Balásy Gyula drága könnyei - Kárpáti Iván jegyzete
A legfontosabb kérdés, amit nem tettek fel neki: az a közel százmilliárd forint osztalék, amit az elmúlt években kivett ezekből a cégekből, az tényleg az övé lett? Komolyan elvárják, hogy ezt elhiggyük? Hogy egy ilyen rendszerben, ahol minden szál egy központba futott össze, valaki ennyi pénzt "csak úgy" megtarthatott?
Az Index visszafizeti - Dési János jegyzete
Miközben akik csinálják, tudják, hogy hazudnak. Ha nem tudják, akkor meg annyira, de annyira hülyék, hogy nem szabad őket felügyelet nélkül az utcára engedni, mert még villamos alá esnek.
Erős hátszél – Hardy Mihály jegyzete
A feltételek kedvezőek Magyar Péter és a leendő kormánya számára, itthon is és külföldön is, elsősorban az Európai Unió központjában valós támogatásra számíthat. Ígéretes, ahogy nagyon gyorsan reagált a NER-es vagyonkimentési kísérletek hírére. Ahhoz, hogy meg tudja őrizni hitelességét, fontos, hogy gyorsan fordítson azon az elmúlt 16 évben tapasztalható trenden is, hogy nem azokat ültették a vádlottak padjára, akik erre igazán rászolgáltak.
Az oroszok már nincsenek a spájzban - Rózsa Péter jegyzete
Talán egyszer azt is megtudjuk, Orbán és Szíjjártó végül is milyen ellenszolgáltatást kapott az orosz felebarátoktól.
A példa - Szénási Sándor jegyzete
Gondoljuk meg, nagyhatalmú, nemzetközi háttérrel rendelkező, óriási pénzekkel dolgozó emberekről van szó, mégis szinte szó nélkül tűrték el egy kis ország felfuvalkodott pénzügyi zsarnokát.
Orbán semmit nem tanult - Kárpáti Iván jegyzete
Április 12-én milliók mondtak nemet. Nem finoman, nem árnyaltan, hanem egyértelműen: nem kérnek abból a világból, ahol a hazaszeretet párttagsághoz van kötve. Ez nem csak egy sima választási vereség volt. Ez egy értelmezés veresége is volt. Annak a gondolatnak a veresége, hogy a nemzet egy politikai oldal tulajdona lehet.
Mészáros, Andika és a nyolcas kulcs – Dési János jegyzete
E módon aztán hamar összejön az a 60 ezer dolgozó, akiről most a mi gázszerelőnk levelezésbe kezd az új miniszterelnökkel. Hatvanezer, de azért piaci alapon csak te lennél, meg Andika, aki a nyolcas kulcsot adogatná.
Adatszabadság – Józsa Márta jegyzete
A szabadságunk bizony az átlátható adatkezelésen, és az érdemi adatnyilvánosságon is múlik majd – írja Józsa Márta jegyzetében a koronavírus- és a HIV-statisztikák hiányára is alapozva.
Választási mese – Dési János jegyzete
13/05/2024 18:04
| Szerző: Dési János/Klubrádió
"Az eredeti történet a két kecskegidáról szól. Akik elindulnak a keskeny pallón egymással szemben a sebes vizű patak fölött. Egyikük sem hajlandó kitérni a másik elől és erre remek érveik vannak."
Egy régi mesét szeretnék most újra elmondani. Egyszer volt, hol nem volt, talán igaz se volt, mindenesetre akkor, amikor a kurta farkú malac már itt túrt nekünk, a baloldali és liberális pártnak többsége volt a parlamentben. Hát egy szép napon kiderült, hogy köztársasági elnököt kell már megint választani, mert az előző lejárt, mint a kakukkos óra. Akkoriban még nem volt annyira fogyóeszköz a köztársasági elnök, mint manapság. Nem lopkodtak szakdolgozatokat, nem adtak titkos kegyelmet terroristáknak, pedofilok segítőinek – miközben pártjuk mást sem harsogott, mint hogy pedofilveszély, gender és Brüsszel. De az előző nem parírozott eléggé, hát ment a levesbe. Só, bors – amennyit felvesz.
Nahát, lett is nagy sürgés és forgás, hogy kell iziben egy elnök, hogy legyen kit megválasztaniuk sebbel-lobbal. Száz szónak is egy a vége, aki elnök akart lenni, nevezzük most Szilinek, azt a szövetségbe forrtak közül az egyik párt nem akarta a kettőből. A másik meg kötötte az ebet a karóhoz. Mindenki, aki tudott kettőig számolni, és ilyen még akkoriban a kormánypárti képviselők közt is akadt, az tudta, hogy ajaj, ebből baj lesz. Ám mindegyik párt remek érveket mondott, hogy miért igen és miért nem. Tulajdonképpen mind a kettőnek volt igaza. (Bár utólag azért ezt a Szili dolgot bizonyára már másként látják az őt akkor pártolók is.) Mindenesetre, lett is egy elnöke a kisebbségben lévő ellenzéknek – a többi már tényleg mese.
Az eredeti történet a két kecskegidáról szól. Akik elindulnak a keskeny pallón egymással szemben a sebes vizű patak fölött. Egyikük sem hajlandó kitérni a másik elől és erre remek érveik vannak. Azzal együtt esnek a patakba, kicsit arrébb ott üldögél a farkas és aznap két kecskegidát vacsorált. Az egyikük még a fazékban is sivított, hogy de neki igaza van. A másik is, hogy neki. Az egyik tárkonyosan készült kicsit megcitromozva, fenyőmaggal megszórva, a másikhoz spárgával, kis szalonnával irdalva.
A most következő önkormányzati választásra azért nem teljesen igaz ez a tantörténet. Ugyanis még annyira sem egyenletes az igazság eloszlása, mint akkor volt. Ott van a pesti nyolcadik kerület, ahol egykori kollegánk Pikó András polgármesterkedik, méghozzá igen eredményesen, a többség megelégedésére. A helyi szocialisták, ráindítanak jelölteket – bizonyára nagyszerű érveik vannak. Bár leginkább arra, hogy tulajdonképpen nem lesz nagy kár értük, ha kiesnek, megszűnnek és emlékké válnak. Tudom, a politikus mégsem az a szakma, ahol legalább a „ne árts” elvét érvényesíteni kell – merthogy ártani hétköznapi megoldás, ha már használni nem tudnak. Ártanak, lekiismeretlenek, önzők és még buták is, mert érdemi eredményt úgysem tudnak elérni. Ahogy az egykor sikeres kilencedik kerületi polgármester, Gegesy Ferenc is kárt okoz azzal, hogy újra elindul. Minek egy sikeres pályafutást egy efféle pitiáner és szégyenteljes akcióval zárni. (Ő legalább nem egy párt, csak önmaga, ha van ennek jelentősége.) Vagy a harmadik kerületben a kutyapárt a polgármester ellen és a példák még sorolhatóak hosszan.
Kis kecskéim, azért ezek az esetek nem erős érvek amellett, hogy kormányzóképes erő lenne itten, meg tudná, mit kell csinálni, ha… Mese habbal. Ha ebben a tulajdonképpen apróságban ennyire pitiánerek bírnak egyesek lenni, akkor mire számíthatunk, ha a pallón jönnek majd megint egymással szemben. Pikót támogatni kell, Gegesy és a többiek lépjenek vissza és így tovább. Kivéve, ha a kecskebőrbe fideszesek bújtak - akkor mindent értek.
Különben ez a farkasok vacsorája lesz. Szili Katalin pedig csókoltat mindenkit.
Dési János jegyzete az Esti gyors 2024. május 13-ai adásában hangzott el.