A kormány az EU-s pénzekért hozott törvényei: "Nincs összhangban", "káros", "nem látják megvalósulni"
9/11/2022 13:09
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
A jogállamiság visszaállítása érdekében a kormány által hozott törvények egyszerre tesznek lépéseket az Európai Bizottság feltételeinek teljesítése felé, másrészt pedig olyan törvényeket erősítenek meg, amik éppen az ellenkezőjét valósítják meg. Aujeszky Nóra, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa szerint ezek nincsenek összhangban. Az információszabadsággal és a bíróságok befolyásolásával kapcsolatban nem lát bizakodásra okot.
Az elmúlt hetekben a magyar kormánypártok egymás után hoztak olyan törvényeket, amelyekkel tompítani akarják az Európai Bizottság a magyar jogállamisággal és korrupcióval kapcsolatos aggodalmait, hogy végül megkapja az ország az emiatt visszatartott uniós támogatásokat.
Egyszerre történik mindenféle törvényjavaslat, mondta Aujeszky Nóra, a Társaság a Szabadságjogokért politikai szabadságjogok projektjének a vezetője a Reggeli gyorsban. A törvényjavaslatok egy részét már el is fogadta a parlament. A TASZ munkatársa szerint a törvényjavaslatokat még módosíthatják, de például a most bevezetett úgynevezett vádkikényszerítést azokban a korrupciós bűncselekmények esetében, amelyekben az ügyészség "nem nyomoz megfelelően", az Alkotmánybíróság törvényesnek találta. Tehát ez nem sérti az ügyészség vádmonopóliumát, csak egy korrekciós eszköz.
Aujeszky Nóra szerint ez volt az egyik nagy előrelépés, hogy ki lehessen kényszeríteni a korrupciós nyomozásokat. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a jogszabálymódosítások előtt fontos lenne meghallgatni a szakértőket is, ami szintén az egyik feltétele az EU-val való megegyezésnek. A kormány ígérete szerint a jogszabályok 90 százalékánál erősíti a társadalmi részvételt. Ezért jó lenne már most elkezdeni, és becsatornázni a szakértői véleményeket, mondta a szakértő.
Hogy a kormány ezeket a jogszabályokat hogyan próbálja majd meg esetleg elsunnyogni, vagy "felvizezni", annak Aujeszky Nóra szerint a most felálló Integritás Hatóság egy próbája lesz. Kérdés, hogy az új jogintézmény hogyan fog működni, és hogy az átláthatósággal foglalkozó civilek aktívan szerepet tudnak-e majd vállalni benne. Ő maga a hatósággal kapcsolatban optimista, mert fontos lenne, hogy az átláthatóság megvalósuljon.
A bírságok befolyásolásának csökkentése is egy EU-s szempont, amivel kapcsolatban Aujeszky Nóra szerint nem jól áll a kormány, és az elmúlt hetekben az Országos Bírói Tanács ellen indított támadásokra utalt. Szerinte ebben a témában nem lehet biztatót mondani. A bírói függetlenség fontos garanciája a bírók véleménynyilvánítása, és hogy a saját maguk által választott tanácsok rendesen tudjanak működni, mondta. A bírói tanács például elfogadott egy új etikai kódexet, amiben a bírói véleménynyilvánítási szabadság és a bírói függetlenségre vonatkozó garanciák szerepelnek, de azt a Kúria elnöke megtámadta az Alkotmánybíróságon, ami így hosszú ideje vár a sorsára, holott Aujeszky szerint ez az etikai kódex "garanciája lenne a bírói függetlenségnek".
Szóba került a veszélyhelyzettel kapcsolatos szabályozás, illetve szabályozatlanság, amivel kapcsolatban a kormány egy időkeretet talált ki: legfeljebb 30 napra lehet kihirdetni. "Ez alapján pedig úgy tűnik, hogy ezek rövid időre szólnak, de közben van egy másik törvény, ami a különböző védelmi intézkedésekre vonatkozik, és abban a veszélyhelyzetet 180 napra lehet meghosszabbítani, alkalmanként, "tehát bármennyiszer".
A jogszabály november elsejétől lépett életbe, és szinte azonnal ki is hirdették az új veszélyhelyzetet novemberre, mondta a szakértő. Eközben azonban ez a jogszabály más, korábbi rendeleteket is meghosszabbít, "amik között vannak problémásak", mint például az adatigénylések megválaszolásának határideje, ami 15-ről 45-re emeli válaszadási határidőt. "Ez egy nagyon problémás törvény, amit korábban ki is vezették volna, de most újra meghosszabbítják, ami az információszabadságra nézve nagyon káros" - mondta a TASZ munkatársa.
"A másik oldalon ugyanakkor az a vállalása a kormánynak, hogy létrehoz egy új közadattárt, illetve meggyorsítja az információs pereket. Tehát egyrészt lépések tesz az Európai Bizottság felé az információszabadság jobb érvényesülése érdekében, másrészt viszont meghosszabbítja azt a veszélyhelyzeti rendeletet, amivel a hatóságok elhúzhatják a válaszadási időt. A kettő nincs összhangban, mondta.
A civil szervezetek szempontjából szerinte fontos lenne, hogy a jogalkotásban valódi társadalmi részvétel valósuljon meg, ezt "régóta nem látják megvalósulni", és hogy tényleg működni fog-e, csak találgatni lehet. Aujeszky szerint a legfontosabb lenne, hogy minden olyan szervezet bevonása, amely a saját területén szakértőnek számít, legyen az a gyermekvédelmi, vagy környezetvédelem.