Út a börtön világába - Hardy Mihály jegyzete
Szögezzük le, hogy amiről tudunk, azt minden jel szerint csak a jéghegy csúcsa, amint egyre újabb és újabb rémtörténetek és videók kerülnek elő kezdem azt gondolni, hogy Dante pokoli jelenetei váltak valósággá – Magyarországon és a magyar hatóságok csendes sunyításával.
Öltönyösök - Szénási Sándor jegyzete
Mármost hülye a rendszer, vagy sem? Ha nem hülye, akkor Kovács-Bunát sem tette volna meg megbízott igazgatónak a Szőlő utcában, de ha már, a debreceni tökig sáros igazgatóhelyettest aztán végleg mellőzte volna. De nem. A NER láthatóan büszkén vonul, pocsolyából szarba lép.
Amikor elfogynak a szakemberek - Kárpáti Iván jegyzete
Amikor elfogynak a szakemberek, nem megoldást keresnek, hanem trükköznek. Szabályokat hajlítanak, felelősséget tolnak lejjebb, orvosokat vezényelnek át saját szakterületüktől távol, sokszor írásos garanciák és megfelelő bérezés nélkül. Ha baj van, a felelősség az övék. Ha működik, a vezetés pipálhatja a spórolást.
Gazember, aki a verést helyesli - Dési János jegyzete
A verés fontos eleme a hagyományok láncolatának. Nehogy már az államra bízott gyerek kimaradjon ebből a közös nemzedéki élményből. Twist Olivért is verték, mégis milyen híres lett. Le a belpesti kényeskedéssel és sipákolással. Fenékig.
Mi szültük Twist Olivért – Józsa Márta jegyzete
Nincs okunk feltételezni azt, hogy bárki levonta volna ennek a két évszázada megírt történetnek a tanulságait.
A magyar gyerek az új migráns, én pedig fel vagyok b... - Selmeci János jegyzete
Mindenki tudja, hogy szörnyű dolgok történnek az állami gondozott gyerekekkel, és tudjuk, hogy ezeknek egy részét éppen azok tussolják el, akiknek ezekre a gyerekekre kellene vigyázniuk.
A háromszázalékos csapda - Rózsa Péter jegyzete
A kormány magánberuházásokat minősít nemzetgazdaságilag kiemeltté? A Szilas-park nevű vállalkozás ennek az állatorvosi lova.
Hulladékok - Szénási Sándor jegyzete
Trump mintha csak arra emlékezne, ami a fejében motoz, a külvilág csupán zaj a számára.
Szivárvány – Józsa Márta jegyzete
14/01/2024 12:18
| Szerző: Józsa Márta
A magyar társadalom korántsem olyan elutasító a meleg polgártársainkkal, mint amennyire azt a korifeusok szeretnék. Még akkor sem, ha ezek az emberek úgy élnek, ahogy a legtöbben szeretünk.
Oroszország, Magyarország, Uganda – ebben a sorban a legkisebb közös többszörös a szexuális kisebbségek elleni gyűlöletkeltő kormányzati politika srófolása ameddig csak lehet, vagy célszerű.
Ugye valamelyik hazai propagandista egyenesen üdvözölte, hogy az afrikai országban akár halálbüntetés is várhat a meleg kapcsolatban élőkre. Ez a kontinens amúgy sem az emberi jogok paradicsoma, több mint ötven országban kriminalizálják azt, ha valaki nem szereti, amit az állam, a törvény, a pallosjog vagy hasonlók kiszabnak neki.
Mondjuk a kivégzés lehetőségétől megvadult félhivatalos magyar megmondók egy pöttyet különböznek az Egyesült Államok álláspontjától – persze féktelen szuverénségünkben ez sem meglepetés – Washington ováció helyett vízumkorlátozással díjazta az ugandai homofób kormánytisztviselők ötletét a nyáron. Bezzeg a magyar külügyminiszter nem így tett, ő tizenhét millió dolláros fejlesztési programról számolt be Kampalában, az ugandai fővárosban, szerencsére ezúttal nem mondjuk propagandatévét, lőszergyárat vagy szállodaláncot vett nekünk a mi pénzünkből, hanem egészségügyi beruházásokról volt szó.
Dicséretes módon egy szívkórházról például, amihez külön ajándékként járt tizennyolc lélegeztetőgép is a haza sufniból. Tudják, abból a bevált típusból, amelyből körülbelül tizenhatezer darab porosodik valamelyik titkos hazai raktárban durván három éve. Kínai, maláj és szlovák együttműködéssel sikerült rájuk szert tenni, állítólag némelyikük tökéletesen beválik a horkolás elleni küzdelemben.
Nos bölcs vezéreink ezzel jutalmazták a homofóbiában protagonista ugandai rezsimet. Feltehető azonban, hogy ott sem csak az LMBTQ közösségek nem követik tökételesen a vezérek előírásait, ahogy nálunk is történt most valami, amit még nem próbáltak megmagyarázni a pártvallási főideologikusok.
Jelesül a népszámlálási adatokban keresendő gikszer: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2023-as népszámlálásban 10030 azonos nemű élettársi kapcsolatot vettek számba, és összesen 4125 kisgyereket nevelnek azonos nemű párok. Utóbbi számról annyit: a 2016-os mikronépszámlás adatai szerint ez 681 volt, vagyis azóta – és a kormány összes fóliázási szándéka ellenére; tekintsük itt most a fóliát a szexuális másságok elleni kirekesztés metaforájának - durván meghatszorozódott, ha hinni lehet az adatoknak. Ennek persze több oka is lehet, Pál Marci, a szivárványcsaládok jogaiért küzdő kétgyerekes édesapa szerint van az az új generáció, amelynek tagjai fütyülnek a kormánypropagandára.
Az is világos, hogy a magyar társadalom korántsem olyan elutasító a meleg polgártársainkkal, mint amennyire azt a korifeusok szeretnék. Még akkor sem, ha ezek az emberek úgy élnek, ahogy a legtöbben szeretünk, családban, a magánéletünk diszkréciójával, vágyaink szerint gyerekkel vagy anélkül, de ennek eldöntését ránk bízva. Mondjuk az nem lenne rossz, ha a törvényhozás és a törvénykezés gyakorlata is követné ezt a társadalmi mintát, például megnyugtatóan rendezné a szivárványcsaládokban élő gyerekek jogait. Szóval csekély vigasz ez a valószínűleg korántsem teljes népszámlálási adat számunkra, döntőképes polgárok számára, de mégis az.
A dicsőséges nagyurak talán egyszer szembesülnek azzal is, hogy a polgárok köpönyegéről lepereg a rájuk zúdított szennyvíz, előbb-utóbb kisüt a nap is, nos és mi is szokott ilyenkor feltűnni az égen? Mondjuk tudok olyan oviról, amelyet éppen szivárványról kereszteltek el valami másra, nyilván hogy be ne fóliázzák őket gyerekestül, dadusostul.
Józsa Márta jegyzete az Útszélen című műsorunk 2023. január 11-ei adásában hangzott el.