A néző, aki ott sem volt - Szénási Sándor jegyzete
Engem például a Melania nevű jelenségből semmi sem érdekel, és ezzel nem vagyok egyedül.
Mennyezet – Józsa Márta jegyzete
Gondolatok egy kórházban készült fotó kapcsán. „… itt naponta rászakadhatna egyesekre a mennyezet, az óriási hazugságok okán, de valamiért nem teszi. Jól működhetnek Magyarország fölött az égi tetőfedők …”
Annyit érünk amennyink nincs - Dési János jegyzete
Cigány itt az, akinek ebből elege van. Nyilván félrevezetett cigány, ha ezt nem akarja. Mert ha okos cigány lennénk, akkor a külügyminiszterrel repkednénk, közben pezsgőt kortyolnánk a kaviárhoz, hiszen magasan iskolázottak lennénk, akiknek fentről, onnan látszana, hogy nem térkép e táj, s a magasból még megvan az ország.
Még gombócból is sok – Rózsa Péter jegyzete
Még gombócból is sok a 16, nemhogy 16 ilyen évből! Bocsánat Szabó István nevű facebook-os posztoló olvasótól, hogy elloptam a péntek reggel közzétett gondolatát, de annyira találó, hogy folytatnám is nyomban.
Az abszurdum is stagnál – Selmeci János jegyzete
Abszurdum, hogy, 3,5 év gazdasági stagnálás után még mindig több mint 30 százalékon áll a kormánypárt, sőt akár még nyerhet is, a gazdasági miniszter pedig nem új munkát keres, vagy legalább egy számológépet valahol, hanem a Facebookon ír top tízes (bocsi, kilences) listát arról, hogy ki a nagyon hülye, és nincs rajta a kormány.
Sakkjátszma, vagy szétesett kampány - Kárpáti Iván jegyzete
Van az a pillanat, amikor az ember megáll, visszatekeri fejben az elmúlt heteket, és felteszi a kérdést: ez most zseniális sakkjátszma, vagy egyszerűen szétesett a kampány? Mert amit Lázár János produkál, az kétféleképpen értelmezhető. És egyik sem megnyugtató.
Pandadiplomácia - Józsa Márta jegyzete
Keleti nyitás ide vagy oda, itthon is jó lenne valamilyen célszerű szimbólumot találni a faunánkban, hogy nehogy elbízzuk magunkat, legyen valami újabb aggódni való.
Vörös kód – Józsa Márta jegyzete
Nem is rossz ötlet, húzzanak el valamennyien melegebb éghajlatra, abba a megérdemelt kilenc körbe, amelyre Dante főműve utal. Addig is félve dideregjen a nincsteleségbe taszított, vagy abban hagyott polgártársainkkal együtt mindenki, aki felelős az elnéptelenedő, lecsúszott régiók magára hagyásáért, a nyomorgók lenézéséért, az őket segítők üldözéséért, és a rablásra alapozott hatalmi cinizmusért.
Jogállami sufnituning – Hardy Mihály jegyzete
24/06/2024 18:03
| Szerző: Hardy Mihály/Klubrádió
| Szerkesztő: Ivánkai Márk
Ez a mostani négyhónapos, tulajdonképpeni ex-lex állapot sem jöhetett volna létre, ha Magyarország jogrendjét, azt a bizonyos, egykor jogállamnak titulált valamit, nem buherálta, sufnituningolta volna agyon – a saját szája íze szerint az Orbán-kormány és a Fidesz.
Nem tudom, elgondolkoztak-e mostanában… a "jólvanezígyről”? És most nem a méltán népszerű videoblogra, Csoki és Ádám napi Youtube-os közéleti füstölgésére gondolok, hanem magára erre a – jobb szó híján – Ungarische Wirtschaftra. Amiben élünk és leginkább túlélünk. Amikor a gányolt és buherált házilagos megoldások között kell lavíroznunk, amikor harmincnégy évvel a rendszerváltozás után is sokszor ugyanott tartunk, mint egykor, ha nem hátrébb vagy lejjebb.
Most éppen annak a hírnek a kapcsán jutott ez eszembe, hogy Győrben a választásokon vesztes, de még négy hónapig hivatalban lévő polgármester akarta megjutalmazni egyik fideszes harcostársát egy több évre szóló önkormányzati állással, mindjárt a városi szolgáltató cég igazgatói posztjával. Hogy mi a baj ezzel? – kérdezhetik Önök. Nos nem elegáns, lehetne válaszolni, de hát ugye a politika a legritkábban szól az eleganciáról, sokkal inkább a nyers erőszakról vagy erőszakosságról. Hogy nem etikus? Tényleg nem az, de talán éppen az etikus viselkedés ígérete juttatta Győrben a polgármesteri székbe az ellenzéki színekben induló Pintér Bencét, a két korábbi, a jachtozós meg az önmenedzselő polgármesterrel szemben.
Ilyen helyzet, mármint ez a mostani négyhónapos, tulajdonképpeni ex-lex állapot sem jöhetett volna létre, ha Magyarország jogrendjét, azt a bizonyos, egykor jogállamnak titulált valamit, nem buherálta, sufnituningolta volna agyon – a saját szája íze szerint az Orbán-kormány és a Fidesz. Tudom jól, hogy falra hány borsó, de azért legalább itt a Klubrádióban szögezzünk le két alapvető dolgot! A jogállam egyik ismérve a stabilitás, vagyis az, hogy az állampolgár is biztosan számíthat rá, hogy 2 + 2 az mindig négy lesz, nem három és nem öt. Éveken, évtizedeken keresztül; a játékszabályok nem változtatnak. Ha tizenegy játékos fut ki a pályára focizni, akkor a lefújásig tart a labdarúgómeccs, még akkor is, ha a hetes számú mez viselője (egy bizonyos OV) szeretné menet közben rögbivé alakítani a szabályokat. A másik fontos szabály pedig, hogy ha már hozzányúlunk a törvényekhez, akkor legalább szakszerűen tegyük azt! Gondoljuk végig a következményeket! Modellezzük a lehetséges eseteket, kérdezzünk meg szakértőket és hangoljuk össze, hogy mit csinál a két mellső végtagunk, a jobb- és a balkéz!
Különben óriási lesz a katyvasz, jön a kontármunka, a fusizás.
Ahogy az történt az európai parlamenti- és az önkormányzati választások összevonásával. A Fidesz számára pillanatnyilag jó ötletnek tűnt ez a módosítás, elsöprő győzelemre számítottak ismét. Arra azonban senki sem gondolt, így ők sem, hogy teljesen ingoványos területre terelik ezzel az önkormányzatokat. Olyasmire, amit előtte nem szabályozott semmilyen törvény, sem szabály, csak a jóérzés és az etikus viselkedés, már ha van ilyen. Most meg: mindenki vívja meg a maga meccsét, ahogy tudja a következő négy hónapban.
Azért ezt az egészet a bevezetés előtt illett volna legalább fehéregereken kipróbálni, laboratóriumi körülmények között….
Hardy Mihály jegyzete az Esti gyors 2024. június 24-i adásában hangzott el.