A populista, nacionalista vezetők felemelkedése Európában megtöri a közös politikát

Az európai vezetők már Gáza esetében is azt bizonyították, amit most Teheránnal kapcsolatban, nevezetesen, hogy nem tudják megvédeni az európai érdekeket, vonakodnak kimondani Washington és Tel-Aviv felelősségét, és ennek folytán tehetetlenek a nagyhatalmi ragadozókkal szemben – fogalmazza meg elmarasztaló ítéletét az EUObserver, hozzátéve, hogy ez a kudarc már nem pusztán morális, hanem stratégiai jellegű. 

A portál úgy látja, hogy az emelkedő energiaköltségek, az ellátási lánc szétzilálása, Oroszország ukrajnai háborújának pusztító hatása, valamint a büntető amerikai kereskedelmi intézkedések sora azt mutatja: Európa drágán megfizet azért, mert nem képes befolyásolni szövetségeseinek a döntéseit. Az EUObserver elismeri, hogy az iráni rezsim iszonyatos, és el kell ítélnie mindenkinek, aki tiszteli az emberi jogokat, de úgy véli, hogy az amerikai-izraeli csapások, amelyeket a jogi szakértők nagy része jogellenesnek minősít, olyan európai hozzáállást követelnének meg, amely a nemzetközi jogban gyökerezik. A portál szerint a legtöbb európai kormány és intézmény – kivéve a támadás jogellenességéről szóló, azonnal kiadott spanyol nyilatkozatot és néhány főváros megkésett reagálását - a gyávaságot választotta az elvek helyett. Különösen megalázónak tartja azt, hogy Németország – a kancellár washingtoni útja során – nem volt hajlandó úgymond kioktatni az Egyesült Államokat, és nem védte meg Spanyolországot, amikor az amerikaiak kereskedelmi intézkedésekkel fenyegették meg. 

A cikk hosszasan ostorozza az európai egység hiányát, ami értelmezésében teret enged az erőszakos, zaklató nagyhatalmi fellépésnek, fenyegeti a szabályokon alapuló rendet. Kifejti, hogy a populista, nacionalista vezetők felemelkedése egyes tagállamokban megtöri a közös politikát, a stratégiai vitákat belpolitikai színházzá változtatja, és önérdekeket követő fővárosok számára lehetővé teszi, hogy megvétózzák a kollektív cselekvést.

Ahol a meggyőzés nem ér célt, ott az uniónak nem szabad hagynia, hogy biztonságát és virágzását néhányak túszul ejtsék – indokolja meg a portál azt az igényt, hogy olyan esetekben, amikor sürgősen kollektív cselekvésre van szükség, akkor rutinszerű eljárássá kell tenni a minősített többségi döntéshozatalt – vagyis a vétójog mellőzését -, illetve a cselekedni készek koalíciójának a rugalmas megteremtését. Figyelemre méltó, hogy a cikk Magyarország és Szlovákia mellett Németországot is megemlíti abban az összefüggésben, hogy obstrukciós magatartással nem szabad megbénítani az uniót, az európai biztonság és az alapvető elvek védelmezését. Németországnak itt konkrétan azt a szemrehányást teszi, hogy tompítja Izrael bírálatát.

 

Némiképp ide kívánkozik a Politico egyik minapi cikke, amely azt találgatja, hogy miként tervezi az Európai Unió megakadályozni azt, hogy az új tagállamokból - idézem a címet – Magyarország 2.0 legyen. Az írás a tagjelöltek mostani éllovasának, Montenegrónak a várható csatlakozási feltételeiről megállapítja, hogy azok szigorodni fognak. Az Európai Bizottság hosszú távra szóló védő intézkedésekkel kívánja biztosítani, hogy az uniónak lehetősége legyen választ adnia, ha ebben a kicsiny balkáni országban visszaszorulna a demokrácia vagy a jogállam. Egyelőre még senki nem látja tisztán, milyen lesz végül az a szöveg, amely ezt hivatott biztosítani. Bizottsági forrásból úgy tudni, hogy a konkrétumok kimunkálását végző munkacsoport heteken belül megalakulhat. A Politico diplomáciai körökből úgy értesült, hogy a montenegrói csatlakozási feltételek megszövegezését illetően Franciaország őrzi leginkább a védállásait, és „ultraóvatos” tartózkodó magatartást tanúsít: a 2027-es francia elnökválasztásig nem akar zöld jelzést adni a csatlakozási szerződés formába öntéséhez. Egy francia diplomata viszont nonszensznek minősítette ezt a feltételezést, és arról beszélt, hogy Párizs csak a valós érdemeken alapuló csatlakozási folyamathoz ragaszkodik.

A portál tudomása szerint mindenesetre olyan elképzelések keringenek, hogy Montenegró és más új csatlakozók vétójogát felfüggeszthetnék az EU alapvető értékeinek, különösen a jogállamiságnak a megsértése esetén. Nyitott kérdés viszont, hogy meddig maradnának hatályban a biztosítékot jelentő intézkedések. Úgy hírlik, Podgorica csaknem minden óvintézkedést hajlandó elfogadni, kivéve azt, hogy korlátozzák a szavazati jogát. A Politico úgy értesült, hogy Björn Seibert, Ursula von der Leyen kabinetfőnöke és a tagállamok uniós nagykövetei közös vacsorán egyeztettek, és azon elvetették az Európai Bizottság „fordított bővítésként” emlegetett elképzelését, miszerint úgy adnának EU-tagságot, hogy azzal először csak korlátozott kiváltságok és szavazati jogok járnának.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)