Gábor György: Szép új világ

Nézem a statisztikai kimutatásokat, a döbbenetes számsorokat. Sok, kifejezetten erre szakosodott nemzetközi hírű intézmény (ADL, SPCJ, RIAS, CST, Pharos, továbbá politikusok, így Gérald Darmanin francia belügyminiszter, vagy neves kutatók, például Brian Levin vagy Nonna Mayer stb.) tett közzé mellbevágó adatokat, amelyek kivétel nélkül arról tudósítanak, hogy a Hamász október 7-i embertelen terrortámadását és barbár kegyetlenkedését követően milyen rendkívüli mértékben emelkedtek meg a legkülönfélébb antiszemita incidensek Európa és a világ legkülönbözőbb helyein, a fizikai támadások, az erőszakba forduló tettlegességek, a zsidó tulajdonban lévő intézmények, üzletek, boltok, ingó- és ingatlanok elleni vandál akciók, utcai, munkahelyi, oktatási intézményekben vagy az online-térben nyilvánosan elhangzó fenyegetések és megszégyenítések, az antiszemita irodalom megszaporodott terjesztése és így tovább.

AZ USA-beli ADL arról számol be, hogy az előző év azonos időszakához képest közel 400%-kal nőttek az antiszemita megnyilvánulások, beleértve a fizikai bántalmazásokat, a zsinagógák elleni támadásokat és bombafenyegetéseket. Míg az előző évben ekkor 64 incidens történt, addig most, október 7-23. között mintegy 312.

Franciaországban ugyanebben az időszakban 719 antiszemita incidenst jegyeztek fel, az Egyesült Királyságban 218-at, amely tizenháromszor több az előző év hasonló időszakához képest. A jelentések szerint Németországban 240%-kal nőttek az elmúlt két hét során az antiszemita akciók és megmozdulások, de drámai emelkedés figyelhető meg Latin-Amerikában, Észak-Afrikában és – bármilyen meglepő – Ausztráliában is.

Álljon itt néhány országstatisztika:

Ausztriában a Bécsi Zsidó Hitközség adatai szerint október 7. és október 19. között 76 antiszemita incidens történt, ami 300%-os növekedést jelent.

Franciaországban 719 eset vált ismertté, amit 414 letartóztatás követett.

Németországban a tavalyi év hasonló időszakához képest 240%-os növekedésről számolt be a RIAS.

Az Egyesült Királyságban a CST jelentése szerint október 7. után 805 antiszemita incidensre derült fény, ami 689%-os növekedést jelent a korábbiakhoz képest.

A jelentések az incidensek között tettlegeségig fajuló fizikai bántalmazásokat, zsidó kulturális központ felgyújtását, „gázba a zsidókat”, „halál a zsidókra”, vagy „gyermekgyilkos zsidók” falfeliratokat és Dávid-csillagos zsidó disznó rajzokat, Hágában holokauszt emlékmű meggyalázását, Berlinben újabb Kristallnachtot követelő táblákat emlegetnek; egy hamburgi beszámoló egy arab származású tinédzserről tesz említést, aki Hitlert éltette, s követelte a zsidók mielőbbi elgázosítását, Thesszalonikiben egy holokauszt emlékművön jelent meg a „zsidók = nácik” felírat, egy milánói tüntetésen kórusban a zsidók megölését követelték a felvonulók, Varsóban Dávid-csillagokat hajigáltak a kukákba, egy izraeli tulajdonban lévő barcelonai szállodát megrongálták, s a bejárat fölötti európai zászlókat palesztinokra cserélték, Londonban az ISIS zászlaja alatt a hitetleneket és a zsidókat átkozták, Bécsben izraeli zászlókat szaggattak össze egy zsinagóga bejáratánál, egy kóser hentesüzlet ablakát pedig betörték, Lyonban a helyi zsinagógát rongálták meg, Párizsban egy lakás bejáratát gyújtották fel benzinnel, mert az ajtókereten mezuza volt látható, Strasbourgban egy tinédzser a zsinagóga kapuja előtt késsel fenyegetőzött, Berlinben Molotov-koktélokat dobáltak egy zsinagógára, Grenoble-ban egy zsidó család lakásába törtek be és a falakra antiszemita graffitiket és horogkereszteket festettek, az ugyancsak franciaországi Moirans-ban egy 17 éves fiú halálosan megfenyegette egyik diáktársát, a németországi Giessenben fizikailag bántalmaztak és kiraboltak egy zsidót, Törökországban a török zsidók állampolgárságuktól való megfosztását követelték, Tunéziában felgyújtottak egy történelmi zsinagógát, Amszterdamban a tüntető tömeg Izrael megsemmisítését követelte, s a „folyótól a tengerig” terjedő Palesztin államot, Glasgow-ban egy palesztin-párti tüntető hangosbemondón emlékeztette a zsidókat arra, hogy mi lett a sorsuk 1944-ben, a firenzei egyetem falára a „Dávid-csillag = horogkereszt” falfirka került, Bogotában az izraeli nagykövetség falára antiszemita jelszavakat festettek, s a cionizmust a nácizmussal azonosították, a berlini fal maradványaira az „öld meg a zsidókat” felírat került, s számos horogkereszt, a portói zsinagógát szintén támadás érte, Sydneyben a felvonulók „gázt a zsidóknak!” jelszavát skandálták, Londonban egy kóser étterem ablakait törték be, ugyancsak támadás érte Izrael bogotai nagykövetségét, Marburgban örömmel nyugtázták, hogy terrortámadás érte Izraelt, s – mint az elhangzott – „még a pénzük sem segít a zsidókon”, s a madridi zsinagógára is horogkeresztek kerültek. S persze a tudósításokból nem maradt el a mahacskalai repülőteret elfoglaló, lincselésre kész csürhe említése.

És közben a titkosszolgálatok és a különböző kutatóintézetek az incidensek fokozódását, számuk további növekedését és egyre durvább formáit prognosztizálják.

Mindeközben idehaza Menczer Tamás Magyarországon modernkori keresztényüldözést vizionál, ugyanis a Nagy-Szénás hegyen egy engedély nélkül felállított fakeresztet vandálok elpusztítottak, ám a nemzeti park igazgatója az újabb keresztállítást ellenzi, mert – mint mondja – ezzel kipusztulna a leánykökörcsin, az árvalevelű len és a borzas vértő. Menczer Tamás teljes elszántsággal komoly küzdelemre szólít fel.

Magyarország – a vak is láthatja – a nyugalom szigete, Morus Tamás Utópiájának, Campanella Napvárosának és Voltaire Eldorádójának teljes békébe és földöntúli harmóniába oldódó szimbiózisa.

Csak Orwell disztópiájának Nagy Testvére ne figyelne mindenhonnan.