Jönnek a hírek – Szénási Sándor jegyzete
A rezsim agymosása és a független sajtó manipulációja is működik azért, de működik az ellenzék ellenszenve is az iránt az új szereplő iránt, aki egy perc alatt kétszer annyi embert vitt ki a placcra, mint az egész oppozíció éveket alatt, és még nem felejtett el a hétköznapok nyelvén beszélni úgy, mint ők. És ott vannak még azok, akik már mindenkitől távolságot tartanak, és megpróbálják józanul nézni a Magyar-jelenséget. Túl gyors, túl sokat ígér, és túl gyorsan kifáradhat, ezt gondolják.
Magyar, Varga, Polt, Rogán − Kárpáti Iván jegyzete
Egy valódi, letagadhatatlan családi dráma bontakozik ki Magyar Péter hangfelvételén és főleg annak hátterében, tehát Rogán mindent elkövet azért, hogy csak ezt lássa a közönség, ne pedig a pillanatot, amikor belenyúlnak az aktákba.
Langyos a sör, de nekünk így is jó – Dési János jegyzete
Jön az elvtársi tulajdonos. Vacakabb szolgáltatás, magasabb árak, több rohadt paradicsom és büdös tojás, kisebb választék, rosszabbul fizetett, undok eladók, korábbi zárás. De sebaj, mert ha mindenhol kifolyik a tej a zacskóból és száraz a kifli, akkor nem fogsz válogatni, és a minden ízében hazait választod. Mert eszi, nem eszi, nincs más.
Hajtány – Józsa Márta jegyzete
Az erdélyi magyar iskolák közül sokba megérkezett az ukáz, hogy kötelező elmenni – persze saját költségre – megnézni a Petőfi-filmet.
Szőröstől, bőröstől – Rózsa Péter jegyzete
Szájkarate, de a magyar miniszter fenyeget is: meg fogják fizettetni a Sparral a dolgot, egészen pontosan ezt mondta: "ne tűrjük tovább a hazudozást, alaptalan állításokat tőlük, s inkább vegyük meg őket szőröstül-bőröstül”. Ha tehát visszapofázol, és a magyar kormánynak nem tetsző dolgokat mondasz, akkor úgy felvásárolnunk, hogy az osztrák anyád sem ismer majd rád.
Pofon és politika – Selmeci János jegyzete
Nem zárhatjuk ki, hogy a választók júniusban átírják a következő két év eddig kiszámíthatónak tűnő forgatókönyvét.
Privát, katt – Szénási Sándor jegyzete
Sem a rendőrségnek nem volt joga kiadni a jelentést, sem az újságírónak egy percet is foglalkoznia vele, és persze a híroldalnak sem volt joga a jelentést idéző cikket közzétenni.
Politikai feltámadás - Rózsa Péter jegyzete
Keretszabály, keretlegény, politikai keretrendszer, rács mögé mindenkit, mit kell ezt szépíteni?! Aki állami pénzből működik, az az állam foglya.
Miklósi László: Itt a juss!
7/06/2023 08:43
| Szerző: Miklósi László
"A polgári engedetlenséget öt Kölcseys tanár kirúgásával kívánták megbosszulni és megtörni. Az egyre hevesebb, nem szűnő diáktüntetésekre könnygáz és ütlegelés volt a válasz."
„Add ki, bátya, tüstént, ami engem illet;
Add ki a jussomat: pénzt, paripát, fegyvert:
Azontúl - az Isten áldjon minden embert.”
„Itt a juss, kölök; ne mondd, hogy ki nem adtam!”
György kiált és arcul csapja, szintúgy csattan.”
(Arany János: Toldi)
Sosem szerettem a pedagógusnapot. Kreált „kötelező” ünnepnek tartottam. Régóta nem kell aggódnom azon, hogy ekkor jutalmat kapok. Ez a fogalom (miként a túlóra kifizetése is) ismeretlen számunkra. Idén formálisan sem köszöntötte a miniszter, az államtitkár az óvodapedagógusokat, a tanárokat. Két nappala meg nem ünnepelt pedagógusnap után (micsoda időzítés), benyújtották a Parlamentnek a jelenlegi helyzetet is súlyosan rontó bosszútörvényt.
Egyetlen más ágazatban dolgozók sem tiltakoztak annyi ideig, mint a pedagógusok. 2011-ben tucatnyian kezdtük az oktatás átalakítása miatti protestálást. Később több ezren, több tízezren lettünk. Majd következtek a sztrájkok. A szülők sorfalat álltak a tanároknak, miközben szolidaritásukat jelző feliratokat tettek az iskola kerítésére. Miután a munkabeszüntetés törvényes módját kiüresítették, a polgári engedetlenség következett. 2022. decemberében rendőri jellegű eligazításra rendeltek be számos kollégát. Azóta egyre inkább a diákjaink tüntetnek értünk – egy-egy hevesebb pillanatban le is fújják őket könnygázzal. Immár az Európai Unió is felfigyelt a magyarországi oktatásügy súlyos problémájára.
Mozgalmunk rámutat a kitartás, az összefogás, a szolidaritás fontosságára. Tanárok, diákok, szülők közös ügye ez. Több felmérésből is tudjuk: a társadalom egyre nagyobb része mellettünk áll.
Miközben a kormány a kommunikációban béremelési követelésre kívánja egyszerűsíteni a kérdést, egyre több embernek világos: az oktatási rendszer minden eleme változtatandó.
A kormány mindeddig tárgyalást mímelt, halogatott, időt húzott. Most lépett. Tisztes megbecsülés, méltó fizetés, köszönet, netán virág helyett – a tanárok, diákok és szülők arculcsapásaként – benyújtották a Parlamentnek a bosszútörvényt. Minden eddiginél erőteljesebben élhetjük át a mi ezt is megtehetjük arroganciáját.
Számos esetben megtapasztaltuk már.
A polgári engedetlenséget öt Kölcseys tanár kirúgásával kívánták megbosszulni és megtörni.
Az egyre hevesebb, nem szűnő diáktüntetésekre könnygáz és ütlegelés volt a válasz.
Immár eljutottunk oda, hogy kollektív büntetést látnak szükségesnek. A bosszútörvény révén minden pedagógus (és diák) helyzetét eddigieknél is jobban rontják.
Ezt kaptuk pedagógusnapra. Azért, mert mindennek ellenére még itt vagyunk. Kérdés, hányan maradunk. És meddig.