Orbán lemond - Rózsa Péter jegyzete
Az Európai Unió, a NATO perifériájára kerülve, Magyarország Orbán nemkormányzása jóvoltából kötélen ingadozik a kiesés határán.
A hang - Szénási Sándor jegyzete
Amerika hangja ismét megszólal. Pontosabban az Amerika Hangja szólal meg, a nemzetközi rádió, amelyet a Trump adminisztráció felfüggesztett, ám most egy szövetségi bíró elrendelte az újraindítását.
A kicsinyes hatalomgyakorlás iskolapéldája - Kárpáti Iván jegyzete
Először jelzik, hogy hibáztál, persze csak finoman, egy fegyelmi eljárással, amely végül még büntetéssel sem jár. Aztán elkezdődik a valódi folyamat: eltűnsz a kirakatból, megszűnnek a szerepléseid, egyre kényelmetlenebb helyzetekbe kerülsz, végül pedig ott találod magad egy olyan pozícióban, amelyről mindenki tudja, hogy száműzetés. Sunyi, adminisztratív eszközökkel dolgoztak, addig szívatták, amíg magadtól felmondott.
Kohn, Grün és Orbán - Dési János jegyzete
Orbánnak és hazugsággyáros kis csapatának, oroszostúl, KGB-stűl, cselédsajtóstúl már csak a háborús riogatás és a fenyegetés maradt. Persze azt ne felejtsük el, március 15-én Budapesten vagy háromszor annyival többen voltak kiváncsiak a valóságra, mint a hazugságra.
Kilakoltatási történet – Józsa Márta jegyzete
Az Útszélen szerkesztő-műsorvezetője ezúttal a Nemzeti Együttcinizmus Rendszeréről és előzményeiről írt, személyes élmények alapján.
Erőpróba – Kárpáti Iván jegyzete
Március 15-én valójában nem a beszédek lesznek a legfontosabbak … – a Hetes Stúdió műsorvezetőjének gondolatai az idei március 15-e tétjéről, dilemmáiról.
Mi a fenéről is beszélünk? - Selmeci János jegyzete a túlélési gyakorlathoz
Minden félévben megírom azt a jegyzetet, amiben azt kérem Önöktől, hogy támogassák a Klubrádió fennmaradását. Ez most itt az a jegyzet, és most abban az alig pislákoló reményben kérem a támogatásukat, hogy valami talán változni fog, és mi magyarok így együtt meg tudunk haladni dolgokat, találni konszenzusokat, kötni szövetségeseket azért, hogy egy egészségesebb, boldogabb hely legyen a hazánk, és rendezzük végre közös dolgainkat, vagy legalább beszéljünk itt a Klubrádióban is sokkal többet arról, ami tényleg fontos.
Kamu a köbön: kampányolás Kijevben - Hardy Mihály jegyzete
A magyar fél nem sokat tett azért, hogy a Barátság kőolajvezeték és az ukrán-magyar barátság helyreálljon. Éppen az ellenkezőjét teszi. Emiatt aztán előre borítékolható, hogy a Digitális Polgári Körökben is aktívan kampányoló Czepek államtitkár üres kézzel, de számtalan, az ukránokkal szemben ellenséges video posztolása után tér majd vissza a magyar fővárosba.
Politikusság és a becsületesség nem egymásnak ellentmondó dolgok - Dési János jegyzete
5/05/2025 18:03
| Szerző: Dési János/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Kétségtelen a Momentum megszólalói már egy ideje mondogatják, hogy sok értelme a parlamentben vigéckedésnek nincs, máshol kell próbálkozni.
Lemond országgyűlési mandátumáról és nem indul a következő választáson a számomra egyik legrokonszenvesebb politikus, Orosz Anna, a Momentum képviselője. Orosz Anna politikai ténykedését talán karrierje eleje óta figyelem, és mindig úgy gondoltam, hogy ő az, aki valóban mindent megtesz, ami egy igazi ellenzéki politikustól elvárható. A maga módján ez a mostani visszalépése is ebbe a sorba tartozik. Éppen itt elmélkedtem pár hete arról, hogy talán ideje megfontolni, érdemes e még az ellenzéknek a parlamentben politizálni, ahol valóban már több nem múlik rajtuk, mint hogy roppanós virslit, erős mustárral rendelhetnek a legendásan jó és olcsó parlamenti büfében. Bocs, ha már nem jó és nem olcsó, én 15 éve nem teszem be a lábam oda. Minek? De én könnyen beszélek, mert nem vagyok választott képviselő, bár a virslit szeretem, főleg, ha roppanós.
Ráadásul időközben a házelnök, egy jelentős fideszes mameluk, kitiltogatja azokat a képviselőket az országházból, akik felismerve azt, hogy hagyományos parlamenti eszközökkel esélyük sincsen bármit elérni – ideértve a szélesebb közönséget – mindenféle akciókat szerveznek, aminek kitiltás és méretes büntetés az egyedüli következménye. Felvetettem akkor, hogy értem azokat az ellenérveket is, amelyek szerint nem adunk fel önként pozíciókat, meg Kéthly Anna is ott maradt a Horthy-kor parlamentjében, pedig sokat ő sem tudott elérni és így tovább. Nem beszélve a képviselői honoráriumról, és ezt most nem gúnyosan mondom. Ahhoz, hogy legyenek politikusok, szakértők, rendezvények és a többi, bizony pénz is kell. Mégis, egyre kevesebb értelme van annak, ami ott bent történik a Kossuth téren. Mindehhez hozzájön, hogy felemelkedett, s talán az ország legtámogatottabb pártjává vált a Tisza, méghozzá úgy, hogy nincs a parlamentben, messziről elkerüli azt.
Pár hete Hajnal Miklós, másik momentumos képviselő jelentette ki, a legközelebbi választáson már nem indul, ezzel megnyitva az ellenzéki teret a Tisza vezetőjének egyéni körzetében.
Orosz Anna most nem annyit mondott csak, hogy lemond, hanem hozzátette – bár Újbudán sikeres és népszerű volt – újra sem indul.
Kétségtelen a Momentum megszólalói már egy ideje mondogatják, hogy sok értelme a parlamentben vigéckedésnek nincs, máshol kell próbálkozni. Ezzel együtt maradtak, miközben lehet, hogy igazán ütős akció abból lett volna, ha testületileg fogják a kalapjukat, aztán, szervusz Kövér László, csak maradj magadnak, büntetgess kedvedre olyat, aki hagyja magát. Lehet, hogy ezt kellett volna. Nyilván nem könnyíti az efféle akciókat a Tisza eddigi teljes elzárkózása a meglévő ellenzéki pártoktól, akiknek támogatóira mégiscsak szükség lesz előbb-utóbb.
„2019 óta azt tekintem feladatomnak, hogy az újbudaiak és a magyarok érdekében dolgozzak legjobb tudásom szerint. Azt érzem, hogy erre országgyűlési képviselőként nincs már lehetőségem. A rendszer szó szerint és átvitt értelemben is hátracsavarja a karjaimat, ha valamit tenni próbálok a választók érdekében” – fogalmaz a most lemondott politikus, utalva arra a fotóra, amelyen egy szakasznyi rohamrendőr csavarja hátra Orosz Anna karját és lökdösi félre. Azt mondja most, akkor értette meg, hogy mennyire tehetetlen.
Orosz Anna bár nem most kezdte, önkormányzati vezetőként, pártpolitikusként és képviselőként is komoly gyakorlatot szerzett, mégis a legfiatalabb politikusi generációhoz tartozik. Tehát joggal bízhatunk benne, hogy előbb-utóbb valahol, valahogy visszatér. Semmiképpen sem vereség, ráadásul az ő veresége, ami történt. Pontosan azt mutatja, hogy a politikusság és a becsületesség nem egymásnak ellentmondó dolgok. Legalábbis azoknál a politikusoknál, akik nekem a legrokonszenvesebbek még most is.
Dési János jegyzete az Esti gyors 2025. május 5-ei adásában hangzott el. (Ha appon keresztül éri el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a jegyzet meghallgatásához, kérjük, lépjen át a klubradio.hu-ra.)