„Klubrádió“
Reggeli gyors/Reggeli személy

Új csapat új tervekkel viszi a Sorsok Házát

31/05/2019 14:41

| Szerző: Klubrádió

A nulláról kezdte felépíteni az EMIH a működtetésére bízott Sorsok Háza koncepcióját, amihez új szakértőgárdát szerveztek, a munkában pedig Schimdt Mária már nem vesz részt – ez derül ki a leendő holokauszt-emlékhellyel kapcsolatos eddigi nyilatkozatokból. A legutóbbit Köves Slomó, az EMIH vezetője adta a Klubrádiónak. A rabbi azt mondta, több nemzetközileg elismert történészt, muzeológust hívtak meg a projektbe, amelynek szakmai vezetője Yitzhak Mais, a Jad Vasem volt igazgatója lett. Magyar szakértőket is felkértek a közös munkára, de az ő nevük egyelőre nem publikus. Köves Slomó hangsúlyozta, a múzeumban azt is bemutatják, hogy az antiszemitizmus a hivatalos magyar politika része volt, a hazai államigazgatás pedig 1944-ben aktív részt vállalt a deportálásokban. Arról is beszélt, jó, hogy a Sorsok Házát zsidó szervezet működteti és nem az állam, de az nem lehet kizárólag az EMIH-é. A Sorsok Háza kiállításának kivitelezése leghamarabb egy év múlva kezdődhet.

2019. május 30. Reggeli gyors/Reggeli személy (2019. május 30., csütörtök 09:00)
35:53
00:00
Műsorvezetők: Dési János, Panxnotded Miklós, Szénási Sándor, Pikó András, Rózsa Péter

A Sorsok Háza célja kollektív, társadalmi katarzis kiváltása, a leendő intézményben úgy akarják bemutatni a magyarországi holokauszt történetét, hogy az a feloldozás irányába vigyen – mondta Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija, aki a Reggeli személyben adott hosszabb interjút.

A Klubrádió műsorában hangsúlyozta, a holokauszt emléke nem csak a magyar zsidóság identitásában játszik nagyon fontos szerepet, de általában a nemzeti identitásban is olyan megkerülhetetlen pont, amivel valamit kezdeni kell. Az említett közös társadalmi katarzishoz pedig akkor lehetne eljutni a Sorsok Háza segítségével, ha az egész programot, a múzeumot és az oktatási, kutatási központot is minél többen a sajátjuknak éreznék, ami azt is jelenti, hogy túl kell lépni a veszekedéseken, és az inkluzivitás irányába kell elindulni. Ehhez elsőként az kellett, hogy a nulláról kezdjenek el építkezni, új koncepciót kialakítva, új szakértőket bevonva a programba. Azt is megjegyezte, a programba akkor lehet bevonni minél több további szereplőt, ha már van egy új koncepció, aminek a tartalmáról beszélgetni lehet.

Köves Slomó egy nyilvános fórumon arra már korábban utalt, hogy Schmidt Máriának, a Terror Háza Múzeum főigazgatójának, a jövőben nem lesz szerepe Sorsok Háza-programban.

Víziós dokumentum

Az új csapat felállítása tavaly október, november környékén kezdődött. A felkérések után a munkában több nemzetközileg is elismert holokauszt-szakértő és muzeológus vesz részt. A vezetője Yitzhak Mais professzor, a jeruzsálemi Jad Vasem (a Holokauszt Áldozatainak és Hőseinek Izraeli Emlékhatósága) történeti múzeumának volt igazgatója, valamint a programba bekapcsolódott David Marwell, a New York-i holokauszt múzeum egykori vezetője és Esther Farbstein izraeli történész, aki több könyvet is írt a témában, legutóbbi két kötetes munkája a magyar zsidóság holokauszttörténetéről szól. Hozzátette, Yitzhak Mais többek közt a chicagói, a New York-i, a montréali és a macedóniai holokauszt múzeumok kiállításainak kialakításában vett részt.

Elindult a közös munka, amelynek első, februárban zárult fázisában összeraktak egy „víziós dokumentumot”, amelyben – bár a Sorsok Házának épülete már áll – meghatározták a célokat, azokat a témákat, amelyekről beszélni szeretnének az intézményben. Ez alapján lehet továbblépni és egy történeti narratívát kialakítani, ami aztán meghatározza az intézmény szobakiosztását is. A szakmai háttérmunka során a történelmi állomások bemutatásához 20-25 témát határoztak meg, amelyek 1867-től 1945-ig és a holokauszt utótörténetéig terjednek – mondta Köves Slomó, aki hozzátette, az is természetes, hogy a magyar holokauszt történetét nemzetközi összefüggéseiben is tárgyalják.

 
 Forrás: Pixabay
 

Nem mond neveket

A következő lépésben egy törtészi tanácsadó testületet hoznak létre több magyar résztvevővel. Ennek a koncepcióját a kormány három-négy hete jóváhagyta, majd a következő hetekben a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) is betekintést kap a programba, és ezt a szervezetet is felkérik, hogy vegyen részt a közös munkában.

A magyar kutatók részvétele kapcsán hozzátette, a korábbi viták miatt abban nagyon óvatosak, hogy mikor és hogyan teszik közzé azt, kiket vonnak be a munkába, mert nem szeretnék, hogy a sok esetben félreértésekből adódott feszültségek ezekre a személyekre terhelődjenek. Tehát vannak már felkért magyar szakértők, de a nevüket egyelőre nem hozzák nyilvánosságra.

Most, hogy alapkoncepció létrejött, még legalább egy-másfél év kell ahhoz, hogy elkezdődjön a kiállítás kivitelezése.

„Nem szerencsés nagy hangon bojkottálni”

Köves Slomó arra a kérdésre, miért nem állami működtetője és tulajdonosa lesz a múzeumnak, miért egy zsidó szervezet, miközben nemzeti ügyről van szó, azt válaszolta, szerinte példaértékű, hogy a kormány egy zsidó szervezet kezébe adja a tartalmi döntéseket, ami szerinte nemzetközi összehasonlításban is a legjobb megoldás. Megjegyezte, a New York-i holokauszt múzeum is zsidó közösségi kézben van – bár ott kevesebb az állami támogatás. A legjobb, ha egy állam hagyja, hogy az adott zsidó közösség mondja el a történetét – nem magának, hanem a többségi társadalomnak.

A magyar állam ráadásul – anélkül, hogy beleszólna a tartalmi kérdésekbe – nem vonul ki a programból, hiszen annak az anyagi feltételeit biztosítja – tette hozzá.

Az is nagyon fontos, hogy a múzeum nem lehet egy bizonyos zsidó közösségé. Az EMIH és a többi vallásos, vagy nem vallásos zsidó közösségek feladata tehát az, hogy ne hagyják, hogy a különböző szervezetek közötti feszültségek beárnyékolják a programot. Hozzátette, a Sorsok Háza ügyében az elmúlt pár hónapban több más zsidó szervezetet is megkerestek, és az EMIH maximálisan nyitott az együttműködésre a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével (Mazsihisz) is.

Köves Slomó szerint a Mazsihisznek nem az összes vezetője gondolja úgy, hogy bojkottálni kellene az EMIH-et, illetve a Sorsok Háza-programot, azt mondta, ez ügyben több vallási és világi vezetőt is megkerestek már nyilvánosan és a háttérben. Reméli, minél többen ismerik fel a Mazsihiszben is, hogy a Sorsok Háza kérdésében nem szerencsés nagy hangon bojkottálni a másikat, mert közös felelősségről van szó. Nagyon nehéz úgy toleranciáról, megértésről, őszinteségről beszélni, amelyek a holokauszt kapcsán kulcsszavak, hogy a többségi társadalom és a politika közben azt látja, ezek a zsidó szervezetek között sincsenek meg – fogalmazott.

 
 
Forrás: Pixabay
 


Miért az EMIH?

Arra a riporteri kérdésre, hogy a kormány miért az EMIH-et bízta meg a feladattal, Köves Slomó azt válaszolta, szerinte azért, mert a Mazsihisszel az elmúlt években – az új holokauszt múzeum tervéről szóló 2013-a kormányzati bejelentés óta – nem sikerült dűlőre jutni az ügyben.

A Mazsihisz elnöke, Heisler András áprilisban azonban azt mondta, tavaly a kormányzat részéről ígéretet tettek neki, hogy bevonják a Sorsok Háza szervezésébe, ami végül nem történt meg, majd a projektbe zsidó részről az EMIH szállt be. „Rossz koncepció, hogy bármelyik zsidó szervezet megkapja ennek az intézménynek a vezetését. Onnantól kezdve a saját kis virtuális gettónkba zárjuk be az emlékezést. És ennek az intézménynek pontosan az lenne a feladata, hogy a társadalom emlékezzen a holokausztra. Akkor van hatása. Ha bezárkózunk és egymagunk sírunk arról, hogy mennyire borzalmas volt, akkor már csak a forma marad, a tartalom nem” – mondta a Mazsihisz elnöke több mint egy hónapja.

Mennyi árnyalata van a jónak és a rossznak?

Köves Slomó szerint bár a holokauszt történetét nagyon nehéz jól elmondani, a legfontosabb – hogy autentikus történelmi kontextusba helyezve, és azt nem szépítve – megtaláljuk a személyes történeteket, például a borzalomnak ellenálló hősökét, elsősorban azokét, akik az áldozatok közé tartoztak, de a kiállításnak a többségi társadalomhoz tartozó hősökről is szólnia kell. Utóbbiak a számukat tekintve sajnos nagyon kevesen voltak, de fel kell mutatni az emberi minőséget, azt a fényt, ami reményt és útmutatást ad a sötétségben – tette hozzá.

A személyes, emberi morális felelősség a kiállítás központi kérdése lesz, a hőstettek és a bűntények tekintetében is, mert utóbbiak is egyes emberek cselekedeteiből álltak össze. A Sorsok Háza azt is láttatni akarja, mennyire nem fekete-fehér kérdés a helyes vagy helytelen tettek közti választás, mennyi árnyalata van a jónak és a rossznak, miközben ezzel együtt sem szabad megfutamodni a személyes döntés elől, mert azoknak is hatalmas súlya van.

Azt is hangsúlyozta, Magyarországon nagyon nem lehet olyan holokauszt múzeumot nyitni, amelyik nem beszél például arról, hogy az antiszemitizmus már a húszas-harmincas években a hivatalos magyar politika része volt, a magyar államigazgatás pedig 1944-ben aktív részese volt a deportálásoknak, hiába történtek azok a német megszállást követően.

Köves Slomó szerint azonban önmagában a tények elmesélése nem elég, azt kell kitalálni, hogy a magyar társadalom borzasztó múltbéli eseményeinek bemutatását hogyan kell együtt elvinni a feloldozás irányába, megértetni azt, hogy a magyar zsidóság tragédiája Magyarország tragédiája is volt. A rabbi a teljes magyar társadalmat az interjúban egy olyan családhoz hasonlította, amelyen belül erőszak történt, de végül együtt maradt, és amelynek ezek után valahogyan tovább kell lépnie múltja közös feldolgozásával.

Nem tetszett az önfelmentés

A józsefvárosi pályaudvaron kialakított holokauszt emlékhely megnyitása állandó vitáktól kísérve évek óta húzódik, bár az épülete már elkészült. Tavalyi tervek szerint az emlékhelyet a kormány az EMIH-hel és a kormányközeli Schmidt Mária által vezetett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvánnyal együttműködve alakította volna ki, és már 2018-ban megnyitották volna az intézményt.

A vita jórészt a kormány által képviselt történelemértelmezés körül folyt, miszerint 1944 márciusában, a német bevonulás kezdetével teljesen új helyzet állt elő, az azután elkövetett bűnökért a náci megszállók a felelősek. A projekt kritikusai, így a Mazsihisz szerint megengedhetetlen, hogy a Sorsok Háza részt vegyen a magyar állam e fajta felmentésében, ezért az emlékhelynek világosan be kell mutatnia, a hazai hatóságok felelősségét is a holokausztban. Kifogásolták azt is, hogy a tervezett kiállítás a korábbi tervek szerint csak az 1938-1948 közötti évekre fókuszált volna.

Az EMIH tavaly ősszel került be a programba, annak megvalósításába, a kritikusok szerint egyértelműen azért, mert szoros kapcsolatokat ápol a kormányzattal.

Új zsidó közéleti műsor a Klubrádión

Június 6-án, csütörtökön 13.00 órakor új heti műsor indul a Klubrádión Csak semmi majré! címmel. A magyarországi zsidó közélettel foglalkozó műsor debütáló adásának vendége Gábor György vallástörténész, a vitapartnere Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija lesz.

Reggeli személy/Interjú Köves Slomóval
2019. május 30., csütörtök 09.00
riporter: Rózsa Péter