Politikai lövészárokharc az iskolapadban – Kárpáti Iván jegyzete
A jelenlegi rendszer egyik legnagyobb problémája éppen az, hogy nem minden család tud ugyanannyit befektetni a felkészülésbe. Az ország jelentős részének erre egyszerűen nincs lehetősége. Éppen ezért a felvételi sokszor nem pusztán tudást mér, hanem családi hátteret is.
Reng a föld április 12. óta - Dési János jegyzete
Emelje fel a kezét, aki emlékszik arra, hogy a Fidesz-uralom idején egy kisebb hadsereg szállta volna meg Matolcsy György otthonát, hogy végigtúrták volna Matolcsy Ádám hivatali helyiségeit, néhány százmilliárdot keresve, hogy Mészáros Lőrincre rárúgták volna hajnalban az ajtót, miközben Várkony Andrea úgy aludt a mellkasán mint egy kisbababa (saját szíves közlése) és néhány közbeszerzés zavaros ügyeit firtatták volna.
Vendégmunka – Józsa Márta jegyzete
Ma Magyarországon mintegy 120 ezer külföldi vendégmunkás dolgozik, leginkább a feldolgozóiparban, az autóiparban, az építőiparban és a turizmus-vendéglátás területén. Vagy például a legjobban láthatóan talán a futárcégeknél. Többnyire amúgy rabszolgasorban, és értük még csak nem is tüntettünk, ellenük azonban többen szónokoltak. Akikre most tilalmat ígér az új kormány, de hogy utána mi lesz, azt egyelőre nem tudni.
A neheze most következik – Hardy Mihály jegyzete
Mostanra az utcabálok, az ünneplés ideje elmúlt, Magyar Péter pedig a kampány idején a tőle megszokott energiával látott neki a munkának. … Az első jelek bíztatóak, úgy tűnik, hogy volt mesterterv és vannak vagy lesznek emberei a magyar maffiaállam felszámolására. Hirtelen a rendőrség meg az ügyészség is felébredt …
Amikor megsajnáltam Orbán Viktort – Selmeci János jegyzete a felelősségről
Egyszer, egy pillanatra megsajnáltam Orbán Viktort. A választás napján történt. Miután a volt miniszterelnök leadta a szavazatát, egy újságíró megkérdezte tőle, megbánt-e valamit az elmúlt tizenhat évből. Ő pedig azt válaszolta: „Köszönöm szépen, jól vagyok.”
Új utakon - Hardy Mihály jegyzete
Csak a rend kedvéért jegyzem meg, mert a politikai emlékezet igen rövid, hogy a német kancellár és a francia elnök az utóbbi években már úgy kerülte Orbán Viktort, mint a leprást.
Még itt van – Szénási Sándor jegyzete
Hogy a letűntnek hitt kor mennyire jelenvaló, azt éppen a rezsim bomlástermékei bizonyítják, konkrétan a szándékos kiszivárogtatások az Orbán papa valóságos bevételeiről, arról, hogy az aranykonvoj elrablására maga Orbán adott utasítást, és jönnek még dolgok, amelyek felméréséhez a legelszabadultabb fantázia is gyerekes képzelgés volt csupán. Száz tonnás Argentinosaurus-ok másznak elő a mocsárból, folyik róluk a bűzös lé.
A szék veszélyben, a lelkiismeret felébredt Sulyokban - Kárpáti Iván jegyzete
Amíg mások közjogi szerepe, függetlensége vagy hitelessége volt terítéken, Sulyok Tamás ritkán hallatta a hangját. Most, hogy a saját tisztsége került politikai vita középpontjába, hirtelen fontos lett a jogállam, a demokrácia és az alkotmányos rend.
Bevallom, miattam van még hatalmon a Fidesz – Selmeci János jegyzete
28/06/2024 18:05
| Szerző: Selmeci János
| Szerkesztő: Ivánkai Márk
Hiába is tagadnám, a független sajtó jelentős részével együtt a hatalomgyár és a status quo fenntartásában vagyok érdekelt. Elsősorban azért, mert imádok szarul élni, plusz munkát, másodállást vállalni, hogy legalább ne keressek sokkal rosszabbul, mint a velem egykorú barátaim többsége.
Bevallom, én vagyok a hibás. Ha az elmúlt tíz évben nem beszéltem volna össze-vissza ebbe a mikrofonba, az arra érdemesek már rég leváltották volna a kormányt.
Hiába is tagadnám, a független sajtó jelentős részével együtt a hatalomgyár és a status quo fenntartásában vagyok érdekelt. Elsősorban azért, mert imádok szarul élni, plusz munkát, másodállást vállalni, hogy legalább ne keressek sokkal rosszabbul, mint a velem egykorú barátaim többsége. Azt a bizonyos hó végi kellemetlen érzést kifejezetten szeretjük azokkal a kollégáimmal együtt, akiknek a fizetése most pontosan annyi, mint 15 évvel ezelőtt volt, és a tizede sincs annak, amit valakinek a rokona egy random állami cég vezetésével meg tud keresni, de teljesen oda vagyunk azért is, hogy egyes médiumnak látszó valamik dolgozói az állami reklámpénzeknek, vagy az önkormányzati forrásoknak hála olvasók és nézők nélkül is vígan meg tudnak élni.
Már csak azért is meg vagyunk elégedve a mostani helyzettel, mert a döntéshozók nem válaszolnak a kérdéseinkre, interjút is alig adnak nekünk, márpedig borzasztó lenne, ha fel kellene készülnöm egy miniszteri interjúra, esetleg egy állami korrupciók lebuktató oknyomozó cikknek, vagy a daganatos betegségben meghalt magyarok magas számáról szóló riportnak bármi következménye lenne, jól elvagyunk mi a langyos vízben a hatalom kiszolgálása közben, mielőtt valamilyen megelőzhető betegségben, 5-10 évvel az európai átlag előtt végül felállunk a korrupt médiaelit színarany asztalától, és elhagyjuk ezt a világot.
Elnézést kérek azért is, mert munkámmal az elmúlt években legitimáltam az autoriter kormányt azzal, hogy úgy kritizáltam az ellenzéket, mintha Magyarországon parlamentáris demokrácia lenne, azt az ellenzéket, amelyik véletlenül sem legitimálta az autoriter kormány azzal, hogy elindult és veszített egy rakás elcsalt választáson, és véletlenül sem tett úgy a parlamenti frakció pénzek és fizetések felvételével, és azonnali kérdések feltételével, mintha Magyarországon parlamentáris demokrácia lenne. Sajnálom, hogy egyetlen ellenzéki politikust sem kérdeztem meg az elmúlt években arról, hogyan kellene szelektálnom a hírek között, és milyen vélemények megengedhetők azokban a publicisztikáimban, amikkel így sajnos az ellenzéket romboltam és Orbán rendszerének fenntartását szolgáltam, szemben természetesen azokkal a politikusokkal, akik a harmadik-negyedik kétharmados vereség után is vannak olyan bátrak, hogy ismét ők próbálkoznak a demokrácia helyreállításával.
Egy másik ajtón is be kell kopogtatnom elnézést kérni, ugyanis megvan az esélye, hogy külföldről származó támogatás felhasználásával a választói akarat befolyásolására irányuló tevékenységet folytattam. Van ugyanis egy "journalism is not a crime” feliratú pólóm, amiben rádiós Youtube-videókban is szerepeltem, és amivel minden kétséget kizáróan arról akartam meggyőzni a választókat, hogy ne szavazzanak a szabad sajtó ellehetetlenítésében érdekelt politikusokra, ezt a pólót pedig nem másból, mint pókeren, külföldiektől nyert dollárokból vásároltam. Szegény magyar szuverenitás, ezt kapod tőlem, ne haragudj!
Mivel folytatni szeretném az ellenzéket és a nemzetet egyaránt porba tipró, erkölcstelen munkámat, kénytelen vagyok Önökhöz fordulni kedves olvasók és hallgatók; kérem támogassák a független sajtó, így a Klubrádió fennmaradását is. Hadd lebegjünk tovább az önkény és a demokrácia között, a rendszert fenntartó médiaelit tagjaként, veszélyeztetve a nemzeti szuverenitást, de főként, és most már komolyan, hadd feleljünk meg az újságíró szakma elvárásainak azok helyett, akik szerint a semlegesség fenntartásának, a hatalom szolgálatának számít, ha velük szemben is kritikusak vagyunk, és hadd feleljünk meg Önöknek azok helyett, akik a közpénzből finanszírozott feladatuk, az országgal való foglalkozás helyett a szétvert/magától is lassan széteső magyar sajtó szutyongatásával vannak elfoglalva.
Kérem segítsenek, hogy végezhessük a munkánkat, mielőtt, ahogy állítólag Martin Luther King mondta, úgyis a pokol legforróbb bugyrában fogunk az idők végezetéig égni.
Selmeci János jegyzete az Esti gyors 2024. június 28-i adásában hangzott el.
