„Klubrádió“
Konkrét

A nyilas nők nem a spájzban voltak

18/06/2019 18:31

| Szerző: Klubrádió

A Konkrét 2019. június 17-i adásában Böcskei Balázs vendége Pető Andrea történész volt, a CEU egyetemi tanára, az MTA doktora.

2019. június 17. Konkrét (2019. június 17., hétfő 15:00)
45:30
00:00
Műsorvezetők: Böcskei Balázs
A műsorban erős, és eddig nemigen feldolgozott témáról volt szó, a nyilas mozgalom nőiről. A beszélgetés apropója Pető Andrea új könyve, a 90. Ünnepi Könyvhéten napvilágot látott Láthatatlan elkövetők - Nők a magyarországi nyilas mozgalomban.

A nyilas nő sokáig nem jelentett mást, mint a nyilas férfi nője, felesége, de nemigen vizsgálták önnön magukban őket, ahogy azt a jellemzően maszkulin megközelítésű történelemtudománytól gyakran megszoktuk.

Ezzel a megközelítéssel szakított Pető Andrea, aki feltette azt az alapkérdést, hogy mi a történetírás feladata, és önmagának azt az utat jelölte ki, hogy bemutassa, mik azok a tényezők, amik a nőket láthatatlanná teszik a szélsőjobboldali mozgalmakban, mindezt az egyik leghíresebb nyilas nő példáján keresztül. Egy közös gondolkodásra serkent a könyv, mely bemutatja, hogy mit tudunk, mit nem tudunk, vagy hogyan mit nem tudunk. A könyv elolvasása után az olvasóban joggal merül fel a kérdés, hogy egyáltalán megismerhető-e a történelem, mert az egyik végkövetkeztetés, hogy két teljesen párhuzamos történeti emlékezetkultúra alakult ki Magyarországon a második világháború után, amelyeknek semmilyen közös találkozási pontja nincs: nagyon mást mond el a túlélők és az elkövetők emlékezete. A könyvnek egyik állítása éppen ez, hogy azok az emlékezetpolitikai csaták, melyek manapság zajlanak, többek között emiatt a megosztott emlékezetpolitikai helyzet miatt jöttek létre, és ebben kulcsszerepet játszottak a népbíróságok is. Ilyen peranyagokból dolgozik legtöbbször a történész, de jelen esetben számos visszaemlékezés, interjú is segítette a kutató munkáját.

"A kötet a budapesti népbíróság egyik legelső ügyének, Dely Piroska esetének krimiszerűen izgalmas elemzésén keresztül ad képet a második világháborút követő igazságszolgáltatás természetéről, valamint a nők szélsőséges radikális politikai mozgalmakban való részvételéről, részletesen szólva a nők elkövetővé válásáról, valamint a háború utáni emlékezetük kialakulásáról. A női elkövetők eddig láthatatlanok voltak a történetírásban éppúgy, mint a kollektív és az egyéni emlékezetben."

A népbírósági dokumentumok szerint Dely Piroska 1944 októberében a Csengery utca 64. alatti csillagos házban több ember meggyilkolásában is részt vett aktívan, de hogy egészen pontosan hogyan, és milyen szerepe volt, azt nehéz utólag rekonstruálni. Pető Andrea régóta foglalkozik a nyilas nőmozgalommal, 2003-ban egy konferenciaelőadás után ment oda hozzá egy férfi, aki rákérdezett, hallotta-e Dely nevét, és ő azt felelte, igen, majd elmondta azt, amit az iratokból lehetett tudni róla. Az idős úr azt felelte: én találkoztam vele. Így került Pető Andrea kapcsolatba a ház túlélőivel, megismerte Budapest első holokauszt emlékművét is, mely a ház belső udvarában áll: egy lebombázott házban talált kredenc márvány vágólapjába vésettek bele 19 áldozat nevét. Ez azonban nem egy tipikus holokauszt történet, itt magyarok öltek meg magyarokat - az emlékezés viszont kakofonikus, ami a magyarországi holokauszt emlékezés egyik fő jellegzetessége Pető Andrea szerint.

A teljes beszélgetést a YouTube-csatornánkon is megtalálja, iratkozzon fel rá!

FELIRATKOZOM:

 
Nyilas plakátok, 1944 Budapest;  
Forrás: Fortepan