Köszönjük, hogy támogatják a Klubrádiót
Magyarország választ
múlva
Reggeli gyors

Ha az Európai Bíróság az EP-nek ad igazat, a Bizottságnak vissza kell szereznie a Magyarországnak felszabadított 10 milliárd eurót

13/02/2026 06:46

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Abban az esetben, ha az Európai Unió Bírósága (EUB) Tamara Ćapeta főtanácsnok tegnap közzétett állásfoglalásával összhangban az Európai Parlamentnek ad igazat az Európai Bizottság (EB) – vagyis az EU végrehajtó intézménye – ellenében, és megállapítja, hogy az EB helytelenül járt el, amikor felszabadított 10 milliárd eurót a Magyarországnak szánt, de korrupciós és jogállamisági aggályok miatt befagyasztott uniós támogatásból, akkor a Bizottságnak az lesz a teendője, hogy más, a jövőben folyósítandó támogatások visszatartása révén gondoskodjék ennek az összegnek a visszaszerzéséről. Ezt írja a Guardian az uniós jog szakértőire hivatkozva. 

2026. február 13. Reggeli gyors - Világtükör Kárpáti Jánossal 2026.02.13.
05:14
00:00
A cikk szerint akármi is lesz a bíróság verdiktje, az fontos precedenst teremt majd abban a kérdéskörben, hogy mi is az Európai Bizottság pontos szerepe a jogállamisági ügyekben. A főtanácsnok – emlékeztet a londoni lap – azzal érvel, hogy Magyarország valójában nem hajtotta végre azokat az igazságszolgáltatási reformintézkedéseket, amelyek a pénz felszabadításának az előfeltételét jelentették. Az Európai Parlament több képviselője annak idején hangot adott azon véleményének, hogy a Bizottságot politikai szempont motiválta, amikor kielégítőnek értékelte a magyar kormány által tett lépéseket – nevezetesen az a politikai megfontolás, hogy meg akarták szerezni Orbán Viktor támogatását Ukrajnával kapcsolatos uniós döntésekhez. 

A Guardian megemlíti azt is, amit a főtanácsnoki indítványokkal kapcsolatban mindig ki szoktak emelni: ez elvben csupán az ügy áttekintésével megbízott jogi szakértő véleménye, és nem köti a bíróságot, ám a tényleges gyakorlat az, hogy a meghozott ítélet többnyire tükrözi a főtanácsnoki indítványt. 

 
Európai Bíróság
 
Európai Unió Bírósága Forrás: By Luxofluxo - Own work, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=107742750
 

 

A magyarországi választás nem csupán Orbánról szól, hanem átalakíthatja az egész balkáni hatalmi dinamikát – írja az EUAlive.

Az európai kérdésekkel foglalkozó portál szerint azon túl, hogy április 12-ike erőpróbát jelent Orbán Viktor miniszterelnök és Magyar Péter ellenzéki vezető között, a kimenetel eldöntheti azt is, túléli-e a választást az a politikai tengely, amelyet Magyarország határain túl, Belgrádon és Banja Lukán át Szkopjéig – vagyis Szerbián és a boszniai Szerb Köztársaságon át Észak-Macedóniáig - alakítottak ki. Orbán veresége meggyengítené az Orbánéhoz hasonló gondolkodású vezetőkbe vetett ideológiai bizalmat is. Orbán konfrontációi az uniós intézményekkel, kapcsolatépítése az európai szélsőjobboldali erőkkel, illetve a nemzeti szuverenitás hangsúlyozása olyan politikai mintát képez, amely fogékony partnerekre talált a Balkánon. 

Ez Aleksandar Vučić szerb elnök esetében a legnyilvánvalóbb: az orbáni Magyarországra gyakran tekintenek úgy, mint amely rokonszenvet táplál az európai vitákban Szerbia álláspontja iránt, és hasznos csatornát biztosít Vučićnak, amikor olyan ügyekben kerül szembe Brüsszellel, mint a jogállamiság, a médiaszabadság, illetve a geopolitikai elköteleződés. Ha Magyarország irányt vált, elenyészhet Budapest hajlandósága arra, hogy politikai befektetést eszközöljön Belgrád ellentmondásos magatartásának a védelmezésébe. Ez ugyan nem állítaná Szerbiát automatikusan EU-vágányra, de szűkítené Vučić diplomáciai mozgásterét – vélekedik az EUAlive. 

 
Orbán Viktor fogadta Alekszandar Vucic szerb elnököt
 
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Alekszandar Vucic szerb államfő a Karmelita kolostorban tartott sajtótájékoztatójukon 2025. február 17-én.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
 

 

A cikk szerint a hatás Bosznia-Hercegovina esetében is jelentős lenne. Magyarország a kevés megmaradt referenciapont egyike Milorad Dodik boszniai szerb vezető számára, és a magyar politikai orientáció megváltozása esetén Banja Luka kénytelen lenne nagyobb mértékben eleget tenni az európai ajánlásoknak, és szűkülne Dodik manőverezési lehetősége a törékeny nemzetközi egyensúlyhelyzetben élő Bosznia-Hercegovinán belül. 

Észak-Macedóniában a portál megfogalmazása szerint összetettebb a helyzet: ott ugyanis a Magyarországgal való együttműködésnek vannak gyakorlatias dimenziói is. Az elmúlt években ugyanakkor szoros politikai kapcsolatok épültek ki, és új budapesti vezetés esetén szigorúbbá válhat az intézményes megközelítés, valamint nagyobb hangsúlyt kaphat az átláthatóság. Ez olyan alkalmazkodásra szoríthatja a szkopjei vezetést, hogy a gazdasági egyetértéshez már nem elég a politikai affinitás.

A tét azonban – hangsúlyozza az EUAlive – több, mint az, hogy miként alakulnak a bilaterális kapcsolatok. Orbán választási veresége azt az üzenetet hordozhatná, hogy az úgynevezett illiberális modell politikailag sérülékeny lehet. És fordítva, Orbán győzelme megszilárdítaná a folyamatosság érzetét a regionális szövetségesek között, és annak a modellnek a fenntarthatóságát, amely az egymáshoz történő ideológiai közeledésen, a Brüsszellel való szelektív konfrontáción alapul. 

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)

Reggeli gyors/Világtükör
2026.02.13., péntek 7.00
Szerkesztő: Kárpáti János