„Köszönjük
Reggeli gyors

Alkalmatlannak látszik a jogállamiság ellenőrzésére az EU módszere

11/09/2020 09:05

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Brüsszel elvben az úgynevezett Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmuson keresztül figyelemmel kíséri a jogállamiság érvényesülését Bulgáriában, de ezt helyi ellenzékiek és az elemzők is alkalmatlannak tekintik, hiszen e mechanizmus jegyében rendre pozitív tartalmú jelentések születnek országukról, miközben a helyzet romlik – írja a Politico. E mechanizmus hatásfokáról vitáztak órákon keresztül az EP egyik szakbizottságában, ahol korábban már a magyar jogállamiság ügyében is számos emlékezetes és parázs vitát tartottak. A FAZ pedig arról cikkezik, hogy hasznot húz a német Rheinmetall a magyar védelmi törekvésekből. A FT egyik szerzője közben kemény német fellépést követel Moszkvával szemben Navalnij megmérgezése miatt – ami elég, az elég. Külföldi lapszemle a Klubrádióban.

2020. szeptember 11. Reggeli gyors-részlet/ Külföldi lapszemle, Kárpáti János 2020.09.11.
05:08
00:00

Vera Jourová, az európai értékek tiszteletben tartásáért és az átláthatóság biztosításáért felelős európai bizottsági alelnök sok szemrehányást kapott csütörtökön az európai parlamenti képviselőktől azért, mert igencsak tompított hangon reagál a jogállamiság bulgáriai hiányosságaira – írja a Politico című amerikai portál európai kiadása.

Pozitív jelentések, miközben a helyzet romlik

Két hónapja tüntetnek tömegek Szófia utcáin. A korrupciós válság felszínre hozta, hogy a bolgár igazságszolgáltatás mennyire átpolitizálódott, illetve túszul ejtették a saját személyes előnyeiket szem előtt tartó oligarchák – vázolja a helyzetet a portál. Mint hozzáteszi, Brüsszel elvben az úgynevezett Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmuson keresztül figyelemmel kíséri a bolgár jogállamiság érvényesülését, de ezt az ellenzékiek és az elemzők alkalmatlannak tekintik, hiszen e mechanizmus jegyében rendre pozitív tartalmú jelentések születnek, miközben a helyzet romlik.

Ugyanez a monitoring rendszer van hatályban a másik, szintén 2007-ben csatlakozott EU-tagállam, Románia esetében. E mechanizmusnak a hatásfokáról vitáztak most négy órán keresztül az Európai Parlament polgári szabadságjogi, igazságügyi és belügyi szakbizottságában, a LIBE-ként rövidített testületben, ahol korábban már a magyar jogállamiság ügyében is számos emlékezetes és parázs vitát tartottak.

Kormányellenes tüntetés Bulgáriában
 
 Kormányellenes tüntetők állnak a szófiai német nagykövetség előtt 2020. augusztus 12-én. Manfred Webernek, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetőjének kijelentése ellen tiltakoztak, amely szerint az EPP támogatja Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök kormányának harcát a korrupció ellen. MTI/EPA/Boriszlav Trosev
 

Arra hivatkozik, viszonylag kevés a jogosultsága

Jourová éles hangon utasította vissza Clare Daly ír szélsőbalos EP-képviselő vádját, miszerint ő Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök cinkosa lenne. Mint a Politico írja, Boriszov ellenfelei szerint Brüsszel és Berlin szemet huny a bulgáriai korrupció fölött, mert a szófiai kormányfő Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök és Angela Merkel német kancellár kulcsfontosságú szövetségese a kereszténydemokrata szellemiségű Európai Néppártban.

Jourová azonban, aki történetesen liberális politikus, azt hangsúlyozta a vitában, hogy a Bizottság – az unió javaslattevő-végrehajtó intézménye – viszonylag kevés jogosultsággal rendelkezik abban az esetben, ha valamely tagállamban nem működik a demokrácia „alulról felfelé, illetve felülről lefelé”. Tineke Strik zöldpárti holland EP-képviselő szerint viszont a Bizottság azokat az eszközöket sem használja Bulgáriával szemben, amelyek rendelkezésre állnak – így nem érvényesít költségvetési korlátozásokat, nem indít kötelezettségszegési eljárásokat.

A Politico kitér arra, hogy az Európai Bizottság lát ugyan még mindmáig megoldatlan kérdéseket Bulgáriát illetően – így például azt, hogy a legfőbb ügyésznek ellenőrizetlen a hatalma –, mégis fel akarja számolni a Bulgária és Románia esetében alkalmazott ellenőrzési mechanizmust. Helyette viszont be kívánja vezetni azt a gyakorlatot, hogy rendszeresen úgynevezett jogállamisági jelentéseket készít majd minden egyes uniós tagállamról.

Hasznot húz a magyar védelmi törekvésekből

A Rheinmetall cég hadiipari részlege hasznot húz abból, hogy számos NATO-tagország törekszik a bruttó hazai termék, a GDP 2 százalékát elérő védelmi kiadási szint elérésére – állapítja meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung annak kapcsán, hogy Magyarország 218 darab Lynx típusú páncélost rendelt a düsseldorfi székhelyű cégtől, és ezzel befutott a NATO-, illetve EU-tagállamok közül az első megrendelés erre az újonnan kifejlesztett páncélosra.

 
Lynx KF41
 

A beszerzési csomag része a harcjárművek mellett kilenc támogató jármű megvásárlása, valamint kiképzés biztosítása szimulátoron, illetve pótalkatrész-ellátás és karbantartás is. A szerződés a Rheinmetall tegnapi közlése szerint több mint kétmilliárd euró összértékre szól. A Lynx páncélosok előállítására a cég Magyarországgal közös vállalkozást hoz létre. Az első 46 páncélost még Németországban gyártják, és 2023 elejéig szállítják le, a fennmaradó 172 harcjárművet azonban már Magyarországon fogják előállítani.

Ami elég, az elég

Végül röviden megemlítjük, hogy mindeközben a Financial Times című londoni lap olyan cikket közöl, amely kemény német fellépést sürget Moszkvával szemben. Constanze Stelzenmüller, az amerikai Brookings Intézet vezető kutatója vendégkommentárjában azt írja: Alekszej Navalnij megmérgezése csak a legutóbbi felháborító eset, amely határozott válaszért kiált.

Az EU soros elnökségét ellátó Németországnak most az élre kell állnia, és ki kell mondania, hogy ami elég, az elég – vélekedik az elemző, és felhívja a figyelmet arra: az orosz ellenzéki politikus elleni akció idején történelmi jelentőségű tiltakozás zajlik Belaruszban, és emellett Oroszországban küszöbön állnak – most vasárnap esedékesek – a regionális választások.

Reggeli gyors/Külföldi lapszemle
2020. szeptember 11., péntek 07.00
riporter: Kárpáti János