Digitális harcmező címmel közöl cikket a választások előtt álló Magyarországról a Der Standard
3/03/2026 06:12
| Szerző: Kárpáti János
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
Az írás jórészt arról szól, hogy milyen kihívásokkal néznek szembe azok, akik a szabad választások előfeltételeit akarják biztosítani, miközben visszaszorul a sajtószabadság, a médiában a tulajdonviszonyok politikai értelemben egyre koncentráltabbak, a digitális kommunikációs stratégiák pedig mind manipulatívabbak. Nemzetközi lapszemle.
Hogyan reagáltak az egyes uniós országok arra,
hogy az Egyesült Államok és Izrael támadást intézett Irán ellen? A Politico áttekintése szerint Pedro Sanchéz spanyol miniszterelnök volt az egyetlen olyan tagállami vezető, aki elítélte a Teherán elleni katonai fellépést. Ő ugyanakkor elítélően nyilatkozott az Irán által Izrael, illetve az öbölmenti államok ellen végrehajtott válaszcsapásokról is.

A paletta másik szélén viszont csak ez utóbbi iráni válaszcsapásokat ítélte el Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Málta, Portugália és Svédország.
A többiek valamilyen köztes álláspontra helyezkedtek. Dánia szerint Irán korábbi cselekményei teljességgel elfogadhatatlanok voltak. Észtország, Görögország és Írország azt hangsúlyozta, hogy Iránnak nem szabad szert tennie nukleáris fegyverre. Lettország, Litvánia, Luxemburg és Románia reményének adott hangot, hogy megnyílhat az út az iráni nép sorsának jobbra fordulása előtt. Szlovákia szerint várhatóak voltak az ellencsapások, és Pozsony szolidáris az ezeket elszenvedő országokkal. Lengyelország saját állampolgárainak a biztonságára helyezte a hangsúlyt reagálásában. Olaszország sem elítélő, sem támogató állásfoglalást nem tett sem az amerikai-izraeli csapásokat, sem az iráni ellencsapásokat illetően. Szlovénia aggodalmának adott hangot a fejlemények miatt, és a konfliktus továbbterjedésétől óvott. Németország az amerikai-izraeli csapások nyomán keletkező kockázatokra figyelmeztetett, de azt hangsúlyozta, hogy Berlin nem kívánja kioktatni Washingtont, mert igényli az amerikai segítséget az ukrajnai háború befejezéséhez.
Ami Magyarország reagálását illeti, a Politico megírja: Orbán Viktor egyfelől közölte, hogy emelik a terrorfenyegetettség szintjét, másfelől megragadta az alkalmat arra, hogy a Barátság kőolajvezetékről beszéljen, amelyről azt állítja, hogy Ukrajna rosszhiszeműen nem helyezi újra működésbe.
Szorosan kapcsolódik ehhez a Politico egyik későbbi írása,
amely azt elemzi, hogy az iráni válság - az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború, valamint Donald Trump fellépése után - újabb próbatétel elé állítja a már így is megosztott Európai Uniót, és hogy ebben a kérdésben még kisebb az EU befolyása.
A portál is használni kezdi a viszonylag újkeletű E3 formulát. Ismerkedjünk meg vele. Ezen a három legnagyobb európai hatalom – Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság – megint erősödő együttműködését értik, miközben London már nem tartozik az EU-hoz. Az E3 mintegy a magvát alkotja az úgynevezett elszántak - vagy más fordításban: tettre készek - koalíciójának (coalition of the willing), amely határozottabb fellépésre, mondhatni markáns arcél kialakítására törekszik – az Egyesült Államokkal partnerségben, de nem alávetettségben - mind Ukrajna megsegítése, mind általánosabb értelemben a nyugati összefogás jegyében. A Politico itt most arra hívja fel a figyelmet, hogy ez a bizonyos E3 jóval keményebb hangú állásfoglalást tett közzé Iránnal kapcsolatban, mint az, amire az EU egésze tudott jutni.

Az uniónak ugyanis az a közös nevezője a prioritásokat illetően, hogy védelmezze a polgári lakosságot, akadályozza meg a konfliktus kiterjedését, valamint mozdítsa elő az irániak szabad akaratnyilvánítását. Eközben Emmanuel Macron, Friedrich Merz és Keir Starmer azt szögezte le, hogy mindent megtesznek saját és szövetségeseik védelme érdekében, akár arányos mértékű védelmi lépéseket is, Irán rakétaindítási képességeinek a visszavetése céljából – mutat rá a Politico.
És most arról, hogy a liberális szemléletű bécsi Der Standard
a parlamenti választásra készülő Magyarországról közöl terjedelmes cikket, A digitális harcmező címmel, Rozgonyi Krisztinának, az Osztrák Technológiai Intézet vezető tudományos kutatójának a tollából. Az írás jórészt arról szól, hogy milyen kihívásokkal néznek szembe azok, akik a szabad választások előfeltételeit akarják biztosítani, miközben visszaszorul a sajtószabadság, a médiában a tulajdonviszonyok politikai értelemben egyre koncentráltabbak, a digitális kommunikációs stratégiák pedig mind manipulatívabbak.

A hagyományos médiatér beszűkülésével párhuzamosan a politikai kommunikáció növekvő mértékben helyeződik át a digitális térbe, és az idei választás előtt hibrid információs harcmező jön létre – állapítja meg Rozgonyi, és hozzáteszi: ezt mesterséges intelligencia segítségével előállított tartalmak, deepfake hamisított termékek, algoritmusos ráerősítések jellemzik, valamint az is, hogy olyan összehangolt tevékenység folyik, amely nem autentikus, ám mégis online nyilvánosságként hivatkoznak rá. Az úgynevezett digitális harcosok hálózata – amely pártközeli aktivistákból, sőt automatizáltan működő profilokból áll – egyfajta gerillalogika szerint működik, írja le az állapotokat a Der Standard vendégkommentátora.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2026.03.03., kedd 7.00
Szerkesztő: Kárpáti János
