Választási mese – Dési János jegyzete
"Az eredeti történet a két kecskegidáról szól. Akik elindulnak a keskeny pallón egymással szemben a sebes vizű patak fölött. Egyikük sem hajlandó kitérni a másik elől és erre remek érveik vannak."
Élőkép – Józsa Márta jegyzete
Mintha kiment volna mifelénk az élőkép a divatból, elmosta a rendszerváltás, vagy a korszellem, ki tudja. Bár a stadionok világa mintha még őrizné a tömegkultúra e nagy találmányát. Amelyet nagyon sokan állítanak elő sok-sok monoton gyakorlással, kevesek kedvéért.
Vetemedés – Dési János jegyzete
Egy minisztériumi dolgozót kirúgtak, mert megosztott egy mémet, egy fotómontázst, amely Nagy Márton minisztert (ár)sapkában ábrázolja. A mi kis házi használatú III. Richárdocskánk, a Nagy Vidnyánszky szintén nem vetemedne, arra, hogy elhallgattasson bárkit, éppen csak kicsúszott a száján, amikor az ország egyik vezető művészét penderítette ki a homokozójából, hogy tíz évig tűrte, hallgatta, Udvaros Dorottya miket mond.
Pragmatizmus vagy becsicskulás – Selmeci János jegyzete
Ha a kínai elnök kedvéért egy ország akár csak fél napra lehet egy picit kevésbé szabad, akkor máskor is lehet majd az, és előbb-utóbb úgy is marad, hiába bizniszel Hszi Csin-ping már valahol máshol.
Mélyfúrás – Rózsa Péter jegyzete
Nem számítanak a szakmai vélemények, a műszaki és egyéb okok egy politikailag felértékelt terv megvalósításakor. Csak az számít, hogy a kormány vezetője mit akar. És hogy mit akar általa például egy igazi nagyvezér, a kínai kommunista párt és kormány első embere, Hszi Csin-ping. Rózsa Péter jegyzetében a zalai olajmezőtől és Rákosi elvtárstól jut el napjainkig.
Brancs – Szénási Sándor jegyzete
Az, hogy Orbán és Gyurcsány egy brancs lenne, első pillantásra azt jelenti, hogy a jelenlegi rendszert ketten állították elő, ami azért hazugság, mert Orbánt semmilyen nyomás nem kényszerítette egy autokrácia kiépítésére, viszont az nem hazugság, hogy Gyurcsány kormányzása gyakorlatilag minden féket eltakarított Orbán útjából.
Atomvillanás jobbról – Kárpáti Iván jegyzete
Az EU-ban jelenleg egyetlen miniszterelnök kel és fekszik az atomháború víziójával, mégpedig Orbán Viktor. Vagy rá szavazol, vagy meghalsz, 2024 májusára erre a letisztult üzenetre egyszerűsödött a politikája.
Kétszer nem léphetsz ugyanabba a Halász Jánosba – Dési János jegyzete
Diktatúrácska van itt kérem, a parlament ma nem izgalmasabb hely, mint 1981-ben lehetett – s a büfé már akkor is jó volt. Igaz, a rendszerváltás magyar forradalma részben az akkori parlamentből indult, teljesedett ki – amiből persze nem következik, hogy most Halász János nem mondja el harmadszorra vagy negyedszerre ugyanazt a beszédét. Ha már elsőre ennyire bejött.
Gábor György: Kövér László időutazása
3/09/2023 10:54
| Szerző: Klubrádió/Ivánkai Márk
Kövér szájára veszi a kereszténységet, miközben véres, vadpogány szöveget öklendezik a tanulmányaikat megkezdő diákokra, s teszi ezt úgy, hogy közben sikeresen óvta meg magát a II. vatikáni zsinattól, a vonatkozó pápai állásfoglalásoktól, a katolikus, a református és az evangélikus egyházak súlyos önkritikát tartalmazó nyilatkozataitól, mindentől, végleg búcsút intve a zsidó-keresztény civilizáció világának, s átmasírozva a vadság és barbárság honába.
Fogalmam sincs, hogy a néhai MSZMP Központi Bizottsága Társadalomtudományi Intézetének ifjúságkutató segédmunkatársának, aki ráadásul elkötelezett MSZMP-tag volt, kellett-e tudni latinul. Valószínűleg nem kellett, így aztán Kövér László nem tanult meg konjugálni és deklinálni, aminek hiánya persze az ő műveltségén nem látszik, azon egyszerű oknál fogva, minthogy Kövér László műveltsége sem látszik, hisz nincs az a legkorszerűbb nagyítókészülék, amely láthatóvá bírná tenni a nemlétezőt.
Így aztán a megszokottnál is értelmetlenebbül bámulna kifelé a fejéből, ha véletlenül beleütközne az alábbiakba: interfectores Christi.
Pedig használta a kifejezést, csak magyar fordításban, ugyanis egyházatyákat, középkori keresztény szerzőket egészen biztosan nem olvas, de nyilas szakirodalmat annál inkább. A trágya felsorolásától eltekintek, Kövér viszont roppant érdeklődésének köszönhetően tán még a Holdról is észreveszi és amonnan is olvasni képes ezeket a szennyszövegeket.
Mi történt? A Pápai Református Gimnázium új internátusának átadásán ugyanis az alábbiakat mondta az egykori késő-karrierista MSZMP-tagból a Fidesz-uralom alatt Országgyűlés elnökévé leamortizálódott figura: "Jézus gyilkosainak eszmei utódai, akik a történelem során luciferistáknak, illuminátusoknak, jakobinusoknak, bolsevikoknak, globalistáknak vagy mint éppen napjainkban transzhumanistáknak nevezik magukat, ki akarják ölni az emberekből az Isten utáni vágyat, a hitet. Ez a magyarázata annak is, hogy napjainkban a kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon."
Nos, segítek Kövérnek abban, hogy mit is mondott. Az interfectores Christi a középkori latin keresztény irodalom egyik igen gyakori szerkezete: azt jelenti, hogy Krisztus gyilkosai, s minden esetben, hosszú-hosszú évszázadokon át, kivétel nélkül a zsidókra alkalmazták. Számtalan forrást lehetne itt megadni, én most megelégszem Szent Ágoston Tractatus in Joannis evangelium c. művével, ahol több helyen is megtalálható, például a XCII, 2. alatt. Az egyik leggyakoribb kifejezés, amely a jellegzetes középkori zsidóellenes műfajok, a megannyi zsidóellenes Adversus Judaeos vagy Contra Judaeos alapvető és rendre visszatérő fogalma. (A sok felsorolást itt is elhagyom, helyette ajánlom mondjuk Jeremy Cohen tanulmányát: The Jews as the Killers of Christ in the Latin Tradition, from Augustine to the Friars.
Kövér persze jól tudja, én viszont csak csendben említem meg, hogy a zsidókat illető "Krisztus gyilkosai" vád (amelynek hazugságáról szintén könyvtárnyi irodalom áll rendelkezésre) volt a legsúlyosabb, ami alapján a zsidóságot a Sátán, az Antikrisztus népeként tartotta számon az antijudaista keresztény világ. A Kövér által is vígan használt, s a tanulmányaikat megkezdő református fiataloknak adresszált kifejezés alapozta meg a zsidók bestialitásáról, elvetemültségéről és ördögi gonoszságáról vallott nézeteket, többek között az ostyagyalázás vádját, amely – legalábbis a hamis vád szerint – Krisztus újabb és újabb meggyilkolását jelentette, hiszen az ostya Krisztust nem reprezentálja, hanem szubsztanciálisan tartalmazza. De ugyancsak erre a vádra épült közel két évezred legsötétebb, legaljasabb és leghazugabb ráfogása, a rituális gyilkosság vádja, amelynek során – ismételten a sötét és teljes tudatlanságról valló vád szerint – a zsidók gyerekek meggyilkolásával idézik fel és ismétlik meg Jézus meggyilkolását.
A "Krisztus gyilkosai" tétel hosszú karriertörténetének köszönhető az antiszemitizmus európai domesztikációja, s mindaz, amibe ez a teória a XX. században beletorkollott.
Kövér a mai Magyarország harmadik közjogi méltósága középkori elvbarátaihoz hasonlóan Krisztus gyilkosaiban, vagyis a zsidókban talál rá minden rossz legfőbb forrására. Kövér szájára veszi a kereszténységet, miközben véres, vadpogány szöveget öklendezik a tanulmányaikat megkezdő diákokra, s teszi ezt úgy, hogy közben sikeresen óvta meg magát a II. vatikáni zsinattól, a vonatkozó pápai állásfoglalásoktól, a katolikus, a református és az evangélikus egyházak súlyos önkritikát tartalmazó nyilatkozataitól, mindentől, végleg búcsút intve a zsidó-keresztény civilizáció világának, s átmasírozva a vadság és barbárság honába.
Neki az az igazi otthona.
