„Vásároljon
Reggeli gyors

Ahogy a tranzitzónák ügyében, a kormány a civil szervezeteknél is meghajol az Európai Bíróság előtt?

19/06/2020 07:18

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Az amerikai sajtóban több helyen is foglalkoznak azzal, hogy az Európai Bíróság megállapította: ellentétes az unió jogával a civil szervezetekre vonatkozó 2017-es magyar szabályozás. Az EU legfőbb igazságszolgáltatási fóruma diszkriminatívnak és megalapozatlannak minősítette azt a rendelkezést, amely szerint külföldről támogatott szervezetként kell regisztráltatniuk magukat egy bizonyos támogatási összeg fölött. A New York Times cikkében emlékezte arra, hogy a tranzitzónák ügyében a kormány először nem akarta elfogadni a döntést, később mégis meghajolt a bíróság előtt. A lap megjegyzi, hogy az orosz mintára emlékeztet a magyar törvény.

2020. június 19. Reggeli gyors / részlet, Kárpáti János lapszemléje (20.06.19.)
05:36
00:00

A Soros által támogatott szervezeteket célozta vele a kormány

A Washington Post az AP amerikai hírügynökség jelentését átvéve számol be arról, hogy a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság megállapította: ellentétes az unió jogával a civil szervezetekre vonatkozó magyar szabályozás, miszerint külföldről támogatott szervezetként kell regisztráltatnia magát annak a nem kormányzati szervezetnek, amely évente 7,2 millió forintnál több támogatást kap külföldről, és fel is kell fednie az olyan külföldi támogatók kilétét, akik, illetve amelyek egy évben 500 ezer forintnál nagyobb összeggel finanszírozzák a működését.

Az EU legfőbb igazságszolgáltatási fóruma diszkriminatívnak és megalapozatlannak minősítette ezt a rendelkezést – emeli ki a tudósítás. Az AP ismerteti azokat a nézeteket, miszerint a törvény főként a részben vagy egészben Soros György által finanszírozott csoportokat célozza meg, mint amilyen például a jogvédő Magyar Helsinki Bizottság vagy a korrupciót figyelő Transparency International. Orbán Viktor – emlékeztet a hírügynökség – politikája kulcskérdésévé tette a bevándorlás teljes ellenzését. Nem sokkal azután, hogy 2010-ben újra hatalomra került, céltáblává tette a nem kormányzati szervezetek külföldi finanszírozását, de a működésükkel szembeni ellenségessége a 2015-ös migrációs válság nyomán erősödött fel, amikor néhány NGO jogi segítséget kezdett nyújtani a menedékkérőknek, vagy igyekezett előmozdítani magyarországi beilleszkedésüket.  

A beszámoló kitér arra, hogy Christian Wigand, az Európai Bizottság szóvivője szerint a bíróság fontos döntést hozott, amellyel védelmezi az egyesülés, az unión belüli civil társadalmi szervezetek szabadságát, és megerősíti az uniós belső piaci szabályokat. Víg Dávid, az Amnesty International magyarországi igazgatója úgy vélekedett, a döntés csapást mért a magyar hatóságok azon erőfeszítésére, hogy megbélyegezzék és aláássák a civil társadalomnak a kormányt bíráló szervezeteit. Ismerteti az AP Patrick Gaspardnak, a Soros által létrehozott Nyílt Társadalom Alapítványok elnökének a nyilatkozatát is, miszerint a magyar törvény jogellenessé nyilvánítása a jogállamiság és a közéleti pluralizmus helyreállításának az irányába mutató lépés. Huszonhárom nem kormányzati szervezet kérte a törvény felülvizsgálatát a magyar Alkotmánybíróságtól, de az az uniós ítélkező testület döntéséig felfüggesztette az eljárást – olvasható a Washington Post által közzétett AP-tudósításban.

Tüntetés a civil szervezetekről szóló törvénytervezet ell
 
Nagyméretű szívet formálnak a civiltörvényről szóló javaslat ellen szervezett tüntetés résztvevői a fővárosi Hősök terén 2017. április 12-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán
 

 

Ha nem tartják be, bírság jöhet

A New York Times külön cikket szentel a Luxembourgban meghozott ítéletnek, miszerint a magyar rendelkezés – a kormány állításával ellentétben – nem az átláthatóságot, hanem a bizalmatlanság légkörét teremti meg az érintett egyesületek, illetve alapítványok vonatkozásában. A lap jogi szakértőket idéz, akik szerint Magyarországnak az ítélet nyomán ebben a formájában hatályon kívül kell helyeznie a törvényt, és ha ezt nem teszi, akkor szankcióknak, esetleges pénzbírságnak nézhet elébe.

A New York Times szerint miután Magyarország autoriter irányt vett, a bírálóknak otthon szinte sehová nincs lehetőségük fordulni, és a kormánnyal való szembeszállásra csak kevés lehetőség marad – ezek közé tartozik az Európai Bíróság, illetve más uniós intézmények igénybevétele. Normális esetben – idézi a lap Bárd Petrát, az ELTE jogi karának a tanárát, a CEU vendégoktatóját – egy demokráciában léteznek jogorvoslati lehetőségek, de az állam fogságába esett társadalom esetében az ellenőrző funkciók már nem működnek jól, tehát megnövekszik a külső ellenőrzés fontossága. Bárd Petra kitért arra: az Alkotmánybíróság vonatkozásában egyértelműen megmutatkozott a csapdahelyzet, az, hogy nincs lehetőség a hazai jogrendszerben az ilyen jogsérelmek kezelésére.

A New York Times cikke emlékeztet arra, hogy a magyar kormány megpróbált ugyan kihívást intézni az Európai Bíróság ellen, de amikor bírság kiszabásának az eshetőségével került szembe, akkor meghajolt a luxembourgi döntés előtt. A múlt hónapban, amikor az Európai Bíróság úgy találta, hogy a menedékkérők tranzitzónában tartása jogellenes fogvatartással ér fel, akkor Bakondi György, Orbán biztonsági ügyekben illetékes legfőbb munkatársa ugyan először azt mondta a magyar televízióban, hogy a kormány nem fogja elfogadni a döntést, ám néhány napon belül közel háromszáz menedékkérőt átszállítottak nyitott, illetve félig nyitott menekülttáborokba.

A lap megjegyzi, hogy a civil szervezetek említett, 2017-es regisztrációra kötelezése uniós tisztségviselőket és a civil társadalom képviselőit arra a 2012-ben hozott orosz törvényre emlékezteti, amely „külföldi ügynökként” való bejegyeztetést ír elő a küföldi pénzbeli támogatásban részesülő nonprofit csoportok számára. Sztraka Andrea, aki az Amnesty Internationalnél az adománygyűjtés felelőse, elmondta a New York Timesnak: a magyar törvény dermesztő hatást fejtett ki a nem kormányzati szervezetek támogatóinak körében, hiszen belegondoltak a lehetséges negatív következményekbe, ha kitudódik róluk, hogy civil szervezeteket támogatnak.

Kárpáti János lapszemléjét a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: MTI/Balogh Zoltán)

Reggeli gyors
2020. június 19., péntek 07.00