Balásy Gyula drága könnyei - Kárpáti Iván jegyzete
A legfontosabb kérdés, amit nem tettek fel neki: az a közel százmilliárd forint osztalék, amit az elmúlt években kivett ezekből a cégekből, az tényleg az övé lett? Komolyan elvárják, hogy ezt elhiggyük? Hogy egy ilyen rendszerben, ahol minden szál egy központba futott össze, valaki ennyi pénzt "csak úgy" megtarthatott?
Az Index visszafizeti - Dési János jegyzete
Miközben akik csinálják, tudják, hogy hazudnak. Ha nem tudják, akkor meg annyira, de annyira hülyék, hogy nem szabad őket felügyelet nélkül az utcára engedni, mert még villamos alá esnek.
Erős hátszél – Hardy Mihály jegyzete
A feltételek kedvezőek Magyar Péter és a leendő kormánya számára, itthon is és külföldön is, elsősorban az Európai Unió központjában valós támogatásra számíthat. Ígéretes, ahogy nagyon gyorsan reagált a NER-es vagyonkimentési kísérletek hírére. Ahhoz, hogy meg tudja őrizni hitelességét, fontos, hogy gyorsan fordítson azon az elmúlt 16 évben tapasztalható trenden is, hogy nem azokat ültették a vádlottak padjára, akik erre igazán rászolgáltak.
Az oroszok már nincsenek a spájzban - Rózsa Péter jegyzete
Talán egyszer azt is megtudjuk, Orbán és Szíjjártó végül is milyen ellenszolgáltatást kapott az orosz felebarátoktól.
A példa - Szénási Sándor jegyzete
Gondoljuk meg, nagyhatalmú, nemzetközi háttérrel rendelkező, óriási pénzekkel dolgozó emberekről van szó, mégis szinte szó nélkül tűrték el egy kis ország felfuvalkodott pénzügyi zsarnokát.
Orbán semmit nem tanult - Kárpáti Iván jegyzete
Április 12-én milliók mondtak nemet. Nem finoman, nem árnyaltan, hanem egyértelműen: nem kérnek abból a világból, ahol a hazaszeretet párttagsághoz van kötve. Ez nem csak egy sima választási vereség volt. Ez egy értelmezés veresége is volt. Annak a gondolatnak a veresége, hogy a nemzet egy politikai oldal tulajdona lehet.
Mészáros, Andika és a nyolcas kulcs – Dési János jegyzete
E módon aztán hamar összejön az a 60 ezer dolgozó, akiről most a mi gázszerelőnk levelezésbe kezd az új miniszterelnökkel. Hatvanezer, de azért piaci alapon csak te lennél, meg Andika, aki a nyolcas kulcsot adogatná.
Adatszabadság – Józsa Márta jegyzete
A szabadságunk bizony az átlátható adatkezelésen, és az érdemi adatnyilvánosságon is múlik majd – írja Józsa Márta jegyzetében a koronavírus- és a HIV-statisztikák hiányára is alapozva.
Európa nem valami Amerika - Hardy Mihály jegyzete
11/09/2025 18:03
| Szerző: Hardy Mihály/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
A baj persze nem önmagukban a fegyverekben van, hanem az emberekben, akik használják őket. Pontosabban a fejekben. Egy olyan társadalomban, ahol kisgyermekkoruk óta az embereknek azt sulykolják, hogy ha problémád van, azt csakis erőszakkal, adott esetben ökölcsapással vagy éppen 9 mm-es golyóval tudod megoldani.
Nem tudom, elgondolkodtak-e mostanában a… politikai erőszakról. Nekem mindez akkor jutott eszembe, amikor a hírekben először hallottam az amerikai republikánus top-influencer, Charlie Kirk meggyilkolásáról. Nem, nem az Önök készülékében van a hiba, ha sohasem hallották korábban a nevét, kissé erőltetett hasonlattal az amerikai Bayer Zsoltként lehetne jellemezni, persze a modern kor ottani média-kellékeivel felvértezve. A Trump-párti, 31 éves influenszerrel Utah államban egy vélhetően profi merénylő golyója végzett, hogy pontosan ki, azt még nem tudjuk, hiszen az FBI nem fogta el a tettest. Azt csak Orbán Viktor és Kocsis Máté sietett megelőlegezni, hogy a politikai gyilkosságot úgymond „baloldali-liberális” merénylő követhette el, majd gyors párhuzamot vontak Magyar Péter és a Tisza-párt között. Csak hát Magyarország, sőt Európa mégiscsak más, nem valami Amerika.
Az Egyesült Államokban riasztóan magas a fegyverek által kioltott életek száma, ami nem is csoda, hiszen a 340 milliós országban nem kevesebb, mint 393 millió kézifegyver van a lakosság birtokában. Az amerikai alkotmány 1791-ben elfogadott második kiegészítése szerint erre minden joguk meg is van – és túlságosan is sokan élnek ezzel a joggal. Így fordulhat elő, hogy az iskolákban és gimnáziumokban mágneskapun kell a diákoknak áthaladniuk a tanórák előtt, hogy a pisztolyokat és késeket elkobozzák tőlük a biztonságiak. A közhivatalokban sok helyen, például Texasban a bíróságokon külön „ruhatárban” kell leadni a hátsó zsebben hordott lőfegyvereket. Az utcán vagy a hipermarketben soha nem lehet tudni, hogy egy-egy dühöngő vásárlónál nincs-e egy Colt vagy Smith & Wesson, vagy hogy egy kekec autós nem tart-e egy pofás kis Glock-pisztolyt a kocsija kesztyűtartóban.
A baj persze nem önmagukban a fegyverekben van, hanem az emberekben, akik használják őket. Pontosabban a fejekben. Egy olyan társadalomban, ahol kisgyermekkoruk óta az embereknek azt sulykolják, hogy ha problémád van, azt csakis erőszakkal, adott esetben ökölcsapással vagy éppen 9 mm-es golyóval tudod megoldani. Pont úgy, mint a filmekben Clint Eastwood, vagy Jason Statham. Az eredmény: a legfrissebb adatok szerint az Egyesült Államokban 46 728 emberéletet oltott ki lőfegyver egyetlen év alatt. Tízezerrel többet, mint ahányan közúti balesetben haltak meg.
A politikai erőszak évszázados hagyományokra tekinthet vissza Amerikában. Abraham Lincolntól kezdve John Fitzgerald Kennedyig négy amerikai elnök lett lőfegyver halálos áldozata. Ronald Reagan és Donald Trump esetében is csak a szerencsén múlt, hogy az áldozat túlélte a merényletet. És akkor még nem is beszéltünk olyan köztiszteletben álló emberek értelmetlen haláláról, mint Martin Luther King vagy éppen John Lennon, akikkel szintén merénylő végzett.
Itthon eddig a roma sorozatgyilkosságokat és egy hibbant győri szélsőjobbost leszámítva kimaradtunk a fegyveres politikai erőszakból. Adja isten, hogy ez 2026-ra is így maradjon!
Hardy Mihály jegyzete az Esti gyors 2025. szeptember 11-ei adásában hangzott el. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)