„Vásároljon
Reggeli gyors

Az orbáni rendszer duplázódásától félhetnek

4/09/2020 08:32

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

A haragos tiltakozó megmozdulások kiváltó oka Bulgáriában a korrupció. Hasonlóan Orbán Viktor Magyarországához, amelyből hamarosan kettő lehet Európában. milyen választ adhat a Nyugat Oroszországnak Alekszej Navalnij megmérgezésére? Külföldi lapszemle a Klubrádióban.

2020. szeptember 04. Reggeli gyors-részlet/Külföldi lapszemle, Kárpáti János 2020.09.04.
05:57
00:00

Egyfajta második Magyarországtól tarthat az Európai Unió Bulgáriában – írja a Die Welt című konzervatív német lap a balkáni EU-tagországban kibontakozott válság kapcsán. A cikk megállapítja, hogy a haragos tiltakozó megmozdulások kiváltó oka a korrupció. „Hasonlóan Orbán Viktor Magyarországához” – fogalmaz a Die Welt – az EU-pénzek egy része ellenőrizetlenül áramlik ki egy olyan kartellhez, amely oligarchákból és politikusokból áll.

A lap azonban úgy véli, van még remény arra, hogy Bulgária megmenthető. A derűlátás egyik okát abban látja, hogy Bulgária – Magyarországgal ellentétben – hajlandó alávetni magát az Európai Ügyészség illetékességének, amely az uniós pénzek felhasználásának a szabályszerűségén fog őrködni.

Az Európai Néppárt kongresszusa Helsinkiben
 
 Archív/Orbán Viktor miniszterelnök és Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök találkozója Helsinkiben, az EPP kongresszus helyszínén 2018. november 7-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
 
 


Idegméreg és diplomácia

És most lássuk, milyen választ adhat a Nyugat Oroszországnak Alekszej Navalnij megmérgezésére? Ezt a kérdést teszi fel elemzésében a londoni Reuters hírügynökség. Miután egy német katonai laboratórium azt állapította meg, hogy az orosz ellenzéki politikust az egykori szovjet hadsereg által kifejlesztett Novicsok idegméreggel mérgezték meg, Angela Merkel kancellár közölte, hogy Berlin konzultálni fog a NATO-szövetségesekkel a lehetséges válaszadásról. A Kreml tagadja, hogy köze lenne a történtekhez.

Oroszország – írja a Reuters – már most is nemzetközi szankciók hatálya alatt áll a Krím-félsziget Ukrajnától történt 2014-es elragadása, valamint a kijevi kormány ellen harcoló kelet-ukrajnai szakadárok támogatása miatt.

A hírügynökség összeállítása szerint a Navalnij-ügy nyomán szóba jöhető ellenlépések egyike az lehet, hogy személyre szabott retorziókat alkalmaznak azokkal szemben, akik felelőssé tehetők a gyilkossági kísérletért, amit vegyi fegyver nemzetközileg tiltott alkalmazásával követtek el.

Alapvetően kétféle ilyen intézkedés jöhet szóba: az érintett nem kaphat beutazási engedélyt a szankciót elrendelő országokba, illetve zárolják elérhető javait, vagyonát – a gyakorlatban többnyire bankszámláját. Jelen esetben persze ennek az eszköznek az alkalmazásához arra lenne szükség, hogy megállapítsák a felelősök kilétét.

A BBC összeállítása az ügyről:

Szintén novicsok

A Reuters megjegyzi: vegyi fegyver kifejlesztése, illetve alkalmazása miatt személyek, illetve entitások ellen az állampolgárságra, illetve a székhelyre tekintet nélkül elrendelhetők büntető intézkedések. Az Európai Unió és az Egyesült Államok egyébként már most is érvényesít ilyen személyre szabott szankciókat oroszokkal szemben súlyos emberi jogsértések miatt – e jogsértések közé értve azt az esetet is, amikor 2009-ben meghalt a börtönben Szergej Magnyitszkij, egy orosz tisztségviselőket adócsalással vádoló jogász.

A másik lehetséges ellenlépés orosz diplomaták kiutasítása. Ezt alkalmazta Nagy-Britannia és több más ország, miután az angliai Salisburyben tavalyelőtt – szintén Novicsokkal – megmérgezték a britekhez átállt Szergej Szkripal volt orosz ügynököt és lányát. Moszkva ott is tagadta érintettségét, és a maga részéről szintén kiutasított diplomatákat.

Keményebben Magyarország aligha hajlandó

Ezeknél a meglehetősen enyhe szankcióknál már keményebb korlátozásokat jelentene a gazdasági kapcsolatok szűkítése Oroszországgal. Most is hatályban vannak a Krím annektálása miatt gazdasági együttműködési tilalmak az energia-, a pénzügyi, illetve a hadiipari szektorban. Ezeknek a további szigorítása azonban az Európai Unión belül az összes tagállam egyetértését követelné meg.

A Reuters feltételezése szerint miközben Lengyelország Moszkva erőteljes bírálójának számít, addig például Magyarország alighanem kevésbé lenne hajlandó az Oroszországgal szembeni erőteljesebb szankciók mellé állni.

Az új vezetéket, azt nem

Merkelt saját pártjából is többen kapacitálják arra, hogy vonja be a szankciók körébe az Északi Áramlat 2 elnevezésű, még csak tervezett gázvezeték megépítését. Ez arra szolgálna, hogy a tenger alatt, vagyis tranzitország közbeiktatása nélkül juttatna el orosz földgázt Németországba. Építése a jövő év elején kezdődne.

Az Északi Áramlat 2-vel szembeni ellenérzésének már eddig is hangot adott több uniós ország. Érvelésük szerint a vezeték egyfelől káros az eddig tranzitszerepet betöltő Ukrajnának, másfelől növeli az EU függését az orosz energiaforrástól. Merkel azonban megingathatatlanul elkötelezett az Északi Áramlat 2 mellett, és világossá tette azt is, hogy nem lát okot a sietségre a Navalnij-ügyben.

Szóba jöhet az is – folytatódik a Reuters összeállítása –, hogy egy másik gázvezeték tervét tegyék jégre, konkrétan a TurkStream projektet, amelynek értelmében Törökországon keresztül juttatnák el az orosz földgázt Bulgárián át Szerbiába, illetve Magyarországra.

Hadüzenettel érne fel

A hírügynökség az Oroszország elleni lehetséges lépések közt megemlíti azt is, hogy korlátozni lehetne az orosz államadósság külföldi befektetők által történő finanszírozását. Augusztus elsejei adat szerint az orosz pénzügyminisztérium által kibocsátott, OFZ-ként emlegetett rubelkötvények értékének 29,8 százaléka, valamivel több, mint 3 billió rubel nem oroszországi lakosok kezében van.

Végezetül azt az eshetőséget is fölveti a Reuters, hogy kikapcsolják az orosz pénzügyi rendszert a bankközi átutalások nemzetközi hálózatából, a SWIFT-ből. Ez viszont már olyan lépés lenne, ami a hírügynökség által idézett Andrej Kosztyin, a VTB orosz bank vezérigazgatója szerint hadüzenettel érne fel.

Reggeli gyors/ Külföldi lapszemle
2020. szeptember 04., péntek 07.00
riporter: Kárpáti János