A Béketanács támadás az Egyesült Nemzetek által irányított világrend ellen

Új ablakban

2026. február 20. Reggeli gyors - részlet (2026.02.20.) Kárpáti János lapszemléje

05:27

00:00

A Donald Trump kezdeményezésére létrejött Béketanács

igencsak vitatott intézmény, mégpedig azért, mert abban teljhatalma van az amerikai elnöknek – írja a Die Zeit német hírmagazin. A cikk hivatkozik a Német ENSZ-Társaság állásfoglalására, miszerint a Béketanács létrehozása támadást jelent az Egyesült Nemzetek által irányított világrend ellen, mert a béketeremtés feladatát alárendeli Trump kül- és biztonságpolitikai érdekeinek. Anne Peters, a nemzetközi jog professzora a Legal Tribune Online portál számára adott nyilatkozatában a 21. századi nemzetközi jog példátlan jelenségének minősítette Trump túlhatalmát a Béketanácsban – olvasható a német elemzésben.

 

Board of Peace

Facebook

 

A Die Zeit saját megállapításaként is hangsúlyozza, hogy a testület nem demokratikus jellegű. Alapító okirata Trumpot nevezi meg a Béketanács elnökeként, de ezt még csak nem is köti az Egyesült Államok elnöki funkciójához. Trumpnak vétójoga van, és ha magától nem mond le, csak abban az esetben távolítható el a testület vezetői tisztségéből, ha az elnökség egyhangúlag kimondja azt, hogy nem képes ellátni hivatalát. Ám még ebben az esetben is, csakúgy, mint önkéntes lemondás esetén, saját maga nevezheti meg utódját. Az elnökség tagjainak kilétéről is ő maga dönt. Az alapító elnökség tagjává Marco Rubiót, saját külügyminiszterét, továbbá Steve Witkoffot, korábbi tárgyaló különmegbízottját, Tony Blair volt brit miniszterelnököt, valamint Jared Kushnert, saját vejét nevezte ki.

Donald Trump jogosult egymaga dönteni arról is, mely államokat hívja meg tagnak a Béketanácsba. Jelenleg 27 ország vesz részt a grémiumban, köztük Magyarország. Az állandó tagság meglehetősen sokba kerül, egymilliárd dollárt kell hozzá egy éven belül leszurkolni. Hogy a pénzzel mit kezdenek, nem világos.

A meghívás elutasítása miatt Trump azzal fenyegette meg Franciaországot, hogy 200 százalékos vámot vet ki a francia borra és pezsgőre. Yvette Cooper brit külügyminiszter azzal indokolta hazája távolmaradását, hogy Putyin is meghívást kapott a Béketanácsba. Kanada meghívását Trump visszavonta, mert megsértődött Mark Carney miniszterelnök davosi beszéde miatt.

A Die Zeit kitér arra, hogy Friedrich Merz német kancellár a jelenlegi formájában elutasítja a Béketanácsot, és Johann Wadephul külügyminiszter hangsúlyozta, hogy nemzetközi szinten az ENSZ az a békén őrködő szervezet, amely Berlin támogatását élvezi. A német kormány azonban teljes mértékben nem veti el Trump kezdeményezését, és az első összejövetelre, amelyet főként Gázának szenteltek, a külügyi tárca úgy döntött, hogy osztályvezetői szinten képviselteti magát. 

Most egy adalék az egyfelől Ukrajna,

másfelől Magyarország és Szlovákia között az energiaellátással kapcsolatban kialakult viszályhoz. A Reuters a kijevi székhelyű, ExPro nevű cég adataira hivatkozva azt írja, hogy Magyarország és Szlovákia együttesen Ukrajna áramimportjának a 68 százalékát juttatta ebben a hónapban. Emellett Magyarországról érkezik az Ukrajnába behozott gáz mintegy egyharmada.

 

A Barátság kőolajvezeték.

 MTI Fotó: Máthé Zoltán

 

 

Végül egy írás arról,

hogy az Ukrajnával való jó viszony nem csupán morális vagy politikai értelemben hordozhat pozitívumokat, hanem gazdasági szempontból is kifizetődő lehet. Nézzük például az osztrák sógorokat, akiknek a know-howja – miként az APA hírügynökség áttekintésében olvasható - hasznosnak bizonyulhat Ukrajna újjáépítésekor. A cikket, amelyből kitűnik, hogy nyugati szomszédunk jelenleg többet exportál Ukrajnába, mint a háború előtt, a Die Presse című bécsi lap vette át.

Az Ukrajnába irányuló osztrák áruexport tavaly 770 millió euróra rúgott, ami 16,7 százalékkal több, mint az előző évi adat, és magasabb, mint az utolsó békeév, 2021 adata. A cikk szerint az ukrán gazdaság tavaly 2 százalékkal nőtt, idén pedig 4 és fél százalékot prognosztizál az IMF. Osztrák külgazdasági értékelés szerint az ukrajnai újjáépítés egyáltalán nem a jövő zenéje, hanem lényegében már négy éve zajlik. Az osztrák vállalatok olyan sürgetően szükséges termékeket exportálnak a háború sújtotta országba, mint gyógyászati cikkek, generátorok, illetve gépek. Nagy potenciál rejlik a közlekedési – elsősorban a vasúti – infrastruktúra felújításában, valamint az energiaszektorban. Az osztrák technológiai tudásnak ez utóbbi vonatkozásban konkrétan az olyan kiserőművek előállításában van különösen nagy szerepe, amelyek kevésbé feltűnőek, így nincsenek annyira kitéve támadásveszélynek. 

Ukrajna gazdasági gondjai közül az energetika állapota mellett kiemelkedik a munkaerőhiány: sokan hagyták el az országot, és a háború kezdete óta a 45 milliós lakosság száma mintegy 32 millióra zsugorodott.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)