Polónyi: Navracsics a brüsszeli pénzcsapok miatt mondhatja most is, hogy legyen több "modellváltó" egyetem

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a múlt hét végén azt nyilatkozta: "sokasodnak az érvek" a még állami irányítás alatt álló egyetemek – ilyen az ELTE, a BME, a Képzőművészeti Egyetem és a Zeneakadémia is – modellváltása mellett. Tette ezt egy olyan kiélezett helyzetben, amikor fokozott figyelem övezi a megnyilvánulásait, hiszen a miniszter képviseli a kormányt azokon az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokon, amelyeken az alapítványokba szervezett egyetemek Erasmus+ és Horizont-program támogatásait befagyasztó döntésről is vitáznak. A decemberi döntés arról szólt, hogy annak a 21 egyetemnek a diákjai és kutatói, amik közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, a következő tanévben már nem tudnak részt venni a diákcsere- és a kutatási innovációs támogatási programban.

"Az érvek nyilván nem amellett szólnak, hogy azok az egyetemek, amelyeknek a diákjai még kaphatnak ösztöndíjat és amelyek részt vehetnek a Horizont támogatási programban, olyan helyzetbe kerüljenek, hogy ők se kaphassanak" – reagált Navracsics szavaira Polónyi István oktatáskutató a Reggeli gyorsban.

Valójában arról lehet szó, "ahogy azt korábbi minisztériumi potentátoktól tudjuk", hogy több ezer milliárd forintnyi fejlesztési pénz érkezhet a felsőoktatásba, már amennyiben "megnyílnak a brüsszeli csapok" – véli Polónyi. Ezekben a tervezett fejlesztésekben kiemelt szerepet kaphatnak a budapesti egyetemek. Gondoljunk bele: „több százmilliárd forintos kollégiumokat lehetne felépíteni”. Ezekben a helyzetekben szükséges, hogy olyan emberek üljenek az intézmények tetején, akik tudják "hová kell csatornázni a pénzeket", hogyan jutnak a források a NER közelébe – mondta a kutató.

Ha a kormány el is távolítaná a minisztereit a kuratóriumokból, az önmagában nem változtatna semmin, mert ezeket világosan azért hozták létre, hogy mindig „úgy döntsenek, ahogy elvárják tőlük”. Navracsics azzal szokott érvelni, hogy más országokban is működnek hasonló testületek, csakhogy ott "kemény politikai, erkölcsi és anyagi felelősségük" van a tagoknak, akiknek a kinevezéséhez az egyetemek is hozzájárultak. Ráadásul korlátozottabbak a jogköreik, mint a magyar modellben és "nem örökre rendelkezhetnek a több ezer milliárdos egyetemi vagyonnal" – magyarázta Polónyi, miért sántít a miniszter párhuzama.

A kutató szerint egyszerű propaganda, hogy a kormány kifizeti az Európai Unió helyett az ösztöndíjakat. Az Erasmus és a Horizont is a kapcsolatépítésről szól: a hallgató vagy a kutató keres magának partnerintézményt, amellyel együtt vesz részt a programban. Már most is vannak olyan kutatási projektek, amelyekben a külföldi partner elzárkózott, hiszen tudja, hogy a magyar fél jövőre már ki lesz zárva, vagyis nem fognak tudnak együttműködni. Ez tehát nem pénzkérdés, ez a kapcsolati hálóról szól, a lényeg a kapcsolatok erősítése az egyetemi polgárok között. Nem lehet pótolni egy egyszerű ösztöndíjjal – mutatott rá Polónyi.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: MTI/Koszticsák Szilárd