Akadémiai dolgozók: Már nem bíznak a külföldi egyetemek a magyar partnerekben

A napokban Csák János kulturális és innovációs miniszter arról beszélt, „óriási javulást” lát az alapítványokba szervezett egyetemeknél, az Európai Bizottsággal többek közt az Erasmus és Horizont programok befagyasztása miatt tárgyaló Navracsics Tibor pedig azt nyilatkozta: „sokasodnak az érvek” a még hagyományos formában működő egyetemek modellváltása mellett. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) merőben másképp látja a helyzetet: a publikációk száma enyhén csökkent a fenntartóváltás után és az egyetemi rangsorokban sem léptek előre az intézmények – közölte a szervezet vasárnapi bejegyzésében.

Az ADF hétfőre panelbeszélgetést szervezett, ahol a modellváltó egyetemek működésését értékelték a résztvevők. Lőrincz Viktor, a szervezet képviselője a Reggeli gyorsban elmondta, a fent említett mutatókon túl az is látszik, hogy a beáramló pénzügyi forrásokat az egyetemek alapítványokba szervezése, tulajdonképpeni privatizációja nélkül is megkaphatták volna az intézmények. A modellváltás miatt viszont most tényleg elesnek az európai uniós forrásoktól.

Már lehet hallani, hogy nemzetközi partnerek nem kötnek szerződést Magyarországgal. Még ha végül sikerül is megállapodni az Európai Bizottsággal és folyósítják a támogatásokat, a külföldi partnerek látják, hogy instabilak a viszonyok és ha több ország közül választhatnak, akkor nem Magyarországot részesítik előnyben – mondta Lőrincz.

Ez a folyamat nem most kezdődött, aki látta a CEU elüldözését vagy egyes szakok megszüntetését, az elgondolkodott, hogy érdemes-e Magyarországra hozni egy 3-5 éves kutatást. Stabil-e annyira a helyzet, hogy azt végig lehessen csinálni anélkül, hogy menetközben súlyosan beavatkozzanak az egyetemi vagy a kutatóintézetirendszerbe – magyarázta Lőrincz.

Nehéz felmérni, hogy mekkora veszteséget jelent mindez az országnak. Nemcsak külföldről nem hoznak ide kutatásokat, hanem itthonról is sokan elvándorolnak, Lőrincz szerint amikor az ADF erről tett fel kérdést, azt a választ kapták, hogy a kutatók közül „aki tudott, az már elment”. Ennél is nagyobb probléma, hogy "a fiatal középosztálynak elsődleges célja külföldre kijuttatni a gyerekeit", hogy már eleve ott kezdjék meg a tanulmányaikat. Szemben azokkal a hallgatókkal, akik a felsőoktatási tanulmányaik egy részét folytatják külföldön vagy kimennek egy-két félévre Erasmussal, ezek a gyerekek már nem fognak hazajönni – mondta Lőrincz.

Az ADF panelbeszélgetésének végső konklúziója, hogy "maga az egész rendszer rossz, az alapítványi egyetemekről szóló szabályozást teljes egészében hatályon kívül kellene helyezni" - összegzett Lőrincz. Ha ez megtörténne, akkor talán eljuthatnánk oda, hogy meginduljanak az uniós források.

A kormány eddigi lépéseit Lőrincz álpróbálkozásnak tartja. Korábban „az Európai Unió sok mindent lenyelt, hogy ne kerüljön sor kenyértörésre” a magyar kormánnyal, de most úgy tűnik nem lesz elég egy olyan látszatintézkedés, mint a miniszterek lecserélése a kuratóriumokban. Lehet, hogy az unió keményebben fog fellépni, de fontos látni: "nem védheti meg Magyarországot attól, hogy a saját kormánya elszórja a közpénzt" – mondta Lőrincz.

Az ADF panelbeszélgetésén résztvevők szerint Navracsics Tibor abban is tévedhet, hogy az Erasmus és a Horizont pénzekről külön megállapodást lehet majd kötni. Kérdés, hogy ezeket a forrásokat más, például a jogállamisági kritériumok teljesítésével is összeköti-e az Európai Bizottság – mondta Lőrincz.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.