Látkép a Diamond Himalayáról – Szénási Sándor
A Cápák közöttből ismert Tóth Ildikónak sikerült a saját dühét átszármaztatnia az emberekre, hiszen a vállalkozót, akinek a becsületességét minden partnere visszaigazolta, nyilván feldúlta, hogy őt összemoshatják az esetleg ügyes, de államilag védett életű fosztogatókkal.
Többség által vágyott igazság – Selmeci János jegyzete
Ha a volt köztársasági elnök nem azzal magyarázná a kegyelmi döntést, hogy Orbán Viktortól vagy a volt miniszterelnök valamelyik családtagjától kapott utasítást, ön hinne neki, és elégedetten hátradőlne? Bár a K. Endrének adott kegyelem — a Szőlő utca mellett — az elmúlt húsz év egyik legnagyobb morális felháborodást kiváltó története, a politikai felelősök keresése elvonja a figyelmet az állami gondozásban élő gyerekektől, akiket ezekben a percekben is bántanak.
Minden lépés a devizahitel-károsultak számára már megkésett - Rózsa Péter jegyzete
Nem lehet elég gyorsan és sajnos a már lefutott ügyekben egyáltalán elérni valamilyen eredményt, kárpótlást.
A kólásdoboz - Szénási Sándor jegyzete
Havasi Bertalan, Orbán korábbi sajtófőnöke ismét hazatalált. Az újságírói körökben sajtóelhárítónak becézett helyettes államtitkár visszaléphetett volt főnöke szolgálatába, és ez láthatóan több frusztrációjától szabadította meg, legfőképpen a magánytól, amibe a vereség után csöppent.
Havasi Bertalan legyen a Fidesz elnöke! - Kárpáti Iván jegyzete
Nézzük meg a mezőnyt! Orbán Viktor trash celebként sodródik a nyilvánosságban. A bukott miniszterek úgy állnak Magyar Péterrel szemben, mint középiskolás színjátszókör a Broadwayn. A nagy harcosok eltűntek.
Sulyok bűnei - Dési János jegyzete
Sulyok Tamás a Fidesz embere. És nemcsak mióta köztársasági elnök lett, hanem előtte alkotmánybíróként, az Alkotmánybíróság vezetőjeként is.
Aszály – Józsa Márta jegyzete
Víz nem lesz több, vagy az egyik, vagy a másik szomjazik. Szóval úgy tűnik, nem lesz mifelénk se kecske, se káposzta, egy szál sem. Hogy egy szellemi aszály által sújtott klasszikust idézzek: ez az óriási kognitív disszonancia.
Egy déjà vu – Szénási Sándor jegyzete
A helyzet az, hogy Tarr Zoltán nem a valót írta. Az alaptörvény egyáltalán nem kényszeríti a kormányt a MMA-val való egyeztetésre. Egy deklaráltan nemzeti-konzervatív szereplő egyedi döntéshelyzetbe hozása finoman szólva is különös. De itt van az Iványi-féle MET egyházi státuszának visszaállítása is, amiről a miniszter zagyvaságokat beszélt. Ezekről is szó esik Szénási Sándor jegyzetében.
Tákolmányország - Rózsa Péter jegyzete
28/12/2023 18:03
| Szerző: Rózsa Péter/Klubrádió
"Nem kell ahhoz magasan iskolázottnak lenni, hogy a bíróság döntéseiben nem egyszer felfedezze az elfogultságot. Elég, ha figyeli az ember, milyen döntéseket is hoztak az elmúlt években az alkotmánybírók. Kilóg az a bizonyos lóláb."
"Nem alkotmány ez, hanem tákolmány" – olvasom egy bejegyzésben, amit annak okán írt egy elkeseredett ember, hogy nem bízik az Alkotmánybíróságban. Ugyan három híres ügyvéd készítette az ő sorsát is jelentősen befolyásoló keresetet, sok jóra mégsem számít, mert magát az alaptörvénynek átnevezett valamit eleve nem tartja alkalmasnak, hogy betöltse egy alkotmányszöveg szerepét.
Nem kell ahhoz magasan iskolázottnak lenni, hogy a bíróság döntéseiben nem egyszer felfedezze az elfogultságot. Elég, ha figyeli az ember, milyen döntéseket is hoztak az elmúlt években az alkotmánybírók. Kilóg az a bizonyos lóláb, hiszen legtöbbször a kormány érdekei, s legkevesebbszer a panaszosoké érvényesültek. A tizenegy alkalommal toldott-foldott szöveg – ezt alkotmánymódosításnak hívják hivatalosan – eredendően lyukas, mint az ementáli sajt. Konkrétumok nincsenek benne megfogalmazva, így a jogászoknak nehéz a dolguk, mert előre kellene kitalálniuk, a gumiszöveg miként alkalmas arra, hogy megkerülve a valódi kérdést, a kormánynak megfelelő választ lehessen kialakítani belőle. Furfangosan ki kellene sakkozni, a bíróság milyen módon tudja majd húzni-vonni ezt a gumijogszabályt, hogy ne a kormány kárára döntsön. Mert sokszor a lényegi tárgyalás előtt készen van az ítélet. A legtöbb népszavazási kezdeményezést, civil javaslatot, törvények felülvizsgálatát és szinte minden ellenzéki politikus keresetét elutasította a testület az elmúlt jó tíz évben. Nem lehet tehát azon csodálkozni, ha egy-egy érintett már előre vesztesnek érzi magát.
Az adott bejegyzés egyébként arról szól, hogy a beadvány alapján az Alkotmánybíróság hozzon határozatot, vajon nem alaptörvény ellenes-e, hogy ma Magyarországon legalább 300.000 ember rokkantsági ellátása nem éri el a létminimum összegét. Egy alkotmányosan működő demokráciában nem is jöhetne létre ilyen helyzet, hogy rászorulók tömegei maradnak lényegében elemi támogatás nélkül. Pardon, ez nem is támogatás, hanem kötelező állami gondoskodás – kellene, hogy legyen. Itt azonban a mészéroslőrincek országában a szegény, az elesett nem számít. A várkonyiandreák ruhatára itt fontosabb a kormánynak, mint a társadalom perifériájára szorult emberek megsegítése. És még, hogy ez se legyen elég a döjfből, a felkarolásukra vállalkozó karitatív szervezeteket még üldözi is ez a mászáros kormány, hiszen az Oltalom Egyesület, Iványi Gábor ezreket támogató szervezete is ellenség; adóhatóság, rendőrség és egész kormányzati apparátus igyekszik felszámolni az ország egyetlen olyan civil szervezetét, ami egyszerre működtet hajléktalanszállót és kórházat, népkonyhát, szegény gyerekeknek bentlakásos iskolákat. Persze madarat tolláról, Orbánt barátjáról lehet felismerni; neki Mészáros a barátja és Iványi az ellensége. Az emberek nagy többségének ez pont fordítva van, csak éppen ebből számukra semmi jó nem származik. Szóval most kb. 300.000 ember várja, az Alkotmánybíróság miként foglal állást, elfogadható-e, hogy támogatásuk nem éri el a létminimumot. Így fejeződik be a poszt:
"Egy jogállamban ez a beadvány megállná a helyét, de mi Magyarországon vagyunk.
Bízzunk benne, hogy sikerrel járunk, mert mást sajnos nem is tehetünk.
KELLEMES ÜNNEPEKET KÍVÁNOK MINDENKINEK!"
Rózsa Péter jegyzete az Esti gyors 2023. december 28-ai adásában hangzott el.