyar közmédia szerkesztője volt.)  

Megállapítja, hogy Magyarországon tovább szűkül a független médiatér. Miután ellenséges módon megszerezték a legnagyobb független hírportált, az Indexet, most valószínűvé vált, hogy elveszíti engedélyét az egyik utolsó, még függetlennek számító rádióállomás, a Klubrádió. Kisebb médiaintézmények mellett ma már csak az RTL Magyarország és a Central Media Group nevű vállalkozás (a többi között a 24.hu kiadója) maradt meg függetlennek. Mindennek eredményeként Magyarország a 89. helyre csúszott vissza a sajtószabadság-világranglistán – ismerteti a helyzetet.

Zgut Edit kitér arra, hogy a kormánypárt közpénzből propagandaeszközzé változtatja a médiát, a megmaradt kritikus orgánumok is függő helyzetbe kerülnek a hirdetési piacot befolyásoló kormánytól, a bíráló hangokat gazdasági vagy jogi eszközökkel elfojtják. Emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor kijelentette, sohasem vetemednének arra, hogy elhallgattassák azokat, akik nem értenek velük egyet, a valóság azonban az, hogy Magyarország a média foglyul ejtésének klasszikus példáját mutatja. Az olyan illiberális rezsimben, mint amilyen a magyar, nincs szükség a bíráló hangot megütő újságírók bebörtönzésére vagy fizikai bántalmazására, hiszen a médiatulajdonosok politikai nyomás alatt vannak, a független média alkalmazottait pedig rendszeresen politikai aktivistáknak, külföldi ügynöknek, Soros-propagandistának bélyegzik. A koronavírus-járvány kapcsán ráadásul megszigorították az úgynevezett rémhírterjesztés büntetési tételét, ami dermesztő hatást gyakorolhat a szólásszabadságra, és tömeges öncenzúrához vezethet.

 
Európai Bizottság
Pixabay
 

Az Európai Unió intézményei néhány próbálkozást tettek ugyan, de gyakorlatilag nem sikerült megakadályozniuk a demokrácia és a jogállamiság visszaszorulását Magyarországon és Lengyelországban sem – folytatódik Zgut Edit elemzése. Elégtelennek tartja, hogy mindeddig csupán a helyzet alakulásának figyelemmel kíséréséről, a kihívások időben történő azonosításáról és megelőzésről beszélnek. Az EU-nak – hangsúlyozza – igenis vannak jogi eszközei arra, hogy módszeresen és hatékonyan megállítsa a magyar hatóságoknak a médiafüggetlenséget aláásó tevékenységét. Zgut Edit azzal érvel, hogy bár a médiaszabadság területére nevesített módon valóban nem terjed ki az Európai Bizottság hatásköre, a testület jelentős mértékű felelősséget visel az uniós versenyjogi szabályok, illetve az állami támogatás szabályainak a tiszteletben tartatásáért. Ez két olyan terület, amelyeken a Fidesz visszaéléseket követ el a média elhallgattatása érdekében – szögezi le. A szerző szerint a jogellenes állami támogatásnyújtás, illetve a jogellenes médiakoncentráció elleni fellépés mellett Brüsszelnek további kötelezettségszegési eljárási lépéseket is kell tennie, az EU-alapszerződésnek az uniós értékek védelmére hivatott hetedik cikkével összefüggésben, hiszen a sajtószabadság és a médiapluralizmus megsértése e cikk hatálya alá tartozik.

A szerző megjegyzi, hogy eddig az egyetlen sikeres jogi akció a magyarországi médiaszabadsággal kapcsolatban az volt, amikor az Európai Bizottság fellépett a reklámadó ellen, mégpedig az RTL kérésére, amely az egyetlen, még ma is külföldi – jelesül német – kézben levő médiaportfólió az országban. Akkor is az állami támogatásra vonatkozó szabályokra alapozták a fellépést.

Az Európai Parlament képviselői 383 vokssal megválasztották Ursula von der Leyent az Európai Bizottság első női elnökét
 
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság első női elnöke.
Forrás: Flickr
Fotó: Pietro NAJ-OLEARI
 

Azt is javasolja Zgut Edit, hogy a kötelezettségszegési eljárásokat gyorsítsák fel átmeneti intézkedések meghozatala révén. Az Európai Bíróságnak úgy kellene megszabnia a sorrendiségbeli prioritásokat, hogy az ítélethozatalig se legyen mód további kormányzati károkozásra. 

A transzatlanti intézmény kutatója végezetül emlékeztet arra, hogy – Románia és Bulgária után - ebben a hónapban Magyarországon is újrakezdte működését a Szabad Európa Rádió, amelyre soha nem volt még ekkora szükség a Szovjetunió összeomlása óta. Ez is arra kell, hogy figyelmeztesse az Európai Uniót: a gyenge intézményrendszer a közép-európai térségben kedvező környezetet teremt a média foglyul ejtésére, és ez ellen hatékony fellépésre van szükség.

Nem állítják le a németek a 7-es cikkely szerinti eljárást

Végül egész röviden, de mindenképpen megemlítendő ezzel összefüggésben, hogy a Reuters hírügynökség brüsszeli keltezésű keddi jelentése szerint a soros német EU-elnökség bejelentette: folytatják a jogállamiság sérelme miatti eljárást Magyarország és Lengyelország ellen, mert az Európai Bizottság nem tudott beszámolni a helyzet kielégítő javulásáról e két tagország egyikét illetően sem. „Megállapítottuk, hogy nem állnak fenn a hetes cikk szerinti eljárás lezárásának a feltételei” – közölte Michael Roth, Németország Európa-ügyi államminisztere.

Kárpáti János lapszemléjét a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: Pixabay

Reggeli gyors
2020. szeptember 23., szerda 07.00