„Köszönjük
Publicisztika
Repülőrajtot vett az infláció – Kárpáti Iván jegyzete
Publicisztika

Repülőrajtot vett az infláció – Kárpáti Iván jegyzete

Miután a gazdaság teljesítménye helyett az infláció vett repülőrajtot, idén nem marad más, mint feltekerni kattanásig a gyűlöletet és az ideológiai harcot. Mivel a törzsszavazók is bemennek a boltba és bekerülnek a kórházba, valahogy bennük is kell tartani a lelket, valami nagyobb és félelmetesebb képet muszáj festeni eléjük.

Gazdag szegények – Józsa Márta jegyzete
Publicisztika

Gazdag szegények – Józsa Márta jegyzete

Sebestyén Géza, az MCC gazdaságpolitikai műhelyének vezetője szerint ma jobb szegénynek lenni Magyarországon, mint a bűnös nyolc év utolsó évében, 2010-ben gazdagnak lenni volt, mert a szegényeknek sokkal több mobiljuk, autójuk, vagy éppen mikrohullámú sütőjük van, mint amennyit a korábban gazdagabbnak számítók a NER áldásai előtt birtokoltak. Józsa Márta jegyzetében elmondja, ő nem állt volna meg itt.

Ady, Trump és akik már nem bíznak senkiben – Selmeci János jegyzete
Publicisztika

Ady, Trump és akik már nem bíznak senkiben

Ha nem gondolom mindenről ugyanazt, mint a tábor, mondjuk a harmadik oltást már nem akarom járvány idején, vagy Trump híveként is elismerem, hogy az előző választást amúgy elvesztette, akkor könnyen elveszhetek a semmiben.

Bye-bye Dubaj, bye-bye Orbán - Rózsa Péter jegyzete
Publicisztika

Bye-bye Dubaj, bye-bye Orbán - Rózsa Péter jegyzete

Amit tizennégy év alatt elloptak, amit kiszárítottak vagy éppen felszámoltak, már hirtelen jött pénzzel sem lehet helyreállítani. És ez itt a lényeg; most jutott el ez a politikai rendszer a fordulóponthoz, akár tovább öntik a pénzt és gyarapítják a vagyont maguk számára, vagy a föltámadott társadalmi feszültségeket bármekkora pénztömeggel próbálják enyhíteni, nem megy.

Jó hír – Szénási Sándor jegyzete
Publicisztika

hír – Szénási Sándor jegyzete

Újabban csupa, csupa jó hír érkezik a kisembernek, hogy a rokoni és kliensi körnek továbbra is folyamatosan juttatott százmilliárdok mellett neki is csurran-cseppen. Úgy, ahogy ez eddig is volt, és ami olyan szépen aládúcolta, mit aládúcolta!: gránitszilárdságúvá tette a rezsim neofeudál épületét.

Mennyit ér Trump barátsága? – Kárpáti Iván jegyzete
Publicisztika

Mennyit ér Trump barátsága?

A Győrben gyártott Audira nem lesz büntetővám, az ingolstadtira meg igen? Kétlem. Vagy mostantól amerikai gázt és olajat veszünk? Akkor mi lesz a gondosan vigyázott szuverenitásunkkal?

Kasztroly – Józsa Márta jegyzete

22/12/2024 12:50

| Szerző: Józsa Márta / Klubrádió

Általános statisztikusi vélekedés, hogy a magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Vagyis az a bér, aminél a munkavállalók fele többet, fele kevesebbet kap kézhez egy hónapban. Így adódik az a helyzet, hogy a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar munkavállalók 75 százaléka kevesebbet keres.

2024. december 22. Útszélen-részlet (2024.12.19. Józsa Márta jegyzete)
03:38
00:00
Jelentem, minden a legnagyobb rendben van, mindenki a szerepe szerint viselkedik ezekben a napokban, a női princípiumok legfőbb kiteljesedése a bejgli, mértékadó oligarchacsaládokban a férjet oda sem engednék a diós és mákos kasztrolyok mellé – nekem is csak, most az ünnep előtti lázban jutott eszembe ez az évtizedek óta nem használt szavunk, jelentése fazék, bödön, edény, tál, lábas, ibrik, lábos. Régi szakácskönyvekben olvasni, hogy végy egy kasztroly lisztet, mondjuk.

Kérdés, kinek mekkora a kasztrolya, gondolom, egyes megmondó politikusi értékítélet szerint akinek kicsi, az annyit is ér. Hogy a nagy mennyit ér, nem tudjuk, azt azonban igen, hogy Raskó György agrárközgazdász minapi jelentése szerint minden idők legdrágább karácsonya lesz az idei, mármint ami az élelmiszerárakat illeti. Szerinte egy 4 tagú magyar család idén decemberben átlagosan 175-180 ezer forintot költ élelmiszerre, ami a jövedelmük közel harminc százalékát teszi ki. Átlagosan, és költ, ennek a képzeletbeli átlagcsaládnak van ugyanis 540 ezer forint átlagjövedelme. Feltételezzük, hogy az átlagcsalád nem kereshet minimálbéren, ugyanis annak nettója idén majdnem 180 ezer, a kétszerese 360.

Szóval ezek a családok jövedelmük felét eszik meg ebben a hónapban, ha netán közmunkások a szülők, akkor a 100 százalékát. Szóval esznek vagy nem, ez a kérdés. Megoldások nyilván mindenütt vannak, tavalyi szaloncukor papírjába becsomagolt diótól kezdve a dubaji csokiig, széles a paletta, elvégre az átlagról beszélünk, ami olyan, hogy ha neked van valamiből kilencvenkilenc és nekem egy, az átlaga egészen pontosan ötven.

Általános statisztikusi vélekedés, hogy a magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Vagyis az a bér, aminél a munkavállalók fele többet, fele kevesebbet kap kézhez egy hónapban. Így adódik az a helyzet, hogy a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar munkavállalók 75 százaléka kevesebbet keres. Így még bonyolultabb kiszámítani, kinek mennyi jut a kasztrolyba, és akkor még nem említettük mondjuk a kisnyugdíjasokat, meg a tartós betegeket, meg az alkalmi munkából tengődőket, és mindazokat, akik csak bosszantják a kormányt, ha statisztikával kell dicsekedniük. Igaz, mondjuk nem szégyenlősök a kabinetirodák harsonái, olyan erővel fújnak, amilyennel kell, annyit mondanak be, amennyi jól esik nekik. Az idézett, karácsonyi ételárakról szóló elemzést egy dologban bírálom csak, sokan úgy kommentálták, hogy ebből, mármint hogy nagyon sokaknak karácsonykor sem jut rendes étel az asztalra, nagy botrány lesz. Úgy látom, hogy nemigen lesz.

Maradunk annál a narratívánál, hogy hol a helye az asszonynak, hogy a férfi arra való, hogy legyen, aki beállítsa a talpba a karácsonyfát, és hogy a karácsony a szeretet általános ünnepe, amikor mindenki igyekszik kihozni magából a legjobbat. Sokszor sikerül is, például a MÁV-nál, ahol az igazgató szép szavak mellé egy-egy nyakpántot is kaptak. Később a vállalat pontosított, megírván, hogy a nyakpánt „nem év végi jutalom volt, hanem az integráció jelképe”. És milyen jó, például integrációból igazán elférne kicsit nagyobb darab is a fa alatt. Elvégre tudjuk, kinek mit intézett a kormánya, annyi jut a fa alá.

Akinél pedig üres maradt a kasztroly, maximum annyi reménye maradhat, hogy hátha lesöpör neki néhány bejglimorzsát valamelyik yacht fedélzetéről a keleti szél.

Józsa Márta jegyzete az Útszélen 2024. december 19-i adásában hangzott el.